Érdekesnek tartjátok ezt?

"Agykontroll tanfolyamon is ilyen marhaságokat is tanulhatsz!"

Ja, csak az az érdekes, hogy egyetlen egy agykontrolos sem vállalta még a hivatalos tudományosság ellenörzése közben bemutatni, teljesítményét. Szemben a hiteles hagyományokkal, és ez csak egy rész területe a vizsgálatoknak.

További eredmények - a fenti könyvben és publikálóktól is olvasható- A megriadás reflex /melyről kijelentették hogy kontrollálhatatlan, még a legprofibb mesterlövészek esetében is/ tökéletes kiiktatása. Az érzelmekkel kapcsolatban álló agyterületeken nyolc hét hagyományos buddhista (tehát nem agykontroll) meditáció hatására a szürkeállomány megnövekedése. És még számos terület. Akit érdekel hozzáférhet e kutatási eredményekhez. Akit nem érdekel az egyáltalán miért érzi szükségességét, hogy ócsároló hangon nyilatkozzon? Lenne rá tippem. De váljék egészségükre.

ma 16:21

Kedves válaszoló! Általában minden vallás szerzetesi közösségeire jellemző, hogy (szemben veled)

1: Kicsi mondhatni apró az ökológiai lábnyomuk: azaz nem rabolják meg környezetüket és nem nyomatják tele mindenféle piszokkal ahogy te.

2: Személyiségük rendszerint kiegyensúlyozottabb így ha az emberek csak fele annyira összeszedetten élnének mint ők (legyen szó keresztény vagy buddhista szerzetesekről)máris kevesebb problémánk lenne.

3. A tudományos kuatatás minden fajtája drága, de ez különösebben nem, ha megnézted volna a filmet akkor tudnád, hogy már tanároknak segítő programokon dolgoznak, azaz komoly haszon is származhat mindebből. Ha valaki képes önuralomra az neki is és másoknak is igen jó.

4. A fentiekből az is kiderül, hogy a tudomány akár partnernek is kezelheti a vallásokat és nem feltétlenül kell egymást ideológiai alapon negligálni, ez megint csak pozitívum.

5. Ha az emberi elme és a vallásos gyakorlatok /kéretik a filmet megnézni/ hatására akár a testünk, vagy az automatizmusaink pozitív irányba való változtatása is elképzelhető és megvalósítható:

a.) akkor annak komoly haszna lehet

b.) az anyag és a szellem dichotómiájának feloldásában is segítségünkre válhat.

Igen. Igazad van, vannak külső pl. társadalmi egyenlőtlenségekből adódó emberi szenvedések, de ugyanilyen arányban vannak belső eredetű, hibás mentális szokásokhoz rögzülő automatizmusokból eredő szenvedések. Ha a témában olvasol akkor megérted, hogy számos imunrendszer erősítő, lelkiegyensúlyt biztosító, mentális egészséget garantáló gyakorlás van. Azt hiszem nem kell hozzzá pengeéles logika, hogy belássuk a békésebb, nyugodtabb, kevésbé mohó emberekre épülő társas együttélés a te általad felvetett problémák megoldásához is jó alap lehet. A kettő nem áll egymással ellentétben, ugyanakkor erősítheti egymást: Klasszikus példa a vallási gyakorlat és a társadalom formáló képesség együttállására: Gandhi. Igen helyes, ha mindkettő felszámolására lépéseket teszünk. Remélem te minden vagyonodat szétosztottad már, illetve, felszámoltad a településeden a hajléktalanságot. Ezen cselekvésedhez minden jót kívánok. Soha ne add fel! Sok sikert!

Kedves válaszoló:

Egy rövid cikk talán, közelebb viheti álláspontjainkat!

"A buddhisták tényleg boldogabbak

2003. május 22., csütörtök, 11:40 Bizonyított tény, hogy a Buddha-hívők valóban elégedettebbek és nyugodtabbak embertársaiknál - állítják kutatók.

Az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok kiderítették, hogy a buddhisták jó hangulatért és pozitív érzésekért felelős agyterülete jóval aktívabbak társaikénál. A madisoni Wisconsin Egyetem munkatársai egy új képalkotó eljárással vizsgálták néhány buddhista agyának aktivitását. A gyakorló buddhistáknál a vizsgálat a bal agyfélteke prefrontális kéregrészében az átlagosnál lényegesen nagyobb aktivitást mutatott ki, s nem csak meditálás alatt. "Megalapozottnak látszik hát az a vélemény, hogy a buddhisták valóban, 'élettani alapon' boldogabbak, mint mások" - mondja Owen Flanagan professzor (Duke University, North Carolina), a kutatások egyik vezetője. Az előzőtől független kutatás során a University of California San Francisco Medical Center kutatói azt találták, hogy a 2500 évre visszatekintő buddhista meditáció csökkenti az agykéreg alatti fehérállományban, a hippokampusz környezetében található amygdala (mandulamag) aktivitását, amelynek egyik feladata a rossz élményekhez kötődő emlékek tárolása. A gyakorlott buddhisták, akik rendszeresen meditálnak, a vizsgálatok szerint lényegesen kevésbé voltak hajlamosak a megrázkódtatásra, a frusztrációra, a meglepődöttségre, illetve a haragra. "A legésszerűbb magyarázat a jelenségre az, hogy van valami a buddhista meditatív tudatállapotban, ami a boldogság érzését kelti" nyilatkozta Paul Ekman, a tanulmány készítője."

"sajnálom azokat az embereket akik éveket foglalkoznak ilyenekkel és ehhez hasonlókkal és semmivel nem viszi őket előrébb,"

Meglehet, hogy nem szorulnak rá a sajnálatodra.... :)

Kedves válaszoló: mivel társadalomtudományi érdeklődésű vagy ezzel kedveskedek neked:

"Buddhista gazdaság

2011-01-17 12:22

Egyre több szakember ismeri fel, hogy a jelenlegi gazdasági világrend sokáig nem tartható fenn, és a problémák lehetséges megoldása az lenne, ha a nyugati fejlett országok átvennék azokat a környezet és természet kímélő gazdasági módszereket, amelyeket a dél-kelet-ázsiai buddhista országok sikeresen alkalmaznak. Ezt a gondolatot 1973-ban vetette fel először Ernst Friedrich Schumacher angol közgazdász a „Small is Beautiful” című könyvében.

Erről a kérdésről a közelmúltban tanulmány gyűjtemény jelent meg Zsolnai László professzor szerkesztésében a Typotex Könyvkiadónál „Boldogság és Gazdagság” címen. A tanulmányok fontos megállapítása az, hogy a globalizálódó modern kapitalizmus több problémát okoz, mint amennyit megoldani képes. Jellemző adat, hogy 200 évvel ezelőtt kevesebb ember élt a Földön, mint ahányan ma rendszeresen éheznek, Daniel Quinn amerikai író szerint pedig 200 év múlva az emberek már nem úgy élnek, mint most, mert ha továbbra is úgy élnek, akkor 200 év múlva már nem lesznek emberek.

A buddhista közgazdaság egyik alapelve az, hogy csak annyi természeti erőforrást szabad a gazdaság működtetéséhez felhasználni, amennyit a természet pótolni, reprodukálni tud. Ki lehet ugyanis számítani, hogy mekkora a „megújuló” erőforrások mennyisége, és ha ezt elosztjuk a Föld lakosságával, megkapjuk, hogy mennyi jut egy emberre, és a lakossága alapján mennyi jut egy-egy államra. Az adatok megdöbbentőek. Ha 100%-nak vesszük a „null-szaldós” fogyasztást, akkor néhány fejlett ipari állam fogyasztása a következő:

USA 588%, Dánia 500%, Norvégia 431%, Anglia 331%, Franciaország 306%, Olaszország 300%, Németország 263%, Hollandia 250%, Magyarország 219%

Összehasonlításul néhány buddhista ország adatai:

Nepál 50%, Bhután 62%, Srí Lanka 62%, Burma 63%, Tibet 131%, Thaiföld 131%

A buddhista közgazdaság egyik célkitűzése az, hogy az emberek lehetőleg helyben megtermelt termékeket fogyasszanak, és az export-import forgalom minél kisebb legyen, hiszen a szállítások jelentős erőforrásokat emésztenek fel.

A buddhista közgazdászok szerint egy ország jólétét nem fejezi ki a GDP (General Domestic Product = bruttó hazai termék). Ehelyett például Bhutánban bevezették a pénzben nem mérhető GNH (General National Happiness = bruttó nemzeti boldogság) fogalmát. A vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a boldogság nem csupán a jövedelem nagyságától függ.

Egy amerikai felmérés szerint az egy főre jutó 20 ezer dollár éves jövedelem felett az emberek nem lesznek boldogabbak, sőt gyakran a boldogság-index megfordul, és megjelennek a „civilizációs ártalmak”. Ekkor ugyanis már nem a tényleges jövedelem számít, hanem annak viszonya a többiek jövedelméhez. Ez azután megindít egyfajta rivalizálást, „jövedelem és fogyasztás fegyverkezési hajszát”, ami számos stressz-hatással, depresszióval, egészség károsító túlfogyasztással, felesleges és értelmetlen termékek megvásárlásával párosul.

A nyugati közgazdaság arra az elvre épül, hogy az emberek vágyai és kapzsisága korlátlan, és ezért az emberek annál boldogabbak, minél több anyagi javat birtokolhatnak, tehát ösztönözni kell az embereket a minél több fogyasztásra. A buddhista közgazdasági szemlélet is támogatja a fejlődést, de ezen elsősorban nem a termelési volumen növelését, hanem sokkal inkább az életminőség szüntelen javítását értik.

A buddhista közgazdasági szemlélet felismeri az emberi kapcsolatok fontosságát a boldogság érzésében, és azt is, hogy az emberiség nagyon sok szenvedést kénytelen elviselni. Gondoljunk csak a sok millió éhezőre, a gyógyíthatatlan járványos betegségekre, a háborúkra és a terrorizmusra, a személyes csalódásokra, a munkanélküliségre, és arra, hogy a leggazdagabbak is időnként elveszítik szeretteiket, és ki vannak téve az öregedés, a betegség és az elkerülhetetlen halál bizonyosságának.

A buddhista közgazdaságtan szerint a boldogság nem más, mint a szenvedés hiánya, és azért nem a több termelés a fontos, hanem a szenvedés felszámolása olyan mértékben, amennyire lehetséges. Ebben a vonatkozásban pedig alapvető fontosságú az ember személetmódja.

Eszerint az ember akkor lehet elégedett, ha rendelkezik az életéhez szükséges javakkal (élelem, ruházat, lakóhely, gyógyszerek), és nem fűti a vágy, hogy folyton másokkal hasonlítgassa össze önmagát, hogy rivalizáljon. Ebben nagy szerepe van az oktatásnak, és annak, hogy az ember ne csupán a pénzért dolgozzon, hanem örömet leljen az alkotó munkában.

Nagyon jelentős a megelégedettségben a vallás szerepe, amely fontos közösségformáló erő. Egy amerikai felmérés szerint a vallásos emberek mértékletesebbek, boldogabbak, egészségesebbek, és átlagosan hosszabb életűek.

Dr. Héjjas István

Zöld Válasz"