A Pápának van olyan hatalma a Katolikus Egyházban, hogy kizárólagossá tegyen egy biblia értelmezést?

Még ha meg is teszi az csak a katolikusokra vonatkozna.

Egyébként meg mi köze van hozzá hogy ki hogyan értelmezi a bibliát?

Ezen a téren az ő dolguk csak annyi lenne, hogy közlik a jó néppel, hogy szerintük ezt meg azt hogyan kellene helyesen értelmezni a bibliában.

Nem pedig parancsba adni, hogy hogyan kell!!!

3

Ha Jézus is így gondolkodott volna, akkor nem változtatott volna a hitét elhagyó Izraeliták értelmezésén.

Isten soha nem támogatott más értelmezést, csak egyféle képen lehetett érteni, és gyakorolni.

Ezt pedig szándékában áll helyre állítani, ezért adta ki parancsba a követőinek, és a tanítványainak, hogy egységesen tanítsanak meg mindenkit a Biblia ismeretére, és annak betartására.

Egyébként az emberi társadalom továbbra is megosztott maradna vallási területen is.

Isten pedig nem a zürzavar, hanem az egység, és béke Istene.

Szia,

Igen, természetesen van ilyen hatalma, bizonyára előtted sem ismeretlen az un. "ex cathedra" kifejezés. A pápai tévedhetetlenség a római katolikus egyház dogmája, amely kimondja, hogy Jézus Péternek tett ígérete értelmében a pápa, amikor ex cathedra ([Péter] tanítói székéből) beszél, meg van védve attól a lehetőségtől, hogy tévedjen „az apostoli egyháznak adott és továbbörökített tanításban”.

Az I. vatikáni zsinat hirdette ki a pápai tévedhetetlenség dogmáját, de állítólag létezett a középkori teológiában és az ellenreformáció idején a katolikus többség véleménye volt.

A dogma alapján a pápa tévedhetetlen (infallibilitas), amikor hit és erkölcs dolgában az egész egyház számára kötelező tanítást ad – azaz amit ex cathedra kijelent, azt kötelező érvényűnek kell venni. Azt, hogy a kijelentés ex cathedra módon történt-e, a kijelentést követően hozzák nyilvánosságra. A zsinat ezzel a határozattal a pápát és a római központot akarta erősíteni az egyházon belül egymással szembenálló irányzatok vitájában; a dogma főleg a gallikanista, a janzenista és a konciliarista nézetek ellen irányult.

Egyébként Jelenések könyvének létezik katolikus magyarázata - amit aztán több más felekezet is átvett - méghozzá kettő is. Nem véletlen, ugyanis a reformátorok egészen egyértelműen azonosították a pápai hatalmat a jelenések könyvében lévő leírásokkal, erre az ellenreformációnak válaszolnia kellett! Az egyik az un. preterista nézet, a másik pedig az un. futurista nézet. Ez utóbbi azt mondja, hogy a Jelenések könyve 4-22. fejezeteinek eseményei a jövőben fognak megtörténni. A futuristák három részre osztják a Jelenések könyvét, az 1:19 kijelentése szerint: „amit láttál, ami most van és ami meg fog történni”. Az 1. fejezet a múltat írja le („amit láttál”), a 2-3. fejezet a jelen, a könyv többi része pedig a jövő eseményei. Ezt a nézetet egy Fransisco Ribera nevű jezsuita tudós dolgozta ki, aki 1590-ben egy új elmélettel állt elő, amit „futurizmusnak” nevezett.

Ezzel szemben áll a preterizmus. A latin ige jelentése: elmegy, elhagy, elmúlik (preatereó), előljárószóként: valami mellett, valamin túl (praeter). Önmeghatározása szerint igyekszik racionális, történeti eszközöket felhasználva megkeresni a végidőkről szóló bibliai próféciák magyarázatát. Tanítása szerint a végidőkről szóló jövendölések nem a világ végét, hanem csak az ószövetségi kor végét, a jeruzsálemi templomnak és magának a városnak i.sz. 70-ben bekövetkező pusztulását jelezték előre. A bizonyításban kiemelt szerepet juttat Josephus Flavius zsidó történetíró A zsidó háború című művének, valamint az apokaliptikus próféciák történelmi tényekkel való egybevetésének. A preterizmus élesen szemben áll a másik a futurista teológiákkal, melyek a végidők eseményeit a mindenkori jövőbe vetítik. A szakirodalom egyébként még a preterizmuson belül is kétféle irányzatról beszél teljes és részleges preterizmusról. Bár a preterista szemlélet egyes elemei megtalálhatóak már az egyházatyák írásaiban is, de első rendszerezett összefoglalása egy Luis del Alcasar nevű spanyol jezsuita teológus Nyomozás az Apokalipszis titkos jelentése után című munkájában olvasható, mely 1614-ben jelent meg. Az elkövetkező évtizedekben a protestánsok közül többen magukévá tették Alcasar gondolatait.

Üdv. Péter

7

Kedves Kérdező

Az Emberek tetszése szerint magyarázatok, nem összeegyeztethetőek a teljes Bibliának az értelmezésével.

Isten nem az emberek tetszése szerinti értelmezést támogatja, hanem azt ami összhangban van az ő szándékaival, akaratával.

A szellemmel van összhangban, a testi ember nem úgy értelmezi, ahogy a szellem.

DE mivel szabad akarat van, szabadon eldöntheted, mit hogyan fogadsz el.

Elméletileg van. De csak ELMÉLETILEG!

Ennek alapja a CSALHATATLANSÁG DOGMÁJA. Vagyis a hit és erkölcs dolgában az egész egyház számára kötelező (ex cathedra) tanítást ad.

Csakhogy ez nem hasra ütés alapján, és nem is a Szentlélek sugalmazása útján történik! A Hittani Kongregáció megvitat és hoz egy megállapítást, amit a pápa jóvá hagy. Nem egyszerű eljárás.