A bibliai leírás szerint Káin Nód földjén telepedett le. A Nód földi élőlények emberek voltak-e és ki teremtette őket?

Káin honnan szerzett egyáltalán feleséget? Rajta és a szülein kívül állítólag senki nem volt a Földön.

Ezt nevezik az angolok "plot hole"-nak.

demotivalo.com-ot ismered? Mert oda mehetne egy kép, egy Bibliáról, és alá ez a felirat:

BIBLIA

"Logikát benne ne keress"

Állítólag benne van a Bibliában, hogy Ádám és Éva sokasodtak és szaporodtak. Így Káin az egyik messzi földön élő testvérét vette el.

És hogy valóban benne van-e: nem tudom. El kell olvasni, és akkor kiderül.

Bibliát ne szó szerint vedd. Nagyon jó dolgok vannak benne, de a jelentését keresd, ne a szó szerinti élethelyzeteket...Noé bárkájának a lényege nem az, hogy hitt Istennek, hanem hogy mindenre felkészült, még egy sivatagi árvízre is :) Felkészült ember volt, ami nem mondható el a mai társadalomra...

...vagy ott van az eredendő bűn...lényege, nem, hogy igazságtalanul a gyerekre is ráhárítja az apa bűnét Isten...hanem hogy az elkövetett tettek kihatnak a jövőre (pl. ha apáink mérgezik a vizet, akkor gyerekeik is mérgezett vizet isznak), tehát magyarán írva inkább a bűnhődést írja le, nem a megérdemelt büntetést érti alatta...írhatnák sok ilyet még, de gondolom e kettőből megértitek, mit akartam kifejteni.

Szia!

A Biblia kezdetben látszólag egyáltalán nem tesz említést leánygyermekek születéséről, csupán közli, hogy Kain ismerte az ő feleségét. Mózes első könyve 5. fejezet 4. versében azonban már azt olvassuk, hogy Ádám nemzett fiakat és leányokat.

Annak az oka, hogy a Biblia alig tesz említést a lányokról, a korabeli társadalmi szemléletben és értékrendben keresendő, ami gyakorlatilag az egész Biblián végigvonul, és érezteti hatását. Ti. a férfiak társadalmi szerepét, jelentőségét és felelősségét többre értékeli. Ez a jelenség nem is olyan régen még nálunk is ismert volt.

A probléma másik oldala a vérfertőzés, azaz a vérszerinti testvérek házasságkötése, amelyből köztudottan nagy valószínűséggel fogyatékos utódok születése várható, ezért a mai polgári törvények tiltják is. Itt ismét a Biblia szemléletét kell figyelembe vennünk, amely gyökeresen eltér az általában uralkodó történelemszemlélettől. Az evolúciós felfogás szerint egy folyamatos fejlődés, felívelés jellemzi az emberiséget és annak történelmét, míg a Biblia ennek éppen az ellenkezőjéről, a szüntelen és egyre erősödő hanyatlásról beszél, amelynek kiindulópontja a kezdeti tökéletes állapot volt, és gyökere az erkölcsi hanyatlásban keresendő, de bizonyos vonatkozásokban az anyagi világra is kihat. Így azok a ma ismeretes rendellenességek, amelyek testvérházasság esetén az utódok genetikusan meghatározott megbetegedései hátterében meghúzódnak - a sérült DNS, amely a különböző örökletes tulajdonságok átörökítésért felelős molekulalánc - minden bizonnyal ismeretlenek voltak egy olyan világban, ahol minden igen jó volt, illetve amikor még éppen csak megindult a romlás folyamata a bűnesetet követő időkben. Hogy a Biblia üzenete ebben a vonatkozásban is mennyire valószerű, éppen az bizonyítja, hogy Mózes idejére - i.e. XV. sz., azaz kb. 2500 évvel a teremtés után később - már ugyanúgy megjelenik a testvérházasság tilalma, ahogyan az napjainkban is ismert. Ebből kitűnik, hogy a Biblia előtt sem ismeretlen a jelenség és az általa hordozott veszély, de arra is utal, hogy ez nem volt mindig így.

Még egy apró megjegyzés. Gyakran találkozhatunk a bibliai kijelentések és a tudomány eredményeinek összehangolására vagy éppen egymást kizáró voltának bizonyítására, ellentétbe állítására irányuló próbálkozásokkal. Azért is valószínűtlen, hogy ezek eredményre vezetnének, mert a két megközelítési mód teljesen különböző, tehát egy bizonyos ponton túl ezek a kísérletek nem járhatnak eredménnyel. A Biblia nem a tudományos kételyek kizárásának vagy minden felvetődő kérdés megválaszolásának igényével íródott. Ami elvárható, hogy belső konzisztenciát, összhangot találhatunk benne, azaz ne kerüljön önmagával ellentmondásba. Ez nem is kis kívánalom, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tudományos elméletekről mindez nem mindig mondható el.

Üdv. Péter

Először is a Szentírás nem feltétlenül akar konkrétan Ádámról, mint személyről szólni. Nem Ádám, mint személy történetét akarja elmesélni, hanem Ádám, mint korporatív személyiség, azaz az Ember történetét. Hiszen a héber szövegben az Ádám szó (ha’ adam) mindenhol annyit jelent, hogy „az ember”. Ez világosan kitűnik a Ter 5,2-ből, ahol mind „ádámot” mind „évát” (a férfit és a nőt) „adam”-nak nevezi. Személynévvé csak később vált a különböző fordításokban. Tehát a Teremtés könyvének az első fejezetei az első ember személyében az egész emberi faj történetét mondja el. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt egy első ember (logikailag mindenképpen kellett lennie, de ezt az újabb mitokondriális DNS-kutatások is kezdik alátámasztani: a ma élő emberiség összes tagja egyetlen anyára vezethető vissza), de a Teremtés könyvében nem feltétlenül erről van szó. Így nem kérdés, hogy a történetben honnan szerzett feleséget Káin.

Ha valaki mindenképpen ragaszkodni akar a Biblia szövegéhez, és szószerinti értelmezéséhez, akkor neki is van válasz erre.

Ugyanis a Ter 5,4-ben ez áll: „Azután, hogy Szetet nemzette, Ádám még nyolcszáz esztendeig élt, és nemzett még fiakat meg leányokat.”. Tehát Káin találhatott magának feleséget nőtestvérei közül. (Ekkor a genetikai vérfertőzés még nem állhatott fenn, hiszen Ádám, mint első és tökéletes ember nem adhatott át súlyos mutációkat fiainak és lányainak, amik veszélyeztették volna gyermekeik életét.)

Szia!

Nincs ebben semmi varázslás. A Biblia mindig pontos adatokkal dolgozik, így pontosan kiszámolható benne minden. Kiinduló dátumnak Nabukodonozor trónralépését szoktuk használni ez ie. 605. szeptember 7. Innen a királyok uralkodási idejei, születési és életkoruk alapján pontosan vissza lehet menni egészen a Teremtésig.

Persze a bibliakritikusok ezt támadják, a kivonulási időpontot is áttették későbbre...stb. Mindenesetre a modern régészeti felfedezések a Bibliát igazolják.

Üdv. Péter