Szerinted melyikként jobb élni, ha belenevelnek egy vallásba, már gyerekkorodtól, és nem ismersz meg mást, vagy ha felnőttkorodban magad választhatod meg a vallásodat?

"Vallásellenesek ne írjanak!" - ezt kijelenteni kategorikusan kár volt, mert elfogultságodat jelzed.

Saját példámat hozom fel: reformátusként kereszteltek és a nagyi vitt el a délutáni gyermek összejövetelekre. A pap példameséken tanította a bibliát - nagyon szépen. A végén lehetett kérdezni.(!) "Én hülye" - meg kérdeztem: ha Isten szeret engem, akkor miért nem segít személyesen ... (mindegy, hogy miben - már nem emlékszem)? A választ nagyon szépen megadta és akkor el is hittem.

Húsz évvel később (most) a nagyi még él és megkérdeztem tőle, hogy miért nem vitt többször a "hittanra". Elmesélte, hogy a papunk megkérte, az unokáját ne hozza többet, mert ez a gyermek nem hisz istenben! Gyakorlatilag nevelhetetlen voltam.

Nos ezért nem kellene a gyereket semmilyen formában a hitéletre kötelezni.

Folytatása is van. Eltörtem a bokám. Több hét ágyban fekvő gipsz. Szeretek olvasni és kínomban már minden általam jónak tartott könyvet még egyszer végigolvastam. És akkor lőtt az agyam. Öreganyám bibliáját is elővettem és elkezdtem benne kutatni. Érdekes dolgokra jöttem rá.

Például:

- a teremtés is elgondolkodtató, de, hogy Énókh istennel járt az fantasztikus - tehát egy ember aki ismerte közvetlenül istent és elment vele "valahová"

- istennek fiai bemenének az ember lányaihoz és szaporodtak, ebből lettek a "különleges" emberek,

-hogy isten mindig felhőben jelent meg és nem lehetett rá nézni, mai nyelvezettel különleges űrhajója volt sugárzó hajtóművel, amely az emberre káros lehetett (Mózes is sugárzó arccal jött le a hegyről),

- Dávidnál halála utáni mag feltámasztást ígér - tehát már klónozott,

- Ezékiel repülő szerkezete a legjobb (mérnök vagyok) mert a mai űrjárműveket jeleníti meg elemi formában.

A következtetés és javaslatom: felnőtt korban a saját tapasztalata és érdeklődése alapján döntse el mindenki, hogy a vallás tanaiban, a tudomány eredményeiben vagy mindkettő kombinációjában hisz-e és mozgat meg benne elgondolkodtató kérdéseket, amelyekre keresi a választ - de nem dogmatikusan.

De ez butaság, mert gyerekkorban tanulnak a gyerekek olvasni például. van akivel egy életre megutáltatják az olvasást kétségtelen. De most akkor töröljük el az olvasást, gyerekkorban. Majd felnőtt korban lábtöréssel az ágyban elgondolkodhat mindenki.

Ugyanígy ne legyenek kötelező olvasmányok, mert gyerekként nem érintett meg valami regény (számomra az Üvöltő szelek volt ilyen)és felnőttként fantasztikusnak találtam.

ja és a már klasszikus, liberális gondolkodásmódot követő embereket jellemzően.

És mi lett? Fiú vagy lány?

Nem tudjuk, majd ha megnő eldönti.

16.49-nek az előzőtől.

Látod már nem gondolkodtál, mikor az olvasást párhuzamba állítod a hittel. Ahhoz, hogy normálisan éljél olvasni, írni és számolni tudni kell, ezt senki nem vonja kétségbe, de, hogy egy vallás hite is kell hozzá, az már nem biztos. Gyerekkoromban a hitem alakulóban volt, lehet, hogy az isteni segítségre naivan lett volna szükségem és ráadásul hittem benne. Mikor gyerekként nem kaptam meg "egy világ omlott össze" bennem. Ezt hiába magyarázták meg briliánsan, akkor és ott nem ezt vártam. Lehet, hogy ettől nem lettem vallásos. De a Bibliát végigolvastam. Történelmi "szemmel" nézve és a mai kor tudásával értelmezve, nagyon sok hasznos dolgot találtam benne, amit már tudok magyarázni és értelmezni. Ezért kellene megvárni amíg a gyermek felnő, értelme, felfogása kinyílik és akkor maga dönthet saját hitéletéről.

Miért ne lehetne valaki a társadalom hasznos tagja olvasás nélkül? Nem is olvasás, inkább kötelező olvasmányok nélkül? Utcaseprőnek, kukásnak minek olvasni, és a társadalom leghasznosabb tagjai. Mi lenne nélkülük? És melyik egyetemi diplomás megy el kukát beönteni vagy utcát seperni?

És ezt is felnőtt dönti el, társadalom hasznos tagja csak úgy lehetsz, hogyha tudsz olvasni, írni, számolni.

Ennyi erővel, azt is mondhatnám, társadalom hasznos tagja akkor vagy, ha vallásos vagy és ilyen nevelést kapsz.

Egyébként oké, még itt fröcsögtök, holott már 60 éve nincs vallásos nevelés. De ez nem volt elég, most betiltották a nemi identitásra való nevelést. És jővőre jön majd az olvasás is (amin persze nem a betűk ismeretét értem, hanem a valódi értelmező olvasást, most sem tartják ezt fontosnak, hiszen elképesztő nagy számú a funkcionális analfabéták száma)

Úgyhogy nem hülyeség, amit beszélek. Ez már gyakorlatilag most is így van. csak még nem ment át a köztudatba, mint a vallás ellenesség.

De pár év és ilyen kérdések lesznek, miért kell a fiúkat fiús / lányokat lányos ruhába öltöztetni. Melyik jobb nemi hovatartozásának megfelelően felnevelni vagy semlegesként és majd dönt. Törvényileg tilos oviban, azt mondani ilyet egy fiú/lány nem csinál. Nem adhat az óvónéni a kislány kezébe babát, hogy azzal játszon, mert ezzel a nemi identitását befolyásolja.

Utolsó:

Szerinted egy analfabéta, tanulatlan bunkó tud helyesen dönteni egy demokráciában? Nevetni fogsz egy utcaseprő is tud olvasni...

Nem értem miért keversz bele olyan dolgokat amik nem tartoznak ide? Itt a nemi identitásos dologra gondolok amiben egyetértek Veled.

Föl kellene fogni hogy a vallásra egy átlagos embernek semmi szüksége. Ez csak egy plusz dolog az életben, amit mindenki maga eldönt, akarja-e.

Szia.

Had emlékeztesselek Jézusra akit egy vallásba született, nevelkedett /körülmetélték, templomba járt.../.

Ám felnőtt korában alapított egy teljesen más vallást és minden felnőtt embert ennek a követésére buzdított/ minden apostola, követője előtte az akkori nagy múltú történelmi egyházhoz tartoztak/

Vagyis érdemes egy hitalapot adni a gyermeknek, de nem szabad behatárolni, tiltani mástól sem - had döntsön!

Na de pont erről van szó, téged nem neveltek semmilyen hit szerint, nem hiszel a keresztény Istenben felnőttként sem.

És te eldöntötted, hogy a gyerekednek sem adod meg a lehetőséget, hogy keresztényi szellemben nevelkedjen, higgyen istenben.

Ez pont olyan döntés és a gyereked helyett meghozott döntés, mintha megkereszteltetted volna és járna hittanra, templomba. majd felnőttként eldöntheti. Mert semmit nem dönt, mindent te döntesz el. A te hitvilágod szerint mitől lesz valaki a társadalom hasznos tagja. Csak neked a vallás ebbe nem tartozik bele. Úgyhogy megfosztod ettől a gyerekedet. Ez a döntésed, vállald fel.

Minek hozzá a körítés meg a hablaty duma, hogy majd felnőttként eldönti meg a többi. Mit magyarázkodsz, mentegetőzől? Ezt nem értem. nem neveled vallásosnak és kész, mert a te családodban, értékrendedben ez nem fontos.

Egyébként mit dönt el felnőttként? Azt mondja, jó lett volna, ha belenevelnek egy vallásba, akkor beültök egy időgépbe, vissza a gyerekkorba és felneveled keresztényi szellemben? Vagy mégis, hogy dönti el felnőttként milyen szellemben akar nevelődni gyerekként? Maximum azt, hogy felnőttként, hogyan akarja folytatni az életét. De ez meg független tőled.

Mi az, hogy "eldönti" felnőtt korában? Ezt mégis hogy kell elképzelni? Mi az a pont, amikor "eldönti"? Amikor betölti a 18-at, akkor leül, beírja a google-ba a bejegyzett egyházak listáját, és elgondolkodik, hogy most vajon katolikus legyek, vagy unitárius vagy hitgyülis???

Nyilván aki gyermekkorban nem kap semmi vallásos értéket, annak felnőtt korában sem fog eszébe jutni, hogy vallásos legyen.

A hit az egy bonyolult dolog. Rengeteg hatás, emlék, élmény, imádság, és rengeteg minden befolyásolja, hogy kinek milyen a hite. A vallás nem egy olyan dolog, hogy pl. eddig nem ettem a békacombot, de kipróbáltam és jó, és innentől gyakrabban eszem.....