Keresztények, hogy van ez?

3 válaszoló:"sosem szabad egy vallást a követői alapján megítélni,"

Pedig mindannyian ezt tesszük és ebben nincs semmi kivetnivaló, hiszen a világon több tízezer vallási felekezet van és még nagyobb vallási csoportokból is rengeteg. Gondolom ahogy én nem teszem más sem fog minden egyes vallásnak utánanézni, hogy ki miben hisz,milyennek kellene lennie a vallásának a tanításai szerint, hanem a hívők viselkedése alapján következtetünk magára a vallásra.

Az ember megismer egy keresztényt vagy többet, és az ő viselkedésükből fog véleményt alkotni a keresztényekről.Ugyanez érvényes a Krisnásokra, Jehova tanúira, Hit gyülekezetére, szcientológiára.

A kérdés feltevőjének azt tudnám mondani, hogy igazad van, jól látod az ellentétet a tanítás és a gyakorlat között, de azért szerencsére nem minden keresztény élete igazolja ezt, és még hozzátenném azt, hogy keresztény ember az, aki átadta életét Jézus Krisztusnak, tehát Ő a NR1 az életében és az Ő vezetésével éli életét.Az ilyen ember nem tesz semmi olyat, ami ellenkezik Jézussal lényével és tanításaival. Akiről ez nem mondható el, az nem keresztény, még ha annak vallja is magát.

"a kereszténység és annak követői két különböző dolog - sosem szabad egy vallást a követői alapján megítélni"

Akkor miért is mondta Jézus, hogy az Ő követőit a gyümölcseikről lehet majd felismerni?

Valójában az egyik legbiztosabb módszer annak eldöntésére, hogy jó helyen vagyunk-e?! Mert ugyanis, az adott egyház tanai nagyban befolyásolják a hívek cselekedeteit. Ha az egyház nem lenne hatással erre, akkor meg feleslegessé válna...

"Egy iskolai osztályban nem a rossz tanulóról kell példát venni és nem vele kell példálózni hanem a jó tanulóval. Mindketten ugyan oda járnak, mégis mekkora különbség!"

A baj ott kezdődik, hogy nem "egy", hanem sok-sok osztály van, amit az emberek létrehoztak. De ha megnézel egyet, hogy működik egy ilyen osztály?

A gyerekeknek ugyanazt tanítják (persze, lehet hogy csak egy hazugság, a politika, vagy az egyház ármánykodásai miatt), mindenki ugyanazt hallja. Tegyük fel, hogy ebben az iskolai osztályban hitelveket tanítanak, ami az életre készít fel és ami kőkeményen befolyásolja az egész osztály viselkedését. Lehetnek köztük rossz tanulók, akik a képességeik, vagy a figyelmetlenségeik miatt ezektől a hitelvektől távolabb kerülnek és nem is biztos, hogy rosszul járnak vele!

Fura, amit írok? Tudod, sok egyház hitelvei annyira messze vannak az eredeti krisztusi tanokhoz, hogy az, aki köztük "rossz tanuló", csak nyer vele.

A példád szerint, egy ilyen osztály tanárainak feltétlenül az igazságot kellene tanítania és az ettől eltérő "rossz tanulók", valóban CSAK rosszabbak lehetnek. De egy ilyen egyházon viszont ennek ellenére (sőt, éppen ezért), nagyon is tisztán meglátszik az a jézusi gondolat, hogy a gyümölcseikről ismerik majd meg az Ő tanítványait.

Ezért őket a más vallásúak, nem fogják a gyümölcseik miatt bírálni, mert rajtuk tisztán látszik, hogy azzal nincsen baj!

Van ilyen egyház? Van ilyen egyház!

Tehát, ha a példádban lévő osztály eleve Krisztus-ellenes tanokat tanul, akkor az emberek NEM a "rossz tanulók" miatt kritizálják őket, hanem a rossz gyümölcsük miatt, amit terem!

A kérdezőnek:

"Kicsit furának tartom, hogy ezeket a bűnöket minden keresztény lerázza magáról és SENKI nem érzi, hogy bűnbánatot kellene tartania."

Már azok közül senki, akik most is azok közé tartoznak, akikről ezt el lehet mondani?

Én nem hinném, hogy a "keresztény" címkét ennyire válogatás nélkül kellene osztogatni, már csak azért sem, mert nagyfokú tiszteletlenség lenne Jézus iránt, akiről ez a fogalom neveztetik!

"Aki azt az igazságot képviseli, melyet vallási igazságnak neveznek, annak szinte megbotránkoztatónak hangzik, ha azt mondom, hogy engem azért feszítettek keresztre, mert megállapították Rólam, és joggal állapították meg, hogy nem vagyok vallásos.

Az akkori vallási vezetők állítása szerint szinte minden vallási törvényt áthágtam. Nem tartottam meg az előírt böjtöket, megszegtem az Úr napjának előírásait, a tisztálkodási törvényeket, ezekhez még hozzájött, hogy utcanőkkel, vámosokkal, a nép söpredékeivel tartottam fenn kapcsolatot. Még az egyházi adó megfizetéséből is bizonyos értelemben tréfát űztem. Közben még bizonyos értelemben anyámat is megtagadtam (Máté 12:48-49), népem egyszerű polgárait pedig arra akartam rávenni, hogy szeressék a római megszálló katonákat, akik népünk legnagyobb ellenségei voltak. Sőt! Azt mondtam: "Inkább szeressétek ellenségeiteket!" De káromkodtam is az akkori egyházi vezetők szerint, mivel istenné tettem magamat, s Istent atyámnak mertem nevezni. Sőt még azt is állítottam, hogy ez az Isten a ti Atyátok is! Ugyanakkor árulómat, aki Engem eladott, még barátai előtt sem lepleztem le, pedig a józan ész nyilván ezt kívánta volna.

Mindenki megtanulhatta az elmúlt évtizedekben, hogy egyházi iskolákban nem taníthatnak Engem, legfeljebb csak bizonyos szempontból Rólam, mert azt egyetlen egyházi, vagy világi hatalom sem tudná elviselni. Egyetlen egyházi iskolában sem tanulhatják gyermekeid azt, hogy gyilkolni senkit és senkinek sem szabad, még katonát sem katonának!. Földi életemben sem találtam egyetlen papot sem, aki komolyan ki mert volna mellettem állni. Halálom után aztán már voltak még a papok között is akik többen megtértek. (Ap.csel.6:7). De ehhez nekik akkor vértanúságot kellet vállalniuk, és természetesen azt, hogy a hatalmasságok kiközösítik őket. Ma sincs kisebb ára a Mellettem kiállásnak.

A Hozzám tartozás nem valami szirupos, limonádés jámborkodás, imádságok, litániák, szentmisék, szertartások kavalkádjában elbódítóan szép dicshimnuszoknak fennkölt éneklése. Pedig Én világosan kijelentettem: "Nem lehet különb a tanítvány a mesterénél." Az embernek eszében sincs, hogy gyermekét börtönben akarja látni, vagy megvetettnek, kicsúfoltnak, nincstelennek, mint amilyen én voltam. Te úgy gondolod, hogy belőlem elég volt EGY. Úgy gondolod, hogy a papoknak nem az a feladatuk, hogy példámat kövessék, és sorsomat vállalják, hanem az, hogy minden különösebb anyagi gondok nélkül élvezzék, az Én halálomra, keresztáldozatomra élvezzék, a főtisztelendőséggel, biztonságos földi jóléttel járó kegyes kegyelmi életet.

Semmi értelme olyan templomba járni, ahonnan nem a szeretet és béke légkörét viszitek magatokkal. Komolyan rá kell ébredned arra, hogy nem vagy már gyerek, akit csak úgy fel lehet pofozni lelkileg a templomban. Neked nem nyakörvvel a nyakadban kell hitoktatást végezned, hanem az Én Lelkem irányítása alatt kell tanúságot tenned Mellettem úgy, hogy az vonzó legyen azok számára, aki már rég kiábrándultak a papi basáskodásokból, s ugyanakkor nem akarják magukat elkötelezni olyan szektáknak, melyekről érzik, hogy tiszavirág életükkel úgyis hamarosan lecsengenek, s csak az marad meg belőlük, ami Velem azonos bennük.

Csak a vak nem látja, hogy a hatalmaskodó egyházi intézmények ideje már lejárt a gondolkodó emberek szemében, mikor vallásról van szó. Ma már sem máglyákat nem tudnak gyújtani papjaitok, sem börtönökkel nem tudnak ijesztgetni benneteket. Igazán már a pokollal sem, mert egy gondolkodó ember, aki papjaitok életét szemléli, ezekben annyi kivetnivalót talál, hogy komolytalannak érzi a kárhozattal ijesztgető szavak súlyát szájukból. Gondolkodó emberek tudják, hogy Istennek nincs szüksége sem papokra, sem hívekre. Az embereknek van szükség Istenre, Akihez ma könnyebben kerülnek közvetítő nélkül, mint a mai úgynevezett főközvetítőkkel.

Vallási vezetőitek annyira leváltak a ti életetek vonaláról, hogy meg sem értik ma már, mi az, amire annyira szükségetek van lélekben, hogy adományaimban gyümölcsözően működni tudjak bennetek. "

Hang könyvek

Igaz vagy sem, hogy ezek a gondolatok Jézustól származnak, azért mindenképp elgondolkodtatónak tartom. Számomra mindenesetre megválaszolja a kérdést, hogy miért olyanok a magukat kereszténynek valló emberek, amilyenek.

Kérdés: Isten-e Jézus? Jézus állította valaha, hogy ő Isten?

Válasz: Jézusról nincs olyan feljegyzés a Bibliában, melyben pontosan azt mondta volna, “Én vagyok Isten”. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem állította, hogy ő Isten. Például Jézus ezt mondta a János 10:30-ban: “Én és az Atya egy vagyunk.” Elsőre ez nem úgy tűnik, mint annak kijelentése, hogy ő Isten. Viszont figyeljük meg a zsidók reakcióját az állítására: “Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.” (János 10:33). A zsidók megértették, hogy Jézus Istennek mondta magát. A következő versekben Jézus nem javítja ki a zsidókat, nem mondja, hogy “Nem teszem magam Istenné.” Ebből is látszik, hogy Jézus valóban Istennek mondta magát, amikor azt állította, hogy “Én és az Atya egy vagyunk.” (János 10:30). Van még egy példa a János 8:58-ban, itt Jézus azt mondta a zsidóknak: “Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.” Ezt hallva a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust (János 8:59). Miért akarták volna megkövezni őt, ha nem mondott volna olyasmit, ami számukra istenkáromló, konkrétan azt, hogy Istennek mondja magát?

János 1:1 - “Isten volt az Ige.” János 1:14 – “Az Ige testté lett”. Ez a két ige egyértelműen jelzi, hogy Jézus maga Isten volt emberi testben. Apostolok Cselekedetei 20:28 – “... legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett.” Ki szerezte, vette meg az egyházat a saját vérével? Jézus Krisztus. Ez az igevers kijelenti, hogy Isten a saját vérével vette meg az egyházat, tehát Jézus maga Isten!

Tamás, Jézus egyik tanítványa azt mondta neki: “Én Uram, és én Istenem!” (János 20:28) Jézus nem javította ki. A Titusz 2:13 arra bátorít minket, hogy várjuk Istenünk és üdvözítőnk – Jézus Krisztus megjelenését (lásd meg: 2 Péter 1:1). A Zsidók 1:8-ban az Atya így szól Jézusról: “A te trónusod örökké megáll, ó Isten, és királyi pálcád az igazság pálcája.”

A Jelenések könyvéből egy angyal azt parancsolta János apostolnak, hogy egyedül Istent imádja (Jelenések 19:10). Az Igében számos helyen Jézust imádják (Máté 2:11; 14:33;28:9,17; Lukács 24:52; János 9:38). Ő viszont soha nem szólt rá az emberekre, amiért dicsőítették. Ha Jézus nem Isten lett volna, akkor megmondta volna az embereknek, hogy ne dicsőítsék, mint a Jelenések könyvében az angyal mondta. Sok más igerész érvel még Jézus isteni volta mellett.

A legfontosabb ok, amiért Jézusnak Istennek kell lennie, az az, hogy ha nem lenne Isten, akkor a halála nem lett volna elégséges fizetség a világ összes bűnének büntetéséért (1 János 2:2). Egyedül Isten tudott kifizetni ilyen végtelen büntetést. Egyedül Isten veheti magára a világ bűneit (2 Korinthus 5:21), halhat meg és támadhat fel – ezzel bizonyítva győzelmét a bűn és a halál fölött.

Ezek a klasszikus háromság melletti hamis érvek, melyekkel igazából nem lehet bizonyítani azt a fajta "egységet", melyet az a filozófia tanít.

János 10:30

Maga Jézus mutatta ki, mit értett az Atyjával való „egységén”. A János 17:21, 22 versben azért imádkozott Istenhez, hogy tanítványai "mindannyian egyek legyenek, úgy ahogyan te Atyám, egységben vagy velem, és én veled, hogy ők is egységben legyenek velünk,... hogy egyek legyenek, mint ahogy mi egyek vagyunk". Vajon Jézus azért imádkozott, hogy az összes tanítványa mind egyetlen istenséggé legyenek a "háromságban"? Nem, micsoda képtelenség lenne ez! Jézus félreérthetetlenül azért imádkozott, hogy egységben legyenek egyazon gondolatmenetben és szándékban, mint ahogyan ő és az Atyja egyek voltak. (Lásd még 1Korinthus 1:10.)

Tehát mi módon egyek Jézus és az Atyja? "...Úgy ahogyan te Atyám egységben vagy velem és én veled..."

Az 1Korinthus 3:6, 8-ban Pál ezt mondja: "Én plántáltam, Apollós öntözött... A plántáló pedig és az öntöző egy." Pál itt sem arra gondolt, hogy ő és Apollós ketten egy istenség lennének, két személyben, inkább arra gondolt, hogy szándékban egyek. A Pál apostol által használt "egy" (hen) szó semlegesnemű, szó szerint "egy (dolog)", ami az együttműködésben való egységüket jelzi. Jézus ugyanezt a szót használja a János 10:30-ban az Atyjával való kapcsolatának leírására. Ugyanezt a szót használta a János 17:21, 22-ben is. Így amikor az "egy" (hen) szót használta ezekben az esetekben, akkor szándékbeli és gondolatbeli egységről beszélt.

A János 10:30. vers után következő versek szövegösszefüggéséből erőteljesen kidomborodik, hogy Jézus nem amellett érvelt, hogy ő Istennel azonos. Azt kérdezte a zsidóktól, akik tévesen erre a következtetésre jutottak és akik ezért meg akarták őt kövezni: "Miért vádoltok engem káromlással azért, mert én, akit az Atya megszentelt és akit elküldött a világba, azt mondtam magamról, hogy ’az Isten Fia vagyok’?" (János 10:31–36). Nem, Jézus nem állította magáról, hogy ő Fiú Isten, csak azt, hogy az Isten Fia.

A János 5:18 után, rögtön a következőben mit is mondott válaszul Jézus? "Bizony, bizony mondom nektek, a Fiú semmit sem tehet a maga kezdeményezéséből, hanem csak amit lát, hogy az Atya tesz."

Vajon miért válaszolt Jézus így arra a vádra, hogy "egyenlővé teszi magát Istennel"? Talán azért, hogy "bizonyítsa" azt ezzel? Nevetséges és teljességgel következetlen érvelési forma!

Azért szégyen, hogy a háromság hívei inkább Jézus ellenségei hazug vádjainak hisznek, mint Jézus és a Biblia tanúságának!

A többi érvelés is éppígy sántít és már itt is sokszor kitárgyalt témák.

A Titusz 2:13 is félrefordítás a hamis háromság érdekében. A Görög Íratok számtalan helyen világosa és következetesen különbséget tesz Isten és Jézus között, mint két külön személy között, mindenféle háromság-filozófia nélkül. Akkor miért ne tenné ezt ebben a versben is? Teszi is a pontos fordítás szerint:

(Titusz 2:13) "mialatt várjuk a boldog reménységet és a nagy Istennek és a mi Megmentőnknek, Krisztus Jézusnak a dicsőséges nyilvánvalóvá válását"

Itt másik:

(2Péter 1:1) "Simon Péter, Jézus Krisztus rabszolgája és apostola, azoknak, akik olyan hitre tettek szert, amely a miénkkel egyenlő kiváltságként van meg nekik, a mi Istenünknek, és Jézus Krisztusnak, a Megmentőnek igazságossága által"

Meg a harmadik:

(Héberek 1:8) "De a Fiúról: 'Az Isten a trónod örökkön-örökké, és királyságod jogara az egyenesség jogara'".

"A Jelenések könyvéből egy angyal azt parancsolta János apostolnak, hogy egyedül Istent imádja (Jelenések 19:10)."

Bizony, és ha emlékszel, maga Jézus is ezt mondta Sátánnak! Nem azt, hogy Őt is szabad, hanem csak azt az Istent szabad imádni, akit Ő maga, Jézus is imádott. Milyen érdekes, mindenki mutogat valaki másra! Oszt ki ez a "valaki más"? Az a mindenki felett álló, egyedülálló, szuverén szellemszemély, akit a Biblia szerint a földön soha senki sem látott és nem is láthat élve. Jézust viszont ezrek látták.

Akkor hogyan érthette Jézus azt, hogy "aki engem látott, látta az Atyát is"? Nyilván nem szó szerint, s így nem is a háromság részeként.

"A legfontosabb ok, amiért Jézusnak Istennek kell lennie, az az, hogy ha nem lenne Isten, akkor a halála nem lett volna elégséges fizetség a világ összes bűnének büntetéséért (1 János 2:2)."

Ez megint csak merő tévedés és túlzás.

Jézus, aki nem több és nem kevesebb, mint egy tökéletes ember, váltságul lett, és pontosan kiegyenlítette azt, amit Ádám elveszített — odaadta tökéletes földi emberi életjogát. Joggal nevezhette Pál apostol Jézust „az utolsó Ádám”-nak. Ebben az összefüggésben így idézte: "Mert amiképpen Ádámban mindannyian meghalnak, ugyanúgy a Krisztusban mindannyian életre kelnek" (1Korinthus 15:22, 45). Az isteni igazságszolgáltatás értelmében Jézus tökéletes emberi élete volt a "megfelelő váltságdíj" — se nem több, se nem kevesebb. Még az emberi igazságszolgáltatás is azt követeli meg, hogy annyi kártérítést fizessünk, amennyi kárt okoztunk másnak.

Ha Jézus az Istenség egyik tagja lett volna, a váltságdíj végtelenül magasabb lett volna, mint amit Isten saját törvénye előírt (2Mózes 21:23–25; 3Mózes 24:19–21). Édenben egy tökéletes ember, Ádám, és nem egy Isten vétkezett. Így a váltságdíjnak, hogy az isteni igazságszolgáltatást tökéletesen kielégítse, ezzel szigorúan egyenértékűnek kellett lennie — vagyis Jézusnak egy másik tökéletes embernek, "az utolsó Ádámnak" kellett lennie. Amikor tehát Isten elküldte Jézust a földre váltságul, hogy az igazságszolgáltatásnak eleget tegyen, Jézust nem istenemberré, vagy Isten megtestesülésévé tette, hanem tökéletes emberré alkotta, aki "alacsonyabb lett az angyaloknál"

Helyesbítés:

Tehát mi módon egyek Jézus és a tanítványai? "...Úgy ahogyan te Atyám egységben vagy velem és én veled..."