A Szentírás új világ fordítása megbízható bibliafordítás?
válasza:Mármint mihez képest???
A Biblia egy válogatás. Amikor készült, akkoriban még sok változata volt - és végül azért terjedt el az egyik, mert egy császár mögéállt: pénzzel, és 'erőteljes ajánlással'. Nem azért, mert mondjuk az lenne az igazi - sőt! Sok mindent a császár elképzeléseihez alakítottak benne.
Le lehet pontozni (nyilván a fanatikus hívők nekem fognak esni) - akkor is ez az igazság.
válasza:Az, hogy mi az igazság ez ügyben, szerintem ennél kicsit összetettebb.
A legrégebbi másolatok, töredékek, melyek a Biblia jelentős részét felölelik a tudósoknak a hitelesség egyértelmű bizonyítékait jelentik.
A Biblia sok mindenben egyedülálló mű a történelemben.
Ezen belül pedig az Új Világ Fordítás a pártatlan nyelvészek szerint az egyik legpontosabb.
válasza:Szerintem az első válaszadó arra gondolt, hogy a Bibliából sok dolgot kivettek. Pontosabban nem raktak bele. Ezeket nevezzük apokrif iratoknak. Ilyeneket, mint Ezékiel apokrif könyve, Henoch apokalipszise, Mária evangéliuma, Fülöp evangéliuma, Júdás evangéliuma, stb. stb.
És igaza van abbban, hogy a különböző iratok belekerülését a császár nagyban befolyásolta. ... Voltak kellemetlen részek, ugyebár. :)
Pl. amikor nemrég előkerült Júdás evangéliuma, a keresztény egyházak (főként a katolikus) erősen felhördültek, és tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy a nagyközönség is megismerje. ... Pedig érdekes dolgok vannak benne leírva. (Van már magyar fordítása is, és neten is rendelhető.)
Itt pár dolog olvasható az apokrifekről, bár korántsem teljes a leírás:
válasza:A zsidó hagyomány szerint Ezsdrás kezdte el összegyűjteni és katalogizálni (jegyzékbe foglalni) a Héber Iratokat, és ezt a munkát Nehémiás fejezte be. Ezsdrás bizonnyal jól felkészített volt erre a munkára, lévén maga is egyike a Biblia ihletett íróinak, valamint pap, tudós és a Szent Iratok hivatásos másolója (Ezsd 7:1–11). Nincs okunk kétségbe vonni azt a hagyományos álláspontot, hogy a Héber Iratok kánonját az i. e. V. évszázad végére már lefektették.
Mi 39 könyvet tartunk számon a Héber Iratok listáján, a hagyományos zsidó kánon azonban 24 részre osztja ugyanazokat a könyveket.
Mit jelent a kánon, a "Biblia kánonja" kifejezés?
A nádat (héberül: qa·neh′) eredetileg mérőpálcaként használták, ha fa nem volt kéznél a méréshez. Pál apostol a görög ká·non′ szót „viselkedési szabály” értelemben éppúgy alkalmazta, mint a számára kiutalt „terület” kimérésére (Gal 6:16).
Milyen elvárások vannak a Bibliai könyvek kanonikus, hiteles volta igazolásában?
Pl.: ne hivatkozzék babonákra és teremtményimádatra, inkább szeretetre és Isten szolgálatára indítson. Egyetlen ember írásában sem lehet olyasmi, ami ellentmond az egész mű belső összhangjának; ellenkezőleg, minden egyes könyvnek a többivel egységben igazolnia kell, hogy egyetlen szerzője van: Jehova Isten. Azt is elvárjuk az írásoktól, hogy a legapróbb részletekre vonatkozóan is pontos bizonyítékokkal szolgáljanak.
Mik az apokrif könyvek? Olyan írások, amelyeket egyesek belefoglaltak a Bibliába, mások viszont elutasítottak, mivel nem viselik magukon az Isten általi ihletettség bizonyítékait. A görög a·po′kry·phos szó jelentése: „gondosan elrejtett” (Márk 4:22; Luk 8:14; Kol 2:3). Ezt a kifejezést használták az olyan könyvekre, amelyeknek szerzője vagy hitelessége kétséges vagy amelyek — jóllehet bizonyos szempontból értékesek és érdemes azokat elolvasni — nem rendelkeznek az isteni ihletettség bizonyítékával. Néhány ilyen könyvet félretettek és nem olvastak fel nyilvánosan, ezért kapták a „rejtett” jelzőt.
Ezek a betoldások a következők voltak: Tóbiás, Judit, toldalék az Eszter könyvéhez, Bölcsesség, Sirák fia könyve, Báruk, három toldalék Dánielhez, Makkabeusok első és második könyve.
A Makkabeusok könyve, jóllehet a legkevésbé sem tekinthető ihletettnek, tartalmaz történelmi szempontból érdekes feljegyzéseket. Beszámol a zsidók azon függetlenségi küzdelmeiről, amelyeket az i. e. II. században vívtak a Makkabeus papi család vezetése alatt (A The Jewish Encyclopedia megjegyzi: ’ez a történelem emberi szempontok szerint megírt történelem’).
Ami azonban a többi apokrif könyvet illeti, azok tele vannak mítoszokkal, babonákkal és tévedésekkel. Jézus és a Keresztény Görög Iratok írói soha nem utaltak rájuk és nem idéztek belőlük.
Josephus Flavius, a zsidó történetíró időszámításunk első századában Apión ellen című munkájában (1. könyv, 8. bekezdés) utalt azokra a könyvekre, amelyeket a zsidók szentnek tartottak. Azt írta: „ . . . minálunk nem készült számtalan egymásnak ellentmondó, egymással vitázó könyv. Mindössze 22 kötet [biblion] az, amely az eddig eltelt idő eseményeit jegyzi fel, s amelyeket joggal tekinthetünk hitelesnek. [Ez megfelel a mai 39 könyvnek)
A római katolikus egyház úgy véli, az ő feladata meghatározni, hogy mely könyvek tartoznak a Biblia kánonjába; erre utaltak a karthágói zsinaton (i. sz. 397), ahol a könyvek katalógusát összeállították. Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították, és nem valamely zsinat döntötte el azt, hanem az Isten szent szellemének irányítása — ugyanazé a szellemé, amely azoknak a könyveknek a megírását ihlette. A későbbi, nem ihletett katalógusok készítőinek bizonyítékai csupán abból a szempontból értékesek, hogy mintegy elismerik azt a bibliai kánont, amelyet Isten szelleme hagyott jóvá.
A Biblia int, hogy kerüljük a hamis történeteket. Ezeknek pedig ma reneszánszát éljük. Az igazság mégis az, hogy határozottan elkülöníthetőek a hazugságok az igazságtól, csak nem felületesen kell kivizsgálni őket!
Egyébként a tudósok is elismerik általában, hogy pont az apokrifok létezése az egyik legjobb bizonyíték amellett, hogy a Biblia valóban kanonikus!
válasza:"Ez azonban nem igaz, hiszen a kánont, beleértve a Keresztény Görög Iratok könyveinek listáját is, addigra már összeállították, és nem valamely zsinat döntötte el azt, hanem az Isten szent szellemének irányítása — ugyanazé a szellemé, amely azoknak a könyveknek a megírását ihlette."
Még ekkora baromságot! Már meg ne haragudj (lepontozni nyugodtan, már megszoktam), de minden írást, ami a Bibliában van most, azt EMBEREK rakták bele.
Arra meg semmiféle bizonyíték nincs, hogy azt pont Isten rakatta úgy bele, ahogy van. Sem leírás, sem semmi más. Egyszerűen csak hopp!, belekerültek. ... és bizony, hogy nem Isten válogatta őket össze!
Emberek, gyarló emberek döntötték el, hogy mi kerüljön bele, és mi legyen örök feledésre kárhoztatva. Személyes érdekeiknek, hitüknek megfelelően csinálták. Mint ahogy Nagy Konstantin sem véletlenül tette azt, amit tett. Nem (csak) hitből, hanem egyéni, önző érdekből.
"Az emberek rakták bele" -nem volt egy nagy csattanó. Kik mások rakták volna bele? Tintahalak??
"Prófécia ugyanis soha nem hozatott ember akaratából, hanem Istentől szóltak emberek, amint a szent szellem vezette őket."2Péter2:21
Bár a bibliaírók a „szent szellemtől vitettek”, kétségtelen, hogy alapos gondolkodásra volt szükség a részükről. Salamon például „fontolgatott, és tudakozott, és írt sok bölcs mondást. És igyekezett . . . megtudni sok kivánságos beszédeket, igaz írást és igaz beszédeket” (Prédikátor 12:11, 12).
Egyes bibliaíróknak jelentős kutatásba kellett fogniuk annak érdekében, hogy adatokkal támasszák alá anyagukat. Lukács például ezt írta az evangéliumi beszámolójára vonatkozóan: „eleitől kezdve mindennek pontosan utánajártam, [hogy] sorjában megírjam azokat.” Isten természetesen megáldotta szellemével Lukács igyekezetét, s kétségkívül arra indította őt, hogy hitelt érdemlő történelmi dokumentumokat kutasson fel, és szavahihető szemtanúkkal beszélgessen el — például a még életben lévő tanítványokkal és valószínűleg Jézus anyjával, Máriával is. Isten szelleme ezután úgy irányította Lukácsot, hogy pontosan jegyezze le az információkat (Lukács 1:1–4, Úf ).
Csak azt akartam ezzel leírni hogy lelkiismeretes igyekezetre volt szükség a pontosság tekintetében s abban is, hogy melyik könyv kanonikus,vagy melyik nem. Volt már előttem, aki írt a bibliai könyvek belső összhangjáról. Olyan ez, mintha vennél egy gasztronómiával foglalkozó könyvet, s az utolsó fejezet valami teljesen szöges ellentétben álló dolgot írna le,vagy tagadná mint amit idáig megtanultál abban. Nem kételkednél hogy az a rész nem bele tartozó. Fentebb valaki említett is példát, ami alapján az emberek eldöntötték hogy kanonikus. Ehhez jön hozzá plusz az, amit idéztem, hogy Isten képes volt gondoskodni a Szaváról úgy ahogy fennmaradjon a ma ismert formában. Ha Istenben nem hisztek kedves hozzászólók, akkor valahol másról kellene máshol elkezdeni vizsgálódni Isten létezésére, s csak ezután kritizálni egyéb bibliai témában. Mellesleg megköszönöm az emberséges hozzászólásaitokat, ellentétben a lebarmozással s egyéb gyerekes megoldásokkal.
válasza:Kérdező!
Most épp azzal támasztod alá a mondandódat, ami pont a kérdéses téma. A Bibliát használod arra, hogy bebizonyítsd, hogy a Biblia olyan, amilyen.
Ez pont olyan, mintha egy más könyvről (legyen mondjuk Staphen King: Kujo) azt állítanám, hogy valós, megtörtént eseményt dolgoz fel. Mikor meg megkérdezik tőlem, hogy ezt mire alapozom, akkor fellapozom a könyvet, és olvasok belőle. Ez ám az érvelés! :))
A Bibliából vett idézetek nem alkalmasak arra, hogy a Biblia hitelét, igazságát, valódiságát, vagy bármi egyebet a Bibliából alátámasszanak. Ahhoz más bizonyíték kell, nem a Biblia.
"A Bibliából vett idézetek nem alkalmasak arra, hogy a Biblia hitelét, igazságát, valódiságát, vagy bármi egyebet a Bibliából alátámasszanak. Ahhoz más bizonyíték kell, nem a Biblia."
A Te általad felnyitott köny és a Biblia között az a külömbség, hogy magán viseli az isteni ihletettség jegyeit. Ha ezt nem így gondolod, talán elkellene olvasnod. Elolvastad már a Bibliát? Biztos hogy nem.
Másrészt, ha ismernéd a Biblia történelmét, véletlenül látnád, hogy a történelem lapjain ott a nyomuk.
Nem alkalmas bizonyításra a Biblia? Akkor mi az alkalmas? A te érvelésed? Gyenge nagyon egy általad említett könyvvel összevetni azt, amit a Biblia ír.Előbb olvasd el. Történelem lapajain is megtalálható események, valós személyek vannak benne megemlítve, messzemenőleg megelőzte korát akár a tudományt, akár a higiénés területet érinti is.
De te nem értetted a kérdést. Most több fordításnak az összehasonlítása a téma. Ezek közül is egyre fordítva a figyelmet: A Szentírás új világ fordítására. A kommentemben csak arra válaszoltam, ami kérdést valaki nem odaillően tett fel. S a válaszom nem a fő kérdésre szólt. Hanem a kanonikus voltára vonatkozott a Bibliának. Azt meg többek között úgy lehet megállapítani hogy mind az apokríf, mind a nem apokríf könyveket elolvassák, s amelyik könyv kirívóan elüt témában az nem illik bele a bibliai könyvekbe.
Amit te említettél az teljesen másra vonatkozott, de azt egy fő kérdésben lehetne megvitatni...de már volt más kérdésben is megemlítve ezen a weboldalon.
Tehát nem a Bibliát használtam arra hogy alátámasszam,hogy olyan,amilyen, csak arra volt példa hogy a kanonikus voltát az írásoknak mások hogyan támasztották alá. S ehhez említettem meg, hogy ésszerű ha Isteni ihletettségű a könyv elvárható hogy az emberek, akik bizonyos könyveket beletettek a Bibliába nem voltak magukrahagyatva. De hogy isteni ihletettségű-e a Biblia az egy másik kérdés témája.
Tehát a bibliai kánonról beszélt egy hozzászóló, s ez más, mint a kiírt kérdés, vagy az általad felvetett gondolatsor.
A kérdés ecsetelve: pl. van a Károli bibliafordítás, s van az új világ fordítás. Valaki azért használja a Károlit, mert azt mondja hogy az előbbi pontatlan. Erre válaszolj kérlek te is CSAK. Az én válaszom nem erre vonatkozott, így a válaszod sem talált célba.
válasza:nekem megvan ez a fordítás, s az elészavát szeretném megmutatni. Olvassa el mindenki, kis betekintést kap, miért is készült, s a szándék is nyílvánvalóvá válik?
Előszó
A SZENT BIBLIA a legfőbb Úrtól, Jehovától származó írott kinyilatkoztatás a földön élő valamennyi ember számára. Ez az ihletett könyv világszerte lenyűgözi az embereket a benne található jó hírrel, amely Isten békét és igazságosságot hozó Királyságáról szól. A föld paradicsommá alakul át, és mindenki élvezheti majd ott az életet. A Biblia feltárja, hogy Isten szerető módon gondoskodott arról, hogy a bukott emberiség világát megmentse a haláltól a Fia, Jézus Krisztus váltságáldozata által (János 3:16).
A Biblia eredetileg héber, arámi (a héber egyik rokonnyelve) és görög nyelven íródott. Mivel ma már csak kevesen értik ezeket a nyelveket, szükségessé vált, hogy a Szent Bibliát modern nyelvekre fordítsák, és így a benne található életadó üzenet minden emberhez eljusson.
Ez az új magyar bibliafordítás, amely az angol New World Translation of the Holy Scriptures 1984-es kiadásán alapszik, a Héber—Arámi Iratok 39 könyvét, valamint a 2000-ben kiadott magyar nyelvű Keresztény Görög Iratok 27 átdolgozott könyvét tartalmazza. Az Új Világ Bibliafordító Bizottság úgy döntött, hogy a Szentírásnak ezt a két részét a megírásuk eredeti nyelvei alapján nevezi el, és nem a közismert, „Ószövetség” és „Újszövetség” elnevezéseket használja. A bizottság azért döntött így, mert a Biblia valójában egyetlen mű, és egyik része sem elavult vagy „ó”. Az üzenete a Héber Iratok első könyvétől kezdve a Görög Iratok utolsó könyvéig összefüggő. Az olvasót több mint 125 000 keresztutalás és egy bibliai kifejezésekből összeállított szójegyzék segíti a Biblia egészének a tanulmányozásában.
A Biblia a világegyetem legfőbb Urának a szent akaratát tárja fel, ezért nagyfokú tiszteletlenség, sőt sértés lenne Isten felséges voltával és hatalmával szemben, ha kihagynánk vagy eltitkolnánk az egyedülálló isteni nevet, amely a héber szövegben egyértelműen fellelhető közel 7000 helyen. Ennek a fordításnak a legkiemelkedőbb jellegzetessége az, hogy visszahelyezte az isteni nevet az azt megillető helyre a bibliai szövegben. A Héber Iratokban 6973, a Keresztény Görög Iratokban pedig 237 helyen jelenik meg a magyar nyelvben általánosan elfogadott „Jehova” név. Egy tanulmány található az isteni névről ennek a kiadásnak a függelékében.
E fordítás készítői, akik szeretik a Szentírás isteni Szerzőjét, igyekeztek a lehető legpontosabban visszaadni Isten gondolatait és kijelentéseit, mivel különleges felelősséget éreztek iránta. Felelősséget éreztek a kutató szándékú olvasók iránt is, akik az örök megmentésük érdekében a legfelségesebb Isten ihletett Szavának fordítására hagyatkoznak. Őszintén bízunk benne, hogy ennek a fordításnak a segítségével az olvasó megtalálja azt az utat, amely vég nélküli életet eredményez majd a mindenható Isten igazságos új világában (Ézsaiás 65:17; 2Péter 3:13).
A kiadók
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!