Az állatoknak van szabad akarata? Ha igen akkor az ő szabad akaratukat is tiszteletben tartja Isten?
Mert az rendben hogy az ember szabadakaratát nem veszi el Isten ezért megteheti a rosszat is.
Amikor egy vadállat, vagy egy megvadult háziállat emberre támad, akkor az ő szabad akaratát sem veheti el Isten hogy megfékezze a támadást?
Vagy még jobb az az eset mikor csodával határos módon szinte a semmiből 3 delfin előtűnt, és egy cápatámadástól megmentettek egy férfit.
Ez utóbbi eset úgy néz ki mintha Isten vette volna rá a delfineket, hogy tegyen jót a bajba jutott emberrel, de ennyi erővel a cápát is befolyásolhatta volna, hogy ne támadjon arra bizonyos emberre.
Most akkor hogy is van ez az állatoknál?
válasza:"Tudsz mondani néhány példát, mikor látszólag a determinizmus határozza meg az ember döntését."
Igen mondtam.
"Látszólag"... ezt akkor mondhatnád, ha ki tudnád mutatni, hol és miért nincs igazam.
Nem kívánok mélyrehatóan belemenni a műtéti beavatkozás miatt módosuló agyi folyamatokba, mivel nem szakterületem.
De az általad levont következtetéssel kapcsolatban azért lenne néhány észrevételem:
"Hogyha a determinizmus teljesen egészében meghatározná az ember döntéseit, akkor a split brain beavatkozáson átesett embereket befolyásoló hatások a két különböző egymástól függetlenül működő agyféltekéje miatt, egymástól két különböző módon reagálnának az őket befolyásoló hatásra"
Ez pontosan így is történt!
"A műtétek lehetőséget adtak egy nagy jelentőségű kísérletsorozatra, ami az agyi lateralizációt, a jobb és bal agyfélteke képességei közötti eltérést vizsgálta. A kísérletek során kettéosztották az alany látómezejét, így a két agyféltekét különböző információval tudták ellátni. Mivel a beszédközpont általában az agy bal felében található, és a bal agyfélteke csak a látómező jobb oldalát látja, az alanyok képtelenek voltak megnevezni a bal látómezejükben felmutatott tárgyakat, és látszólag nem is tudatosult bennük, hogy mit látnak ott, azonban képesek voltak például az eléjük tett tárgyak közül kiválasztani a megfelelőt. Amikor azt kérték tőlük, hogy indokolják meg valamilyen, csak a jobb agyfélteke számára hozzáférhető információ által kiváltott viselkedésüket, gyakorta konfabulációval próbáltak valamilyen, a bal agyfélteke számára hozzáférhető adatok alapján is racionálisnak tűnő magyarázatot kreálni. " [link]
Mint itt olvashatod, szó sincs "veszekedésről", hiszen az egyes agyféltekék más és más dolgokban döntenek.
"Ez a gyakorlatban azt eredményezné, hogy az egyet nem értés miatt állandóan konfliktusban és veszekedésben állna önmagával."
Ha a két agyfélteke között tényleg megszűnik a kapcsolat, akkor nem képesek "veszekedni" sem.
"Itt már egyértelműen látszik, hogy amiatt a bizonyos "ÉN" miatt dönt egységesen, egy emberként az illető."
Hát ez bizony mindebből nem látszik! Ami látszik, az a vágyvezérelt gondolkodás a részedről.
Rosszul értelmezed a dolgokat Dark.
"A műtétek lehetőséget adtak egy nagy jelentőségű kísérletsorozatra, ami az agyi lateralizációt, a jobb és bal agyfélteke képességei közötti eltérést vizsgálta. A kísérletek során kettéosztották az alany látómezejét, így a két agyféltekét különböző információval tudták ellátni. Mivel a beszédközpont általában az agy bal felében található, és a bal agyfélteke csak a látómező jobb oldalát látja, az alanyok képtelenek voltak megnevezni a bal látómezejükben felmutatott tárgyakat, és látszólag nem is tudatosult bennük, hogy mit látnak ott, azonban képesek voltak például az eléjük tett tárgyak közül kiválasztani a megfelelőt. Amikor azt kérték tőlük, hogy indokolják meg valamilyen, csak a jobb agyfélteke számára hozzáférhető információ által kiváltott viselkedésüket, gyakorta konfabulációval próbáltak valamilyen, a bal agyfélteke számára hozzáférhető adatok alapján is racionálisnak tűnő magyarázatot kreálni."
Ez gyakorlatilag csak annyit bizonyít, hogy a két agyfélteke más tulajdonságokkal, képeségekkel rendelkezik. Ezt ha jól emlékszem én is elmondtam mert ez fontos szempont nekünk.
"Mint itt olvashatod, szó sincs "veszekedésről", hiszen az egyes agyféltekék más és más dolgokban döntenek."
Ott és akkor a kísérletben igen. De ne legyünk már annyira szűklátókörűek, hogy az életnek nincsenek olyan területei mikor az agy mindkét féltekének az adott dologban szerepe és döntése lenne. Ilyenkor bizony összekülönböznének egymással és azt figyelhetnénk meg, mint mikor a diszociatív identitászavarban (többszörös személyiség) szenvedő ember önmagával veszekszik.
"Ha a két agyfélteke között tényleg megszűnik a kapcsolat, akkor nem képesek "veszekedni" sem."
De. A két különböző tulajdonságú agyfélteke miatt két különböző tudatnak kellett volna kialakulnia. Hogyha két különböző tudat van egy testbe zárva abból bizony komoly problémák lennének.
Kommunikációs nehézségek: Ha valakinek két különböző tudata lenne, akkor kommunikáció során nehézségek adódhatnának, mivel nem lenne egyértelmű, melyik tudat áll a cselekvések és visszajelzések mögött.
Identitás és személyes integritás zavara: Az egyénnek két különböző önismerettel és énképpel kellene együtt élnie, ami összhang vagy konfliktus forrása is lehetne.
Érzelmi konfliktusok: Két külön tudat külön-külön érzelmeket élne át, vagy, ha azok egymásnak ellentmondanak, akkor érzelmi konfliktusok alakulhatnának ki.
"Hát ez bizony mindebből nem látszik! Ami látszik, az a vágyvezérelt gondolkodás a részedről."
Akkor elárulnám neked, hogy még csak keresztény sem vagyok. Vagy hogy ezelőtt 10-12 éve én magam voltam aki legjobban kardoskodott itt a gyk-n a szabad akarat nemléte mellett.
Az én életemben és nézeteimben egyszerűen semmit nem befolyásolna ha létezik szabad akarat, vagy ha nem létezik.
De valakinek az igazság mellett is ki kell állnia.
Ellenben te és a többi ateista csak azért akarjátok, a szabad akarat nem létét igazolni, hogy egyel több érvetek legyen a kereszténység ellen.
Nem egyszer láttam már itt azt az érvelést, ha nincs az embernek szabad akarata, akkor Isten nem vonhatja felelősségre a döntései miatt.
Hát ez bizony a leg objektívabb szemlélet.
Apropó, ha nincs szabad akarat nem is tudsz teljesen objektívan dönteni, mert valami mindig befolyásolja a döntésedet.
De úgy látom nektek az ilyen finomabb részletekhez már nincs érzéketek.
válasza:"Apropó, ha nincs szabad akarat nem is tudsz teljesen objektívan dönteni, mert valami mindig befolyásolja a döntésedet"
A döntés mindig szubjektív, mert az adott személy belső tulajdonságaitól nem független, ám ezen tulajdonságok nem véletlen szerűek, hanem következményei egyéb hatásoknak.
A két, vagy akár több tudat egymás mellett létezése (és akár konfliktusa egy adott döntés meghozatalában) egy személyben mennyiben mond ellent annak, hogy ezen tudatok a külső és belső tulajdonságok eredményeképpen hozzák meg a döntést?
(Ezek csupán az Xi, Xi+1, Xi+2... determinisztikus komponensei az f() függvénynek.
Tehát még mindig nem mutattál be semmilyen érvet arra vonatkozóan, hogy a determinisztikus hatásokon kívül szükségszerűen létezik valami egyéb befolyásoló tényező, mely az egyén döntéseit meghatározná.
" De valakinek az igazság mellett is ki kell állnia."
Így igaz, de mi alapján gondolod, hogy ez te vagy???? :-)
válasza:"Hát ez bizony mindebből nem látszik! Ami látszik, az a vágyvezérelt gondolkodás a részedről."
*
Akkor elárulnám neked, hogy még csak keresztény sem vagyok. Vagy hogy ezelőtt 10-12 éve én magam voltam aki legjobban kardoskodott itt a gyk-n a szabad akarat nemléte mellett.
*
Ennek ellenére (pontosabban ettől függetlenül) igaz amit írtam.
*
Ott és akkor a kísérletben igen.
*
Tehát elismered, hogy a kísérlet eredménye nem támasztja alá az elképzelésedet.
Majd ezután előadod TÉNYKÉNT az elképzelésedet, amivel a szabad akarat létezésére vonatkozó elméletedet igazolni akarod (és amit az általad citált kísérlet nem támaszt alá):
*
De ne legyünk már annyira szűklátókörűek, hogy az életnek nincsenek olyan területei mikor az agy mindkét féltekének az adott dologban szerepe és döntése lenne. Ilyenkor bizony összekülönböznének egymással és azt figyelhetnénk meg, mint mikor a diszociatív identitászavarban (többszörös személyiség) szenvedő ember önmagával veszekszik.
...
A két különböző tulajdonságú agyfélteke miatt két különböző tudatnak kellett volna kialakulnia. Hogyha két különböző tudat van egy testbe zárva abból bizony komoly problémák lennének.
*
Ez pedig pontosan megfelel a vágyvezérelt gondolkodás definíciójának (föggetlenül attól, hogy miért teszed ezt):
"A vágyvezérelt vagy vágyelvű gondolkodás az a logikai hiba, amikor az alany – anélkül, hogy a rendelkezésére álló tények ezt alátámasztanák – valóságként kezel olyasmit, melynek valóra válása számára pozitív kimenetellel járna."
"A két, vagy akár több tudat egymás mellett létezése (és akár konfliktusa egy adott döntés meghozatalában) egy személyben mennyiben mond ellent annak, hogy ezen tudatok a külső és belső tulajdonságok eredményeképpen hozzák meg a döntést?
(Ezek csupán az Xi, Xi+1, Xi+2... determinisztikus komponensei az f() függvénynek."
Teljesen mellé beszélsz Dark.
Én azt mondtam, hogy a két különböző agyfélteke miatt, két különböző tudatnak kellett volna kialakulnia a betegben. Azt állítom, hogy ez azért nem történt meg, mert az emberben ott az a bizonyos "ÉN" ami egyben tartja az egyén tudatát. Mindez azt bizonyítja, hogy létezik az "ÉN".
Ez azért fontos nekünk, mert az "ÉN" miatt minden emberi cselekedetnek van
valamilyen oka, vagy lehetséges teljesen okszerűtlen döntést hozni.
Olyan döntést ami közvetlenül az "ÉN" azaz én saját szabad akaratomból irányul kifelé. Persze ez a szabadad akaratból kiinduló döntés elindít egy determinisztikus láncot. Mikor ebből a szabad akarati döntésből felépül a determinisztikus oksági láncolat, azt végig lehet követni az elejéig, az ember döntéséig.
Na már most, itt jön a lényeg. Ebben a láncolatban láthatjuk, hogy ott az ok és okozati kapcsolat ahogyan vezetjük visszafelé teljesen az ember döntéséig. Itt bizony megáll a folyamat és elgondolkodik az analitikus, hogy vajon az ember döntésének mi volt az oka?
És itt a legnagyobb probléma amit képtelenek vagytok felismerni, vagy csak nem akarjátok.
Tehát elgondolkodunk rajta mi okozta azt a bizonyos döntést.
Ilyenkor vagy az van, hogy az analitikus ugrik egy nagyot és kihagyja követlenül annak az oknak a magyarázatát, ami azt a döntést okozta, és visszateker egy a döntését megelőző vagy az azt megelőző ok felkutatására.
Nyilván van ilyen, talál valamilyen okot, csak ezzel az a baj, hogy közvetlenül nem az okozta az ember döntését.
A másik, hogy ilyenkor egyszerűen a saját fantáziája alapján kitalál arra a bizonyos döntésre egy okot, és aztán elhiszi, hogy tényleg az okozta, pedig a valóságban lehet hogy ez nem így volt.
Ez utóbbi esetre rengeteg példát lehetne mondani teljesen hétköznapi események alapján.
Nagy Sándor csak azért kötött belém az utcán, mert csak irigy rám, hogy én jobb vágású vagyok nála. Tehát az irigység okozta a kötekedést.
Vagy az a nő csak azért bámult a metrón, mert tetszem neki.
A lényeg az, ha valóban születik egy szabad akaratból származó döntés, akkor arra bármilyen kitalált okságot rá lehet húzni.
A többire most idő hiányában nem kívánok reagálni.
válasza:"Én azt mondtam..." (és???)
"két különböző tudatnak kellett volna kialakulnia" (bizonyíték?)
"Azt állítom..." (és???)
"ez azért nem történt meg, mert az emberben ott az a bizonyos "ÉN" "
(bizonyíték?)
"Mindez azt bizonyítja, hogy létezik az "ÉN"." (Számodra, mert csak ez a lehetőség illik a teóriádba!)
----
"az "ÉN" miatt" (na ezt a bizonyítottság hiányában hanyagoljuk!
" minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka"
Gratulálok, végül te is eljutottál a determinisztikus döntés elfogadásáig!
---
" VAGY lehetséges teljesen okszerűtlen döntést hozni."
Nem értelek! Egy mondaton belül két egymást kizáró állítást írsz le.
(Egyéb iránt még az "oktalan" állat sem hoz oktalan döntést.
Minden cselekedetnek, így a döntésnek is van oka.
A döntés maga azt jelenti, hogy kettő vagy több lehetséges választási lehetőség közül a számodra legkedvezőbbet kiválasztod.
" a láncolatban láthatjuk, hogy ott az ok és okozati kapcsolat ahogyan vezetjük visszafelé teljesen az ember döntéséig. "
Tökéletes!
"Itt bizony megáll a folyamat és elgondolkodik az analitikus, hogy vajon az ember döntésének mi volt az oka?"
Butaság. Miért állna meg a folyamat? A döntésnek is okai vannak.
"Tehát elgondolkodunk rajta mi okozta azt a bizonyos döntést."
A döntést kiváltó ok (okok, okokok, okokokok... :-) a végtelenségig!
"az analitikus ugrik egy nagyot és kihagyja közvetlenül annak az oknak a magyarázatát, ami azt a döntést okozta "
Ezt talán bizonyítsd be először, mert így csak mese... méghozzá a lódítós fajtából
"Nyilván van ilyen, talál valamilyen okot, csak ezzel az a baj, hogy közvetlenül nem az okozta az ember döntését."
Nos ezt kellene alátámasztanod érvekkel (tények, vagy azokon alapuló érvényes logikai levezetés)
----
"A másik, hogy ilyenkor egyszerűen a saját fantáziája alapján kitalál arra a bizonyos döntésre egy okot, és aztán elhiszi, hogy tényleg az okozta, pedig a valóságban lehet hogy ez nem így volt.
Ez utóbbi esetre rengeteg példát lehetne mondani teljesen hétköznapi események alapján."
Mondd, te ennyire naiv vagy???
Tényleg azt hiszed, hogy bárkit félre tudsz ezzel a szalmabábbal vezetni???
Kit érdekel, hogy ki mit HISZ a másik ember döntésének okáról???
AZT bizonyítsd be, hogy egy döntés meghozatalához szükség van arra az általad favorizált (és eddig bizonyítatlan) misztikus "ÉN"-re, és nem elég a döntést kiváltó természetes okok halmaza.
Ja, és arra is térjél ki, hogy ez a misztikus "ÉN" miképpen szól bele ÚGY a döntés meghozatalába, hogy az független minden létező októl. Ha ugyanis nem független a létező okoktól, akkor a döntés maga ugyanúgy determinisztikus marad.
"A többire most idő hiányában nem kívánok reagálni."
Erre meg szerintem kár volt időt szánnod...
""Én azt mondtam..." (és???)
"két különböző tudatnak kellett volna kialakulnia" (bizonyíték?)
"Azt állítom..." (és???)
"ez azért nem történt meg, mert az emberben ott az a bizonyos "ÉN" "
(bizonyíték?)
"Mindez azt bizonyítja, hogy létezik az "ÉN"." (Számodra, mert csak ez a lehetőség illik a teóriádba!)"
Érdekes önellentmondás, hogy egy filozófiai vita keretein belül tudományos módszertani bizonyítékokat követelsz az én oldalamról, holott maga a determinizmus is pusztán csak filozófia.
"az "ÉN" miatt" (na ezt a bizonyítottság hiányában hanyagoljuk!
"minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka"
Gratulálok, végül te is eljutottál a determinisztikus döntés elfogadásáig!"
Kiragadsz egy mondatot a szövegkörnyezetéből és arra teszel egy megjegyzést..........
"Nem értelek!"
A te agyi kapacitásoddal ezen már megsem lepődöm.
"Egy mondaton belül két egymást kizáró állítást írsz le."
Mert nem tudod az összképet normálisan értelmezni!
"Mondd, te ennyire naiv vagy???
Tényleg azt hiszed, hogy bárkit félre tudsz ezzel a szalmabábbal vezetni???"
Én? Miért akarnák bárkit is félre vezetni?
Na ha annyira perfekt vagy az ok-okozatok kikövetkeztetésében, akkor bizonyára van egy "elképzelésed".
Különben is ha ennyire előrelátó vagy miért nem foglalkozol jóslással? Darkmoon80 tele-jósda. 🤣🤣🤣🤣
"AZT bizonyítsd be, hogy egy döntés meghozatalához szükség van arra az általad favorizált (és eddig bizonyítatlan) misztikus "ÉN"-re, és nem elég a döntést kiváltó természetes okok halmaza."
Már bizonyítottam egy korábbi kommentebben!
"Az éntudat, szűkebb értelemben, az az emberi tudatosság állapota, amelyben egy személy tudatában van önmagának mint egyedi, elkülönült személyiségnek, aki képes megfigyelni és reflexióba kezdeni önmagával és cselekedeteivel kapcsolatban. Az éntudat lehetővé teszi az egyén számára, hogy felismerje saját belső mentális állapotait, gondolatait, érzéseit, szándékait és ezek kapcsolatát a külvilággal.
Az éntudat magában foglalhat több összetett mentális folyamatot, például:
- Önreflexió: A képesség arra, hogy a saját gondolatainkra és érzéseinkre mint mentális objektumokra reflektáljunk.
- Önismeret: A tudás és az önfelfogás az egyén saját pszichológiai állapotairól, tulajdonságairól és jellemzőiről.
- Személyes identitás: Az az érzet, hogy az énünk időben és helyben folytonos, és van egy összefüggő öntörténetünk, amely összekapcsolja a múltbeli, jelenlegi és jövőbeli tapasztalatainkat.
- Önazonosság: Az azonosítás folyamata, amely során az egyén magát különálló entitásként azonosítja, elkülönülve más személyektől és az objektív világtól.
- Öntudatos érzések: Magába foglalja azokat az érzéseket, amelyek az énre vonatkoznak, például a szégyen, büszkeség vagy önértékelés érzéseit.
Az éntudat fogalma összetett és interdiszciplináris természetű, mivel érinti a pszichológiát, a filozófiát, az idegtudományt, a kognitív tudományt és az antropológiát is."
Ha szerinted ez egy nemlétező jelenség az emberben, akkor már tényleg nem tudok mit kezdeni veled.
"Ja, és arra is térjél ki, hogy ez a misztikus "ÉN" miképpen szól bele ÚGY a döntés meghozatalába, hogy az független minden létező októl. Ha ugyanis nem független a létező okoktól, akkor a döntés maga ugyanúgy determinisztikus marad."
Pont ezt magyaráztam az előbb. Ha a döntés úgy születik meg, hogy az független minden létező októl, akkor arra a szabadakaratban nem hívő, még
mindig ki tud találni egy okot, amire azt mondhatja hogy na hát ez okozta a döntést, pedig a valóságban nem!
Vannak olyan filozófusok és tudósok, akik azt állítják, hogy az éntudat szerepe lehetőséget ad a szabad akarat kibontakozására és a determinizmus meghaladására. A szabad akarat elméletek szerint az éntudat képes önmagától függetlenül döntést hozni és befolyásolni a tetteket.
Ez nem az én fejemből pattant ki Dark.
válasza:"Érdekes önellentmondás, hogy egy filozófiai vita keretein belül tudományos módszertani bizonyítékokat követelsz az én oldalamról, holott maga a determinizmus is pusztán csak filozófia."
1, Ez elsősorban nem filozófiai vita, hanem természettudományos.
"A helyzet, a lehetőségeid, a tapasztalataid, a tanult viselkedés formák, a világnézeted, az előnyök és hátrányok mérlegelése és még sok más is befolyásolja azt, hogy miként döntesz!"
Ezek megfigyelhető tények.
"Az éntudat magában foglalhat több összetett mentális folyamatot, például:"
OK, leírtad ezeket (képes vagy a ctrl c ctrl v használatára, de a hivatkozást már sajnálatos módon lehagytad róla...)
AMI még mindig HIÁNYZIK, az az, hogy az ÉN tudat milyen módon/ mely részével válik el a determinisztikus, ok-okozati összefüggéseken alapuló agyi folyamatoktól!
Melyik komponense az, ami felelős a szerinted létező "szabad akarat" létrejöttéért?
- Önreflexió : saját gondolatok (ok) -> reflexió ezekre (okozat)
- Önismeret: A tudás és az önfelfogás, az egyén saját pszichológiai állapotairól, tulajdonságairól és jellemzőiről. (a meghatározás tartalmazza a létrehozó okokat)
- Személyes identitás: A múltbeli, jelenlegi és jövőbeli tapasztalataink alapján elhelyez a világban...
- Önazonosság: Ez szintén a világról tapasztal tényeken alapszik, "az egyén magát különálló entitásként azonosítja" tapasztalatai alapján
- Öntudatos érzések: Magába foglalja azokat az érzéseket, amelyek az énre vonatkoznak, például a szégyen, büszkeség vagy önértékelés érzéseit.
Vajon ezek az érzések nem a társas kapcsolatok, a tanult viselkedés és társadalmi normák, erkölcs és az egyén által meghozott döntések összevetésének következményei?
-
"Az éntudat fogalma összetett és interdiszciplináris természetű, mivel érinti a pszichológiát, a filozófiát, az idegtudományt, a kognitív tudományt és az antropológiát is."
"Ha szerinted ez egy nemlétező jelenség az emberben, akkor már tényleg nem tudok mit kezdeni veled."
Szalmabáb!!!!!!
Idézd, hol írtam azt, hogy nincs "éntudat"!!!
ÉN EZT írtam (#27):
"Dávid Gyula egy speciális(!!!) "ÉN"-ről beszél, tehát ne szamabábozz és használd eltérő jelentéssel (köznyelvi értelemben vett "ÉN") az adott szót !"
Az éntudat kicsit tudományosabban a hétköznapi "én" egyik jelentésének felel meg.
Tehát még mindig ott tartunk (hiába menekülsz kétségbeesetten szalmabábozva és félreértelmezve amit csak tudsz, hogy nincs válaszod (alátámasztó érvelésed) erre(#56):
"AZT bizonyítsd be, hogy egy döntés meghozatalához szükség van arra az általad favorizált (és eddig bizonyítatlan) misztikus "ÉN"-re, és nem elég a döntést kiváltó természetes okok halmaza.
Ja, és arra is térjél ki, hogy ez a misztikus "ÉN" miképpen szól bele ÚGY a döntés meghozatalába, hogy az független minden létező októl. Ha ugyanis nem független a létező okoktól, akkor a döntés maga ugyanúgy determinisztikus marad.
"
Tehát ne a tudományos értelemben használt éntudat létezését bizonygasd, mert abban sem én, sem más itt nem kételkedett!
A misztikus X faktorról mesélj, ami a létező éntudaton felül állva nem determinisztikus módon befolyásolja a döntéseket és éteri magasságba emelve szabad akarattá szublimálja azokat (és amely maga nem determinisztikus, tehát ok nélküli...)
válasza:"Ha a döntés úgy születik meg, hogy az független minden létező októl,"
Ezt kellene bizonyítanod, hogy ez valóban megtörténhet!
"akkor arra a szabadakaratban nem hívő, még mindig ki tud találni egy okot, amire azt mondhatja hogy na hát ez okozta a döntést,"
Akkor a te feladatod az, hogy CÁFOLD ezt az okot, vagy elismert azt, hogy a döntés továbbra is determinisztikus, elfogadva ezzel azt, hogy az állításod nem nyert bizonyítást.
" pedig a valóságban nem!"
Ezt akkor jelentheted ki, ha a fentebb leírt módon BIZONYÍTOD, hogy van lehetőség NEM determinisztikus döntés meghozatalára és kizárod annak a lehetőségét, hogy a döntés hátterében valójában determinisztikus ok-okozati viszony áll.
"Vannak olyan filozófusok és tudósok, akik azt állítják, hogy az éntudat szerepe lehetőséget ad a szabad akarat kibontakozására és a determinizmus meghaladására. "
Itt csupán 2 alapvető hiba van:
1, hiányzó hivatkozás
2, tekintélyre hivatkozás [link]
"A szabad akarat elméletek szerint az éntudat képes önmagától függetlenül döntést hozni és befolyásolni a tetteket."
1, Itt is hiányzik a hivatkozás
2, Ezek tudományos elméletek, vagy bizonyítatlan hipotézisek?
válasza:Még csak annyit jegyeznék meg:
1, Ha IDÉZEL akkor azt ne félrevezető módon tedd, kiragadva a szövegkörnyezetből. Ez ugyanis tisztességtelen.
"Nem értelek!" idézed tőlem, majd erre a csonka idézésre reagáló személyeskedő, sértő megjegyzést fűzöl!
"A te agyi kapacitásoddal ezen már megsem lepődöm."
Nem szégyenled magad???
Mert ugye ha tisztességesen idézted volna, akkor egészen más a dolog végkövetkeztetése:
"Nem értelek! Egy mondaton belül két egymást kizáró állítást írsz le."
ami ugye erre az általad írt szövegrészre vonatkozott:
" Ez azért fontos nekünk, mert az "ÉN" miatt minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka, vagy lehetséges teljesen okszerűtlen döntést hozni. Olyan döntést ami közvetlenül az "ÉN" azaz én saját szabad akaratomból irányul kifelé."
Értsd, megadsz KÉT állítást:
1, "az "ÉN" miatt minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka"
2, " vagy lehetséges teljesen okszerűtlen döntést hozni."
Mivel azonban NEM azt írtad, hogy * ... VAGY minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka, VAGY ...* amely esetben ez az eset csupán két vagy több lehetőség egyike(!) hanem egyértelműen azt állítottad, hogy "az "ÉN" miatt minden emberi cselekedetnek van valamilyen oka", így egyértelműen amellett foglaltál állást, hogy a döntések determinisztikusak.
Így a mondatod második fele, mely ennek ellentmondva azt állítja, hogy lehetséges teljesen okszerűtlen döntést hozni, ellentmondásban van az első állításoddal, mely kizárja ezt az opciót.
Ezek után miért is gondolod, hogy az én agyi kapacitásommal van baj, ha ezt te nem értetted meg, amikor felhívtam rá a figyelmedet???
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!