A legerősebb ateista érv a rossz és a szenvedés létezése, valamint a földön lévő igazságtalanság?

Ez jó érv egy jóságos és gondviselő isten létezése ellen. Más ellen nem olyan jó. Elvégre csak azért mert van szenvedés még létezhet egy vagy több olyan isten aki jóságos viszont nem törődik velünk/ nem velünk törődik vagy olyan isten amelyik nem jóságos stb.

Szerintem is a 6-osnak van igaza. Bár az is igaz ,hogy a bizonyítékok teljes hiánya még nem a hiány bizonyítéka, ugye.

#2 & 7

Értem mire gondolsz s egyet is értek, viszont a “rosszból vett ateista érv” inkább a feleslegesen sok rosszra értendő. Pláne az olyanokra amik nem is vezethetőek vissza az emberre (pl: természeti csapások). Szóval abban igazad van ,hogy bizonyos mértékig szükségszerű a szenvedés. Vagyis inkább mondjuk úgy ,hogy a jó dolgok értékeléséhez szükséges, ahogy írtad is miért értékelnénk az egészséget ha nincs is más lehetőség. De azért mondjuk egy milliókat elsöprő járvány meg már bőven túlzás.

Működőképes lenne egy világ egészségügyi problémák nélkül is, csak akkor senki sem értékelné annyira az egészséget. S szerintem a világunk milyensége jóval közelebb van a “túl sok rossz”-hoz mint a “csak annyi amennyi szükségszerű”-höz.

"Értem mire gondolsz s egyet is értek, viszont a “rosszból vett ateista érv” inkább a feleslegesen sok rosszra értendő. Pláne az olyanokra amik nem is vezethetőek vissza az emberre (pl: természeti csapások)."

Teljesen át kellene írni a természeti törvényeket, ha azt akarod, hogy ne legyenek természeti csapások. Teljesen máshogy kellene működnie a klímának, tektonikának, ökoszisztémának és még tengernyi más dolognak is. Pl jelenlegi tudásunk szerint vagy van működő belső magja egy bolygónak, és akkor van vulkanizmus, vagy nincs neki mágneses tere, ami megvédi a csillagsugárzástól. Utóbbi eshetőség mellett nem lenne élet a bolygón. A vulkanikus talajnak ráadásul jó a termékenysége, szóval van pozitív oldala a dolognak az egyszerű ember életében is, hogy egy példát mondajak. A kérdés persze áll, hogy egy jóságos teremtő miért nem teremtett ennél jobb rendszert, de mi van, ha nem lehetséges?

Másrészről pedig, ha olyan világban nevelkedünk, amiben kevesebb a szenvedés, pl nincs rák csak influenza, akkor teljesen máshol lenne a szenvedést elviselő küszöbünk és az influenza miatt írnának a valláskritika témakörbe. Akkor tudjuk értékelni a világjárványok hiányát, ha 1. átéltünk, 2. tudunk róluk és őszintén megértjük a jelentőségüket 3. legalább el tudjuk képzelni a létezésüket. Ha sosem létezett volna a pestis, akkor nem örülnénk, hogy nincs. Most se adunk hálát, hogy nem léteznek random betegségek, amik sokkal rosszabbak, mint bármit, amit eddig ismerünk.

"Működőképes lenne egy világ egészségügyi problémák nélkül is"

Azért nekem ez se teljesen egyértelmű. A betegségeknek fontos szerepe van a populációk féken tartásában és a természetes szelekcióban is. Elképzelhető, hogy enélkül túl nagy lenne a szaporulat és fenntarthatatlan lenne a földi ökoszisztéma. Illetve a betegséges mögött is összetett dolgok vannak. Pl szerintetek bármit ehetnénk, nem szabadna betegnek lennünk tőle? Ha valaki csak cukrot eszik, akkor nem kellene negatív következményeknek lennie a testében? Vagy ha kátrányt visz be a tüdejébe a dohánnyal? Könnyű azt mondani, hogy bárcsak egészségesek lennénk, de ha igazán mélyre ásunk, ezzel alapjaiban akarjátok újraírni az élet és létezés szinte minden szabályát.

Én nem tudom... időnként feltűnik egy hívő ilyen buta gondolatokkal.

A legerősebb ateista érv az, hogy egyáltalán semmiféle bizonyíték nincs egy fél istenre sem.

Valamint az, hogy néhány isten eleve nem is létezhet (például a keresztényeké).

A többi az nem igazán érv, inkább sejtés. Ez is, amit a kérdező hozott. Ebből még következtetéseket nem vonunk le, csak elindíthatnak egy kutatási irányba.

#14: lehet ám tökéletes világot is tervezni!

Például egy végtelen isten képes erre. Meg mondjuk a mennyország is állítólag így működik.

A kérdés az, hogy miért kellett ennyire silány is? Valamint miért csak ezt ismerjük?

#14

“Teljesen át kellene írni a természeti törvényeket” (…)

Ami semmibe sem telne egy végtelen istennek. Pont arról van szó ,hogy ha egy mindenható és jóságos isten teremtett mindent akkor miért olyan amilyen.

Főleg úgy ,hogy például a keresztény tanok szerint ott a Mennyország (de ugye más vallásokban is megjelenik hasonló) amit szintén egy ilyesmi tulajdonságú isten hozott létre a Földdel együtt s az hibamentes stb. S az nem válasz ,hogy a Mennyország nem anyagi, az más… mert ki mondta ,hogy muszály csak anyagi világ legyen? Lehetne csak Mennyország, szenvedés meg miegyebek nélkül. Miért is ne?

Jó, nem értékelnénk a jó dolgokat annyira. De most akkor inkább szenvedjenek milliók azért ,hogy értékeljük a jót vagy ne legyen szenvedés s legyünk közömbösek a jóval?

“A betegségeknek fontos szerepe van a populációk féken tartásában és a természetes szelekcióban is.”

Igen, ahogy például mellette a ragadozásnak is mert nem végtelen erőforrású a Föld, emiatt előnnyel járnak az ilyesmik s fennmaradnak. Nincs hely és kaja akárhány egyednek ezért előnyös ha egy részüket mindig megeszik vagy elviszi egy betegség. De egy mindenható isten megtudná oldani ezek nélkül is.

“Pl szerintetek bármit ehetnénk, nem szabadna betegnek lennünk tőle? Ha valaki csak cukrot eszik, akkor nem kellene negatív következményeknek lennie a testében? Vagy ha kátrányt visz be a tüdejébe a dohánnyal?”

A világunk olyan ,hogy ezeknek meglesz a negatív következménye. De miért ne lehetne másképp? Például nem lesz semmi következményük? Jó, nem értékelnénk annyira az egészséget, de miért is tennénk ha mindenki egészséges maradna.

Így vagy úgy, igen, bizonyos dolgokhoz csaknem alapjaiban át kellene írni a természetet. S pont az a kérdés/ arra vonatkozik a rosszból vett érv ,hogy akkor alapból miért ilyen a világ s nem olyan.

Egyrészt igen, másrészt semmi bizonyíték nincs Isten létezésére

Maga az ember az aki vagy jó vagy gonosz