Keresztények, ebben mi a logika?

Ha benne lenne a tízparancsolatban, hogy mittudomén.. a feketétek megkell ölni vagy valami hasonló baromság akkor is megcisnálnád, csak mert Isten azt mondja? Arra nem gondol soha senki, hogy még ha igaz is a Biblia meg stb, Isten egy hülye f*sz? Még ha 100% bizonyított lenne, hogy a keersztény vallás igaz, akkor sem követném mert egy szégyen az emberiségre nézve. És még véletlenül sem a 'szeretet, testvériség' a szlogenje mint ahogyan szeretik hirdetni.. pont az ellenkezője.

Nem hogy mindenki megtanulna GONDOLKODNI, nem egy könyvből kell élni az életedet. Én nem lopok, csalok, hazudok. Tisztességes ember vagyok és nincs szükségem egy könyvre ahhoz, hogy tudjam mi a helyes és mi nem. Akinek meg szüksége van rá az elég sajnálatos ember lehet.

Jézus nevének jelentése szabadító. Ő az, ki megszabadítja népét. Eljött, hogy betöltse a törvényt. Eljött, hogy aki őt követi, örök élete legyen. Nem ítélni jött, hanem, hogy megmentsen. Ahogy feltámadása után mondta, hogy ne illessék őt (azaz ne imádják), mert még nem ment fel az Atyához. De mikor megjelent a tanítványoknak és mikor Tamás azt mondta neki: én uram, én istenem, már nem ellenkezett, mert megkapta a hatalmat. Mint ahogy a jelenések könyvében is írva van, hogy csak ő egyedűl méltó, hogy elvegye Isten kezéből a könyvet, sem a földön, sem az égben nincs méltó erre rajta kívűl.

Ő nem változik, nem egy megbocsájtó ember volt, majd ítélkező bíró lesz, mivel már első eljövetelénél megítélte az embereket a szavával. Az ő szava, példázatai, intései ítéletek voltak annak a nemzetnek, és ennek a nemzetnek is.

Akkor is voltak emberek akik ezt mondták: kemény szavak ezek, ki hallgathatja ezt? Ott is elmentek Krisztustól, akik (nagyon sokan) nem bírták hallgatni az "ítéletét".

Aki nem hisz benne, nem hisz neki, és ezáltal nem cselekszi az Atya akaratát, nem lesz örök élete.

Az utolsó ítélet nem valami rossz dolog, hanem annak eldöntése csupán, hogy a dicsőség milyen fokozatára vagyunk méltók, alkalmasak. Tehát, hogy a telesztiális, terresztriális, vagy celesztiális királyságba (dicsőség állapotába) kerülünk.

Ahogyan Pál fogalmazott:

1 Kor. 15,41

Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.