Miért nem lehet a bibliát szó szerint értelmezni?

Szia, az általam prezentált időszámítás egy érdekes elmélet (tehát nem tény, hanem érdekesség), és mint írtam, nem én találtam ki, hanem egy matematikus-geológus. Nehezen tudom prezentálni és megfogalmazni, mert én nem vagyok egyik sem, de az adott kérdésnél adtam hozzá egy youtube linket is, azt hiszem. (ha nem, beírhatod: The science of God, Gerald Schroder)

Tény: már a kora középkorban a Biblia alapján leírták az ősrobbanást, megemlítették, hogy Ádám előtt létezett emberiség, és az állatok felsorolásánál létezik egy faj, amit a Biblia besorol a madarak és a hüllők közé is. Nem igazán lehet lefordítani, mert nem volt ismert a Bibilia fordítások korában. Héberül "tinshemet." Ez valószínűleg az archaeopteryx-ra utal, amit a tudósok a hüllők és madarak közötti átmeneti forma tökéletes példájának hívnak. A fosszíliák között az arcaeopteryx az egyetlen,amely egyértelmű átmenet a két faj között. A Biliai értelmezés szerint egyetlen állat van, ami két fajhoz is besorolható: a tinshemet. Viszont az mégsem volt ismert.

Ezek mind csak érdekességek. És érdekességük pont abban áll, hogy az adott korban a tudomány fejlettsége nélkül csak fantaztmagóriák voltak. És most válnak igazán izgalmassá. Persze ezek egy ateistát nem fognak meggyőzni, és nem is ez a cél. A cél az, hogy a hívők ne féljenek a tudománytól, az még olyat nem állapított meg, ami veszélyeztethetné Istent. Aki nem akarja látni a tervezettséget, az nem fogja, aki meg hívő az nem tudja nem látni.

De tény, hogy a Bibliát, ahogyan más ókori műveket is, a mélyére hatolóan kell olvasni. Sokszor egyetlen szó mélyebb jelentést hordoz, és bizony a fordítások ezt eltakarják....

Freya

"már a kora középkorban a Biblia alapján leírták az ősrobbanást, megemlítették, hogy Ádám előtt létezett emberiség, és az állatok felsorolásánál létezik egy faj"

Tehát a Biblia mégis csak ellentmondásokkal terhelt.

"és az állatok felsorolásánál létezik egy faj, amit a Biblia besorol a madarak és a hüllők közé is"

Ez semmit nem bizonyít. A félig ember - félig lovat is kitalálták, az meg nincs. Most az, hogy az elképzelt állatok százaiból, egy bejött, semmit nem jelent. Hasonlóan nem lesz megjóslása a hipertérugrásnak az, hogy a sci-fi regények és filmek százaiban benne van. Ez utóbbi pl. semmi más, csak egy vágy, hogy ne legyen akadály a fénysebesség. Ugyanúgy, ha én most leírom, hogy a világ a semmiből lett, akkor az nem az ősrobbanás idő előtti felismerése, mert nem a mechanizmust vezettem le, nem elemeiben vezettem le a dolgot, csak abból az absztrakt szinten lehetségesnek tűnő pár opcióból (semmiből lett, vagy mindig is volt) választottam egyet.

"A fosszíliák között az arcaeopteryx az egyetlen,amely egyértelmű átmenet a két faj között."

[link]

"És érdekességük pont abban áll, hogy az adott korban a tudomány fejlettsége nélkül csak fantaztmagóriák voltak."

Most is azok.

"Aki nem akarja látni a tervezettséget, az nem fogja, aki meg hívő az nem tudja nem látni."

Egy dolog látni, sejteni és egy dolog logikusan és empirikusan levezetni. Már pedig az Intelligens Tervezettség totálisan alkalmatlan az utóbbira. Igazából semmiféle érv nem mutatható föl arra nézve, hogy miért lenne tervezett itt bármi is, az ember által végzett tevékenységeken kívül.

"Sokszor egyetlen szó mélyebb jelentést hordoz, és bizony a fordítások ezt eltakarják."

Az a baj, hogy esélytelennek és képtelennek mutatkoztok annak a körülménynek a megértésére, hogy egy idő után nagyon nehéz megkülönböztetni azt, hogy mi az, ami tényleg le van írva és mi az, amit csak ti magyaráztok bele. Sajnos a belemagyarázással már _kívülről_ visztek be információt, az eredmény így egy keverék lesz.

A Bibliai teremtés 6 napja (N) és a 15milliárd év (T) viszonya tökéletes példa erre. Ha a Bibliában nincs benne a 15 milliárd év, vagy az X mrd földi év / teremtési nap érték (X) még az N mellé, akkor az egész csak belemagyarázás. Mert a T = N*X egyenletben, ha csak egy ismeretlen van, akkor az a többiből kiszámítható. Jelen esetben a bibliában csak az N szerepel, tehát abból te meg nem mondod sem T-t, sem X-et, tehát az információ - értsd, ahogy mondom - NINCS BENNE, akárhogyan is próbálod furmányosan belemagyarázni, vagy most mint utóbb, érdekességnek nevezni. A T=15mrd évet az érvelésedben meg megint csak nem a Bibliából olvastad ki, tehát továbbra sincs benne.

Az általad bemutatott "levezetéseknek" nem az a baja, hogy igazak, vagy sem, vagy hogy a tudománynak mikor van igaza és mikor nem, hanem hogy olyan zavaró módon adagoljátok bele más emberek fejébe az egyébként logikailag és empirikusan teljesen megalapozatlan állításaitokat, hogy amellett nem lehet elmenni szó nélkül, pláne, amikor ismert tényeket akartok meghazudtolni. Az meg már külön kellemetlen, amikor úgy beszéltek matematikáról, fizikáról, kémiáról, hogy max. csak a népszerűsítő irodalom szintjén találkoztatok vele és azt gondoljátok, hogy több száz év és több százezer ember (tudósok, mérnökök) munkája egy nagy rakás baromság, mert ti ráfogjátok.

Megy az evolúció mindenféle módon való tagadása, meg hogy mutassunk bizonyítékot, mi közben soha, egy kreacionista sem tudott még egy elfogadható magyarázatot adni arra, hogy hogyan lehet a semmiből teremteni, hogy lehet egy emberpárt atomonként összerakni, majd életre kelteni. De azért az evolúcionisták csináljanak nektek új fajt minden alkalommal, amikor csak ti kéritek, bizonyíték gyanánt. Hogyne, a geológusok meg úgy bizonyítják a hegységek kialakulását, hogy nekiállnak tektonikus lemezeket mozgatni és földkérget gyűrögetni.

Minden esetre én legalább fenntartom, hogy lehet, hogy teljesen nincs igazam, a túloldaról ritkán látom ezt.

Nem terhelt ellentmondásokkal, ha tudod értlemezni. Te nem vagy teológus vagy rabbi, felületesen ítélkezel valamiről amihez nem értesz. Ez nem baj! Senki nem várja el tőled, hogy egyszerre legyél tudós és teológus. De vannak ilyenek, és hidd el, komolyan veszik őket. Az általam prezentált elmélet Schroedertől származik, akinek a hatására Anthony Flew, híres ateista filozófus deista lett. Aki még Christopher Hitchens-et is arra indította, hogy elismerje a Genezis könyvének és a tudomány mai állásának összeegyeztetehtőségét (persze ezt csak a véletlen szerencsével magyarázza, de akkor is. )

Szóval kedves barátom,te velem itt könnyen tudsz vitatkozni, mert én bevallom őszintén: csak felületes szinten ismerem a természettudományokat. Amennyire bármilyen átlag intelligenciájú átlag olvasó. Ezt is elmondtam a hozzászólásomban.

Meg azt is, hogy a Bibliában említett lény az egyetlen ilyen furcsaság, és ilyen jellegű élőlények leletei léteznek. Semmiféle mágikus mesemadár nem szerepel ott, ha végigolvasod.

A tervezettséget nagyon komoly biológusok és tudósok is elfogadják. Nem vallásosak is. (bár ők nem igazán tudnak számot adni a forrásáról.)Ebből az következik hogy az egész gondolkodásmód kérdése. Vagy látod a csodát, vagy nem.

"Nem terhelt ellentmondásokkal, ha tudod értlemezni."

Látom, még mindig nem érted. Nem is írtál semmit arra az érvemre, hogy ha valamit nem szó szerint értelmezel, akkor abba kívülről viszel információt és úgy gyúrsz össze egy keveréket. Ez utóbbinak meg meglehetősen kérdéses a státusza, ha arról van szó, hogy az eredeti műben szerepel, mivel külső információ által módosítod a mondatok primer jelentését is.

"Te nem vagy teológus vagy rabbi, felületesen ítélkezel valamiről amihez nem értesz. Ez nem baj! Senki nem várja el tőled, hogy egyszerre legyél tudós és teológus."

Na, akkor ez remek alkalom, hogy megmondjam, mi a helyzet. A hozzászólásaimban nagyon ritkán beszélek a Biblia tartalmáról. Én azokra az állításokra reagálok, amik a természettudomány és a matematika témaköre IS, esetleg filozófia. Ilyen módon engem nem korlátoz az, hogy nem vagyok teológus, elég, ha logikusan gondolkodom és fölfedem a nyilvánvaló hibákat az érvelésekben. Mondhatnám úgy is, hogy nem én merészkedem idegen területre, hanem ti. Ti beszéltek így-úgy a következőkről: kvantummechanika, relativitás, tér, meg idő, ok-okozat, evolúció, biológia, stb., néha még pszichológia és szociológia is megjelenik. Na, ez az a pont, amihez meg ti nem értetek (legalább is nem mindannyiótok), de rendszeresen beleszóltok. Ha a Biblia irodalmi szépségeiről, a példázatok értelmezéséről, metaforákról, érzésekről, hitéleti dolgokról beszélnétek csak, akkor egy szót nem szólnék, mint ahogy nem is szoktam. További nagy baja a teológusok többségének, hogy bár a logikát elfogadják eszköznek, az abból többé-kevésbé származtatható(!) matematikát illetően meg erősen kihívásokkal küszködnek.

"De vannak ilyenek, és hidd el, komolyan veszik őket."

A skizofrének is komolyan veszik a hallucinációikat.

"akinek a hatására Anthony Flew, híres ateista filozófus deista lett"

Na és ebből mi következik? Készítsünk statisztikát, hogy hány ember lett ateistából teista és fordítva, majd azoknak lesz igaza, akikből több van? Most ezt te tényleg érvnek szántad? De komolyan. Mondhatnék én is neveket: pl. Dan Barker, aki katolikus prédikátorból lett radikális ateista.

"Amennyire bármilyen átlag intelligenciájú átlag olvasó. Ezt is elmondtam a hozzászólásomban."

Semmi gond, csak így a (természettudományos alapokon álló) következtetéseid is megfelelnek egy átlag intelligenciájú olvasóénak, vagyis többnyire helytelenek. Mint ahogy pl. a súly és a tömeg közötti különbséget a többség nem tudja, és akkor még hol vagyunk mi a kvantummechanikától és a relativitáselmélettől...

"Meg azt is, hogy a Bibliában említett lény az egyetlen ilyen furcsaság, és ilyen jellegű élőlények leletei léteznek."

Meg sok más élőlény leletei is léteznek. Ebből mi következik? Max. annyi, hogy a Biblia beszámol egy fajok közötti átmenetről (ez sem bizonyított). Akkor jönnek is a kérdések: Miért pont arról? Miért csak egyről? Ha ez a faj leletei viszonylag gyakoriak, mi zárja ki, hogy a Biblia korában nem találták azt meg az akkoriak? Stb.

"A tervezettséget nagyon komoly biológusok és tudósok is elfogadják."

Meg sokan, más nagyon komoly tudósok nem fogadják el. Ez is hozzátartozik a dologhoz.

Einstein azt mondta: kétféle ember van: aki szerint minden csoda, és aki szerint semmi sem az.

Nem tudom, miért fáj az neked, ha akér hívőként, akár nem hívőnként, valakit lenyűgöz a bibliai teremtéstörténet, amely annyira más mint bármely más vallás eredetmítosza. Senki sem állította, hogy ez tudományos mű, ha úgy kezeled, nincs értelme, és esélyt sem adsz neki.

A tudomány évszázadok alatt jutott oda, ahol van és most is fejlődik. Itt ha jól emlékszem, 33 mondtaban, az őskorból hagyományozott szövegről van szó, amelyben, úgy tűnik, meglepő hűséggel tükröződnek a mai tudományos eredmények is. Senki sem mondta azt ,hogy ki kell cserélni a biosz tankönyveket, de engedd meg néhány gyermeki lelkű tudósnak, hogy rácsodálkozzon erre, és írjon róla, elméleteket gyártson.

Nem a statisztika érdekel engem, arra utaltam ezzel, hogy nem minden tudományos gondolkodású ember ért veled egyet, tehát lehet, hogy hozzád képest tudományos téren szerények az ismereteim, de nálad sokkal nagyobb szellemóriások sem értenek veled egyet erről.

Csak arra akartam utalni mindezzel, hogy ha igazán a tudomány és a valóság érdekelne, nem élből utasítanád el másokat leszólva a neked nem tetsző elméleteket, hanem egyszerűen azt mondanád erre hogy nem tudsz hinni benne és kész. Ez nem egy vita, amihez néhány tudatlan vallásos ember ragaszkodik, hanem egy állandóan fennálló ellentét a legnagyobb szakemberek között is. Engedd meg nekünk, hogy néhányukhoz hasonlóan, mi is érdeklődve beszélgessünk erről.

A mélyebb értelmet pedig nem az olvasó viszi bele, hanem ott leli fel. Csak abban a földben találsz aranyat, ahol van is.

Freya

"Einstein azt mondta: kétféle ember van: aki szerint minden csoda, és aki szerint semmi sem az."

Ismét megjelent egy gyakori elem: valamely hírességnek egy metaforikus, elgondolkodtató mondata, amit igazából nem arra szánt, hogy érvelésként legyen alkalmas bármire is.

"Nem tudom, miért fáj az neked, ha akér hívőként, akár nem hívőnként, valakit lenyűgöz a bibliai teremtéstörténet, amely annyira más mint bármely más vallás eredetmítosza."

Tévedsz, nem fáj. EZ nem. De általában nem erről szólnak ám a hozzászólások! Most, miután belementünk volna a részletekbe (és a konkrét kérdéseimre nem válaszoltál), viszakozol és máris kontextust váltasz, hogy jaj, nem úgy gondoltad, hogy az az egzakt leírás, amit te írsz, ez csak amolyan elmélkedés. Kb. olyan, mint ha odamennék valakihez, lekennék neki egy pofont, aztán feláll, látom, hogy nagy darab, akkor egyből rákezdek a "jaj már, csak vicceltem, nem érted a viccet?" lemezre...

"Senki sem állította, hogy ez tudományos mű, ha úgy kezeled, nincs értelme, és esélyt sem adsz neki."

Akkor miért úgy fogalmazol meg állításokat, tudománnyal összeszőve, ami egyértelműen úgy van fogalmazva, hogy te azt bizony érvelésnek és határozott állításnak írod, nem pedig irodalmi elmélkedésnek és puszta érdekességnek? Olvasd vissza a vita elejét. Ott még nem ez ment.

"de engedd meg néhány gyermeki lelkű tudósnak, hogy rácsodálkozzon erre, és írjon róla, elméleteket gyártson"

Megengedem. Mindenki írhat irodalmi műveket és filozofálhat. De szerintem érted te is, hogy miről van itt szó, úgy nagy egészében, csak most tetteted, hogy nem érted.

"tehát lehet, hogy hozzád képest tudományos téren szerények az ismereteim, de nálad sokkal nagyobb szellemóriások sem értenek veled egyet erről"

Nagyon kedves tőled, hogy lenézel, de rá se ránts: pont ezért kell érvelni és logikusan. Tudod, nem az számít, hogy ki mondja azt, amit mond, hanem hogy a mondottak magukban is megállják-e a helyüket. Nagy szellemóriások is tévedtek már (ld. Einstein kozmológiai konstansa - olvass utána). Mindenki tévedhet.

"Csak arra akartam utalni mindezzel, hogy ha igazán a tudomány és a valóság érdekelne, nem élből utasítanád el másokat leszólva a neked nem tetsző elméleteket, hanem egyszerűen azt mondanád erre hogy nem tudsz hinni benne és kész."

De most milyen hitről beszélsz, amikor a ti oldalatok rendszeresen mond _valótlan_ állításokat mind a tudományról és mind azok konkrét elemeiről? Ez olyan, mintha odamennék a pékhez és győzködném, hogy de nem úgy kell a kenyeret sütni, nem kell abba liszt. Aztán ha megmondja, hogy bocs, de ezt kifejezetten rosszul tudod, akkor én jövök a "puhító" érvvel, hogy ha őt tényleg a pékség érdekelné, akkor nem vetné el élből azt, hogy a kenyérbe nem kell liszt. Érted-e?

"Engedd meg nekünk, hogy néhányukhoz hasonlóan, mi is érdeklődve beszélgessünk erről."

Gondolom, akkor nekem is meg van engedve, tehát pont ott lehetünk, ahol most vagyunk.

"A mélyebb értelmet pedig nem az olvasó viszi bele, hanem ott leli fel."

A konkrét dologra válaszolj inkább. Ha én valamit valamibe belemagyarázok, akkor az tartalmaz-e külső információt? Mondhatnám azt is, hogy egy metafora tényleg csak azt jelenti, ami konkrétan le van írva, vagy esetleg az olvasó elméjében teljesedik ki, akinek a fejében a metafora összekötődik a leírt dolgokon kívüli, csak a fejében, de nem a műben lévő információ? Hm? Úgy leli fel ott, hogy kívülről odapakolja azt, ami miatt ott fellelheti. Miért nem elemezzük egy kicsit ezt?

Einsteint nem érvként idéztem, hanem mert ide illett amit mondott. Nem vettem vissza vidám filozofálgatásra, de a tudományos felfedezések nagy része pontosan abból fakad, hogy az ember játékos és elmélkedik, és érdeklődik, és felteszi a kérdést: mi lenne ha?

Ha tudsz angolul adok linket, nézz meg olyan embereket, akik több területen professzorok (matematika, geológia, filozófia és még biológia is!) És nagyon komolyan foglalkoznak ezzel. Te tőlem vársz tudomáynos bizonyítást, amikor én az általam belinkelt témát (a nap 24 órája) is úgy kezdtem, hogy beszámolok egy tudós elméletéről, amit mindenki megnézhet a neten, ha nem világos amit írok, az az én hibám, mert én nem vagyok szakértő. Ezzel kezdetem az egészet, ezt linkeltem be válaszként valaki másnak, és erre csaptál le. Mert nem bírod elviselni, hogy valaki ne ellenséget lásson a tudomány és a vallás között.

Azért hivatkozom sokszor másokra, nálamnál nagyobbakra, hogy megérts: én nem a saját dicsőségemet villogatom itt, és nem nézlek le, én nem "metaforikusan" értettem azt hogy hozzád képest szerények a tudományos ismereteim.

Azon kívül ha nem tűnt fel, én téged nem győzködtelek. Kérlek nézz utána az eredeti forrásnak, amit én megadtam, és arról alkoss véleményt. Bocs, most mennem kell, majd megnézem,mire nem válaszoltam még.

"Nem vettem vissza vidám filozofálgatásra, de a tudományos felfedezések nagy része pontosan abból fakad, hogy az ember játékos és elmélkedik, és érdeklődik, és felteszi a kérdést: mi lenne ha?"

Igen, csak van a tudományos felfedezéseknek egy olyan tulajdonsága, ami a mondandóidra nem igaz: a kritikus, konzisztens elmélet és hozzá az empirikus bizonyíték (kísérlet).

Tudok angolul, jöhet a link.

"Mert nem bírod elviselni, hogy valaki ne ellenséget lásson a tudomány és a vallás között."

Én csak a leírt, kimondott állításokkal és azok igazságtartalmával, igazolásával foglalkozom. Nekem tökmindegy, hogy ha kiderül, van Isten, vagy ha kiderül hogy nincs. Sőt, igazából ez nem is lényeges, attól még egy érvelés lehet hibás, akár van, akár nincs Isten.

Na, szóval még mindig kíváncsian várom a véleményedet arról, hogy mi a megítélése a metaforáknak abból a szempontból, hogy a metafora forrásában van-e minden információ, vagy kívülről is viszel-e be. Ha pedig kívülről viszel be információt, akkor milyen megítélés alá eshet az, hogy a (teljes) információ az adott műben van-e. Mik a kritériumok? Hogyan dönthető el, hogy egy leírt szöveg mennyire metaforája bárminek is?

http://www.youtube.com/watch?v=gRxEeHFHc-Y

Te a mai, költői képekből indulsz ki. A nyelv állomásai az őskor óta a történeti korig (néhány szakasz egyszerre is létezhet)

1.ősnyelv 2. idea-nyelv 3. szimbólum nyelv 4. mítosz nyelv 5. költői nyelv 6. köznyelv (népnyelv) 7.absztrakt, fogalmi nyelv.

Haladjunk visszafelé az ismerőstől a távolabbiig.

A fogalmi nyelv absztrakt. A szavak nem a valósággal, hanem a mesterségesen szerkeztett észvilággal állnak vonatkozásban. A fogalmonak nincs tartalma, csak ésszerűsége: rövidítés, képlet, formula, definíció.A dologgal való kapcsolata nem reális, hanem megegyezésen nyugszik. A történeti kor tudományának, filozfóiájának, államkormányzatának legtöbb szava ilyen.

A köznyelv, népnyelv egyenetlen, kiegyensúlyozatlan, gazdag is, szegény is, színvonala sokszor alacsony.

A költői nyelv a népnyelv intenzív foka. Az ősnyelvhez közelebb áll, mint a köznyelv. azonban a köznyelvnél mégis kiegyensúlyozatlanabb, hiszen itt minden az egyéni jellegtől függ. A történei korszak Euróbában Homérosztól kezdve a képet az ember érzéseit, gondolatait megvilágító másodlagos eszköznek fogja fel, s ezzel elárulja, hogy a kép jellegét nem érti. Nem tudja, hogy az első a kép, amely az ember egészét megragadja, s csak azután következik az érzelem, a gondolat, a hangulat amelyet fakaszt.Ennek a megfordításnak jellegzetes alakja a költészetben az ún. "hasonlat" , amely a köznyelvben csak üres frázis.A hasonlat problémája: összetéveszti a külsőt és a belsőt, azt hiszi, a képpel kell megvilágítania, s a képet külsőnek látja, holott a kép a belső, és ezt kell megvilágítani. (az ősnyelv hasonlatot nem ismert.)

A mítosz nyelve ilyen tévedést már nem tartalmaz. A mítosz pontosan tudja, mi van belül és mi van kívül, hogy a nyelvi megnyilatkozás egyetlen lehetősége a kivetítés. (Freud és Jung a modern pszichológia legtöbb alapjeleségét a görög mítoszokban taláta meg. Nem ő képzelte oda, nem ő találta ki, hanem ráismert arra, hogy minek a kivetítését látjuk.)

A szimbólum nyelv elszakad a külsőségektől, az idea nyelv az észtől. Ez a két megnyilatkozás magasabb rendű, mint a mítosz.A szimbólum elrejti azt, amit kimond, és kimondja azt, amit elrejt. Ebben a paradox magatartásban van különleges hatása, s ez a hatás teszi hasonlatossá az ősnyelvhez.

Az idea nyelv az észfölötti értelem megnyilatkozása: egyszeri, kivételes, abszolút, meg nem ismételhető. Az őskori szent könyvek és a történeti kor kivételes nagy költőinek és gondolkozóinak RITKA NÉHÁNY HELYE ezt az idea nyelvet beszéli.

Az ősnyelv elemi kinyilatkoztatás.A feljegyzések szerint az őskorban a jósok, bölcsek,szentek megnyilatkozása.A szavakat eredeti jelentésükben, intenzitásukban mondja ki. Az abszolút megnyilatkozás, amikor "leszáll"és az értelmet eléri, ideává lesz, amikor már kapcsolódik a külsőhöz, szimbólummá, amikor a kép és az ész kezd benne megjelenni, mítosszá, amikor az idea, szimbólum és mítosz elhalványodik, lesz költői nyelvvé, amikor az is elsápad, keletkezik a köznyelv, s amikor a köznyelv tartalmai is elvesznek, alakul ki a fogalmi nyelv.

Bocsáss meg a dagályosságért. Azt mondják,Szókratész óta gondolkodunk másképp. Mindenesetre igaz, hogy az ősi, analógiás gondolkodásmód fokozatosan kiveszett, és az ilyen nyelven írt könyveket (Biblia, Védák, Tabula Smaragdina, tao te king stb.)mi már nehezen értelmezzük, mert a "letisztult" fogalmi nyelvet és a köznyelvet esetleg a költői nyelvvel vegyítve használjuk gondolkodásunk alapjaként. Hagyd a metaforát, nem a költői metaforáról van itt szó.

Az ősi könyvek nyelvezete a korának megfelelő köznyelvből is tartalmazhat terjedelmének megfelelően, de többnyire a mítosz nyelve, szimbólum és idea nyelv és ősnyelv keveredik benne.

Ezért van az, hogy a régi nyelvek ( pl.szanszkrit, héber, ógörög) szavai sokkal teltebbek, sűrű jelentéssel bírnak. Ha nagyon tudományos gondolkodással akarsz nekik egy-egy jelentés találni, lehet, de az már nem tükrözi az igazi jelentést. Mivel mi nem analógiásan gondolkodunk (bár kis gyakorlással értjük az analgóiákat)nekünk kell "egy" jelentés.

Talán gyenge példa: Logosz. Egy szótárra rúgó jelentést találsz hozzá. Ha nagyon akarjuk, leszűkíthetjük arra: szó. És ezzel ugyan nem hazudtunk, de el is veszítettük a jelentését. És amikor a Biblia a Logosz kifejezést használja az mondjuk rá: Isten szava, Isten igéje (ezzel már eláruljuk a logosz egyik tulajdonságát: cselekvő)és még mindig vállat vonhatunk: semmi különös. Pedig ha a Logosz szóba beleásod magad, sokkal árnyaltabban látod,m mit jelent az hogy Isten szava teremt. Ne érts félre, nem jelentéshalmazról van szó, többjelentésű szóról, hanem minőségről.

Az ógörögben a szeretetre négy szó van. Mindegyik más. Amikor a Biblia azt írja, szeresd felebarátodat, vagy Isten a szeretet, nemcsak, hogy nem mindegy, melyik szeretet szót használjuk, hanem a szeretet valódi értelmények definíciója is sérült a fogalmi nyelv miatt, és Pál apostolnak egy egész fejezetbe tellt a korinthusi levélben, hogy elmondja, mi is az a szeretet és mi nem az. És erre azt mondják: milyen szép költői rész a Bibliának. Dehogy is költői! Az már csak egy szenvedélyesen kétségbeesett magyarázat, mert Pál már a modern történei korban nem tudja a kinyilatkoztatás szavát használni, és az emberek sem értik.