Aki hívő az mit gondol a dinoszauruszokról?

Bármilyen példát is szolgáltatnátok, szinte biztos vagyok benne, hogy pro és kontra véleményt lehetne találni hozzáértő tudósok kommentjeivel.

Ahogy mondtam, ma bizonyos dolgokat úgy tanítanak, úgy van a fejekben, ahogy közel sem biztos, hogy évtizedek múltán is eképpen lenne.

Érdekes, ,éredekes a tudomány, de hogy csak egy primitív példát mondjak, bár ezért sűrű tulkozást fogok valószínű kapni, de csak gondoljunk bele.

3 mínusz 5 az mennyi? Hülye a kérdés? Persze, mert az mínusz kettő. Oké, nézzük, tehát utaznak hárman a repülőn, öten kiugranak. Ahhoz, hogy ne legyen a gépen senki kettőnek vissza kell másznia.

A gyakorlatban nem létezik a semminél x-el kevesebb. Hogy lehet ez mégis? Nagyon rossz helyen van a nulla. Ez is tudomány. Elméletben oké, csak gyakorlatban rossz az alap, rossz helyen van az origó. És mi ettől a roszzúl megadott vonatkozási pont után megyünk.

én lászló:

Hehh? Te komolyan vettél egy viccet?! Na akkor negatív számok: Töltés, hőmérséklet, pozíció, koordináta-rendszerek... Tudod, mi a különbség a nulla és a semmi között? Az origót nem lehet rosszul megválasztani. (Úgy mégis, a valós számok esetén hova tennéd az origót? Esetleg a síkon? Gondolkozz, mielőtt ehhez hasonló butaságokat írsz le!)

Kedves Tom Benko!

Nyílván nem egy vicc alapján ítéltem meg a tudományt, csak vonatkoztassál el a vicctől és csak a gyakorlati példát lásd benne.

Példáidra visszatérve, a töltés rossz példa, mivel ezek csak elnevezések (negatív töltés pozitív töltés) Hívhattuk volna világos töltésnek és sötét töltésnek is.

A hőmérsékeltet nem is kell magyarázni, hiszen rossz a vonatkozási pont, mert a víz fagyásához és forrásához viszonyítottunk, na de hogy? Már kritériumot is állítottunk mellé, mert ez a 0 és 100 °C csak 100000Pa-on (pontosan 1Bar) érvényes. Lehet, hogy hétfőn olyan a légnyomás, hogy 100,02 °C-on forr a víz, lehet, hogy szerdán meg 99,997 °C-on. Ennyire pontatlanok hogy lehetünk?

Természetesen tudom, hogy mi a különbség a nulla és a semmi között. Semmi, illetve nulla.

Ezzel a válaszommal semmit nem érek, mert a szemetekben egy nagy nullát írtam, igaz?

Mégegyszer mondom. Szinte (!) bármelyik tudományt nézzük az alapok axiómák, vonatkoztatási pontok rendelése valahová, és ebből indulunk ki. Na de ha már a ház alapja rossz, hogy lehet stabil az egész épület? Szilárd alapon megáll egy viskó is, de hibás alappal egy stabil betonbunker is összehullik.

Elég sok különbség van a kettő között. A nulla egy szám, a semmi egy fogalom...

Igen, hívhattuk volna, de akkor is előjelet kell hozzá rendelni, hogy a közöttük létrejövő kölcsönhatásokat leírhassuk, akárcsak a mágnesnél.

A hőmérsékletnél például meg van adva, hogy milyen paraméterek esetén annyi az ennyi. De legegyszerűbb a Kelvin-skála, ott, hogy boldog legyél, nincs negatív tartomány.

Számomra nem írtál nulla információt, mert mindig érdekel, hogy ki hol téved el a tudományban.

Nem szinte, hanem szigorúan mindegyik tudomány kiköt néhány axiómát, és azok segítségével épül fel. Axiómamentesen ugyanis nem lehet dolgozni. Ebből viszont nem lesz viszonyítási probléma.

Örülök, hogy érdekel. Nem én vagyok eltévedve a tudományba, hanem a tudomány van eltévedve.

Ha én kitalálok egy axiómát, miszerint a világűrből jöttünk, és minden bizonyítékot erre az állítás mellé párosítok, attól még nem lesz igaz. Nem volt légből kapott az ötlet, nem eggyen megtették már ezt.

Az előjel, miszerint jelölnünk kell a töltések egymás közötti kölcsönhatását, ezt bármivel meg lehetett volna tenni.

A nulla és a semmi közti különbség csupán filozófiai kérdés, mert ha a folyószámlámon 0 forint van, akkor nekem semmi pénzem nincs.

Azt nem tudománynak hívom, mikor axiómát kell létrehoznunk, kötelező érvényűvé tenni az állítást, hogy mellérendelhessük a megállapításainkat.

Ettől még persze nem biztos, hogy hibás az egész, de a szerkezete az alapoknál megbukhat, amit lehet, észre venni nem is olyan egyszerű.

A dinoszauruszok mik is? Csak nem hüllők? Miért ellenkezne a Bibliával a dinoszauruszok léte? Nézzünk utánna, hogy például egyes hüllők meddig is nőnek? 1-2 év? Vagy életük feléig? Ezek fényében el lehet olvasni legalább a Mózes I.könyvét. Ott a válasz. A dinoszauruszok nem az evolúció bizonyítékai, hanem a Bibliáé.

Ez még figyelmen kívűl vettem eddig, csak most reagálnék rá:

A válasz írója 60%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: 03-24 22:09

Kedves Tom Benko:

"Az összetétel meghatározása azért lehetséges csillagoknál, mert fénylenek. A Hold csak visszaveri a fényt, így onnan nehéz az összetétel meghatározása."

Ez a megállapításod nem helyén való, hiszen "pontos összetételt" jósolnak tényként közölve szinte bármiről. Csak példaként írd be a wikipedia.hu-ra bármely naprendszerünkben található bolygót, "pontos" sűrűséget, tömeget, összetevőt írnak. Tényként közölnek hipotéziseket, következtetéseket nulla bizonysággal...

Kétfajta tudományt különböztetek meg: az egyik a tapasztalással megtapasztalt jelenség tanulmányozása, világi törvényeinkbe integrálása nem egy kölünböző oldalról leellenőrzött bizonyítással, amibe semmi elhamarkodott kijelentésnek helye nincs.

A másik a hipotézisek, következtetések hátán végécipelt kigondolások sorozata, ami közben minden gondolatot hírértékként kiabálunk a világba.

Nem mindegy, hogy a hipotézist először találom ki, majd foggal körömmel megvédem, vagy a tapasztalások, bizonyítások után állítom fel a hipotéziseimet, azaz a következtetést.

Kedves én lászló!

A tudomány aligha lehet eltévedve. Eddig még mindig jól működött, nem látom be, miért is lenne másképpen. Axiomatizálásra szükség van, mert végtelen leszállású definíció és tételláncokat nem tudunk alkotni, tehát valahonnan indulnunk kell.

Az axiómákat nem kell létrehozni, létrejönnek maguktól, mint másból le nem vezethető tételek. Éppen ezért kötelező érvényűvé sem kell őket tenni, maguktól lesznek azok (vagy találkoztál már kötelezővé tettel?), állításainkat pedig nem hozzárendeljük, hanem segítségükkel bizonyítjuk logikailag.

A nulla és a semmi közötti különbséget most sikerült megvilágítanod, sőt, adtál még egy példát a negatív számok realitására...

Valóban, hüllők. És ez miért bizonyítaná a Bibliát? És miért pont azt?

A válaszaim mit jellemeznek, úgy mégis, kedves Watsonom? Gondolkozz el egy kicsit!

Hihi, pontos sűrűséget nem nehéz közölni. A Földé is ismert, már elég régóta. Javaslom, nézz utána a gravitációs törvénynek! Ide tartozik, hogy az ismert égitestek miből állnak. A bolygóknál az igen gyenge saját termikus sugárzásból lehet információhoz jutni, tudtommal, ami meglehetősen nehézkes. Másik lehetőség, hogy odamegyünk, és fogunk egy keveset az anyagból, hogy megvizsgáljuk. Ezek nem hipotézisek, hiszen bizonyítékok szólnak mellettük.

A hipotézisállításban egyet kell értsek, éppen így működik a tudomány: A tapasztalatokra hipotézist építek, a hipotézis alapján jósolok, majd a jóslatokat ellenőrzöm, ezzel bizonyítom a hipotézist, ami ezzel az elmélet rangjára emelkedik, vagy elvetem, ha helytelen.

Szia Tom Benko!

Végtelemségbe nyúló filozófiai vitákba már nem másznék bele, sem teológiai mélységekbe se ártanám magamat.

Néhány megjegyzést engedj meg:

"A bolygóknál az igen gyenge saját termikus sugárzásból lehet információhoz jutni"

Ezt minimális műszaki gyakorlattal rendelkező ember nem gondolhatja komolyan, remélem Te is csak hirtelen meggondolatlanságból írtad.

Látod, látod, nemrég még azzal a meggyőződéssel jöttél, hogy a csillagok fénylenek, viszont a Hold nem világít, ezért kell elmenni oda. Na de akkor honnan tudják, hogy a Plútó miből áll, mikor olyan messze van, hogy csak elképzelések (haha) vannak arról, hogy nem is az a Nap utolsó bolygója. Erre jössz egy újabb sületlenséggel. Ilyen a tudomány. Szeretem még mellékesen azt a meggyőző tanítást, hogy mi van a Nap belsejében. De nem folyok bele többe, mert értelmetlen, mint a magyarázatok is ezzel kapcsolatban is.

Egy mondatot kiemelnék a válaszodból, hiszen e körűl forog a vita.

"Valóban, hüllők. És ez miért bizonyítaná a Bibliát? És miért pont azt?"

Két szempontot is említenék: Az egyik maga a Biblia, azon belűl is az ószövetség. Kilenc alkalommal említi az óriásokat. Nézzük is néhány példát:

"Az óriások valának a földön abban az időben"

"És láttunk ott óriásokat is"

"Óriások földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten"

Nézzünk egy kis kitérőt: Jób 40.részben olvashatunk egy állatról akit elefántnak, krokodilnak magyaráznak, de a Biblia mindig nevén nevezi az állatokat. Itt Behemótról olvashatunk:

"Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!

Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!

Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.

Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.

Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.

Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.

Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.

Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.

Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.

Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!"

A másik szempont némi Bibliaismeretet igényel, de nem bonyolult:

Tessék elolvasni a teljes Mózes I. könyvét, és kijegyzetelni Ádám nemzetségének életkorát, és megfigyelni a folyamatos korcsosulást.

Figyeljük meg, hogy Isten mindent, amit alkotott, "igen jó". A halál és az öregedés nem igen jó. A kezdetekhez képest mi egy genetikai (bocsánat) hulladékok vagyunk.

Ezért a genetikai tökéletességnek volt köszönhető, hogy nyugodtan nemzhetett Ádám fia és testvére gyermeket, másfelől ezt senki meg nem tiltotta.

Halálozások:

Ádám 930 év

Séth: 912 év

Énós: 905 év

Kénán: 910 év

Mahalálél: 895 év

Járed: 962 év

Methusélah: 969 év

Lámekh: 777 év

Noé: 950 én

Sém: 600 év

Arpaksád: 438 év

Séláh: 433 év

Héber: 464 év

Péleg: 239 év

Réut: 239 év

stb...............................................

Nézzük meg hogy alkotta Isten a Földet, milyen vizekről beszél?:

"és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett"

"Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől"

"Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől"

Milyen vízet említ a boltozat felett?

Honnan is volt az özönvíz? "felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának."

És az özönvíz után hogy lehetett szivárvány, előtte meg nem.

Mit okozhatott a burok (jég) a Föld körűl? Mit tett a káros sugárzással? Mennyi volt a Földön a nyomás?

Szerinted mi lesz egy gyíkkal, ha 500 évig él, nagyobb oxigén koncentrácójú levegőt lélegzik, nagyobb légköri nyomáson él, gyakorlatilag nulla káros sugárzással? Kukkantsunk meg az Komodói Varánuszt. De furcsa...Mi lett volna ezzel ilyen körűlmények között?

Visszatérve az eredeti kérdéshez: Mit is gondolok a dinoszauruszokról? Azt, hogy soha nem is haltak ki. Csak az életkörűlmények voltak merőben mások.

Kevered. Sületlenséggel a vallások szoktak előrukkolni.

Akkor hadd kérdezzem már meg: Szerinted hogyan analizálják a bolygók összetételét?

"...és az óriások gyermekeket nemzének az emberrel..." Igazi hüllőszokás...

A leírásba szinte bármit bele lehet magyarázni, érdemes mondjuk elolvasni Dawkinstól az Isteni téveszmét, ha jól emlékszem, abban van pont ugyanennek az elemzése...

Mi az, hogy genetikai tökéletesség? Ezt a fogalmat, mint olyat, nem tudom értelmezni...

A világ teremtéséről körülbelül annyit tudnék mondani, hogy a sorrend eleve nem valóságos.

Az özönvíz előtt miért nem lehetett szivárvány? Akkoriban nem volt vízpermet? Esetleg eső sem?

A felsorolt dolgokból csak a nagyobb oxigénkoncentráció igaz. A nyomás (a sűrűség különbözősége miatti csekély eltéréstől eltekintve) nem változott, a sugárzás akkor is olyan volt, mint most.

Ha nem haltak ki, akkor hol vannak?