A világunk nem jöhetett létre önmagától, mert túl komplex. Kellett egy felsőbbrendű lény (Isten), ami megteremti azt. Nem ellentmondásos ez?

Ezen tök fölösleges agyalni.

HA LETT IS VOLNA bármi rendező elv (terv, szellem, kész szoftver 😊), az még NEM IGAZOLJA az emberiség által kiokoskodott teológiai ungabungákat, liturgiai hókuszpókuszokat!

Elképesztő, hogy egyesek megmondják, hogy mi hogyan működik, aztán hogy az köszönő viszonyban sincs a valósággal - nem érdekes, legfeljebb később másként mondja meg, mi hogyan működik. Ha lett is volna valamilyen rendezői elv. Inkább ha nem lett volna, akkor nem volna többrétegű végbélzáró izmod, és naponta többször magad alá eresztenél, mert az evolúciónak nem mindegy hogy hányszor sz... magad alá? Teljesen mindegy! A rendezői elvnek köszönheted, hogy egyáltalán élsz, tudsz emészteni, van immunrendszered, soroljam...,tudsz gondolkodni. De az észt nem azért kaptad, hogy a rendezői elvet levegőnek nézzed te végtelenül alulművelt trottylovag. Nobel-díjas tudósok eljutottak a rendezői elvhez, míg te kiosztod a lapokat az ellenkezőjéről. Ha ennyire frkó volna egy labdarúgó, a csapatk már régen lezavarta volna a pályáról, te meg itt futkosol össze vissza, mint egy hibbbnt kenguru.

Ha nem volna rendezői elv az atomok stb világában, olyan káosz volna mindenütt, mint a te aszott agyadban.

AZ A KÖVETKEZTETÉS, HOGY AZ INFORMÁCIÓ ALAPVETŐ, AMELYBŐL A TÉR/IDŐ KILÉP

A kvantummechanikával foglalkozó tudósok azt mondják, hogy a fizikai univerzum az információkból jön létre. Eszerint az információ alapvető, és a fizikai univerzum kialakulóban van, és ebből az információból származik.

Seth Lloyd, az MIT kvantuminformációkra szakosodott professzora a Közelebb az igazsághoz című műsorban Robert Lawrence Kuhnnak adott interjújában azt mondja:

"Szóval, mi az univerzum? AZ UNIVERZUM EGY FIZIKAI RENDSZER, AMELY SZISZTEMATIKUSAN TARTALMAZZA ÉS FELDOLGOZZA AZ INFORMÁCIÓKAT, ÉS MINDENRE KÉPES, AMIRE EGY SZÁMÍTÓGÉP KÉPES.” Úgy látja, hogy AZ UNIVERZUM OLYAN, MINT EGY SZÁMÍTÓGÉP, MINT TUDOMÁNYOS TÉNY, és nem csak egy metafora.

Raphael Bousso, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem húrelmélete szerint az információ nem csupán egy mérési eszköz, hanem a világban zajló események elsődleges alkotóeleme.

Paul Davies fizikus azt mondja: „Történelmileg az anyag a magyarázó lánc alján volt, és az információ annak egyfajta másodlagos származéka volt. Hozzátette: „Most a fizikusok legalább egy kis csoportja körében egyre nagyobb az érdeklődés, hogy ezt fejjel lefelé fordítsák, és azt mondják, talán a mélyponton AZ UNIVERZUM AZ INFORMÁCIÓRÓL ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSRÓL SZÓL, és ez az anyag másodlagos fogalomként jelenik meg.”

Vlatko Vedral, az Oxfordi Egyetemről. „Szuggesztív, hogy mindennek az információfeldolgozást találja meg.”

Ha ezeknek a tudósoknak igazuk van, akkor honnan származnak ezek az információk? Nem természetes vagy fizikai folyamatokból származik. AZ INFORMÁCIÓ AZ ELMÉBŐL SZÁRMAZIK. A kvantummechanika azt mutatja, hogy a téridő materialista világképe téves. Az információkból származnak. MINDENNAPI TAPASZTALATUNKBAN TUDJUK, HOGY MINDEN INFORMÁCIÓ AZ ELMÉBŐL SZÁRMAZIK. A SZÁMÍTÓGÉPEN LÉVŐ PROGRAM ELŐSZÖR A SZÁMÍTÓGÉP-PROGRAMOZÓNAK JUT ESZÉBE. A KÖNYV ÍRÓJA ELŐSZÖR AZ ELMÉJÉBEN FOGJA FEL AZ ÖTLETET. Ha az információ alapvető fontosságú az univerzum számára, és az univerzum ebből az információból alakult ki, akkor honnan származik ez az információ? Ésszerű arra következtetni, hogy egyetemes elméből származott. Nevezhetjük ezt az egyetemes elmét Isten elméjének is.

[link]

Ha lett is volna bármilyen rendezői elv... majd a te megállapításodtól függ, nem, te süvöltő szél a penészes falon.

"A kérdés természetesen teljesen különbözik attól a magasabb rendű kérdéstől, hogy létezik-e a világegyetemnek Teremtője és Uralkodója; és erre a valaha élt legmagasabb értelmiségiek igenlő választ adtak." (A borítón található idézet eredeti angol szövege - Charles Darwin: "The descent of man", John Murray, 1882, 94. oldal.)

“The question is of course wholly distinct from that higher one, whether there exists a Creator and Ruler of the universe; and this has been answered in the affirmative by the highest intellects that have ever lived.”

Az első kiadásban (1871, 65. oldal) még ez áll: "... by the highest intellects that have ever lived.".

„... a valaha élt legnagyobb értelmiségiek által."

#10 > "komplexnek tűnő képződmény" - hogy valakinek mi tűnik minek, az teljes dilettantizmus. Majd te eldöntöd, hogy neked mi minek tűnik.

A komplexitásnak van egy hétköznapi jelentése. De ha egzakt, pontos meghatározást akarnánk adni arra, hogy mi a komplexitás, némileg bajban lennénk. Az, hogy komplex annyit jelent, hogy összetett. Akkor az összetevők száma az, ami meghatározza valaminek a komplexitását? Aligha, hiszen hétköznapi szóhasználatban egy processzorra mondjuk azt, hogy komplex, egy vödör vízre – annak ellenére, hogy sokkal több atom, molekula van benne – nem mondjuk. Akkor mi a komplexitás pontosan? Mi komplexebb, egy halomba dobált téglakupac vagy egy ugyanennyi téglából épült boltív vagy egy ugyanennyi agyagból készült és kiégetett agyaggömb? Ez utóbbi kettő már lehet, hogy kérdőjelesebb. De hogy az Eiffel-torony komplexebb-e, vagy a Mona Lisa, vagy Beethoven 9. szimfóniája? Hát… Izé…

A fizikában, meg úgy a természettudományokban nincs olyan *tulajdonság*, hogy komplexitás. Pont ezért kérdeztem rá, hogy ha így lett feltéve a kérdés, akkor valaki mondja meg a jelentését, vagy pl. a mértékegységét. (Nem ismeretlen persze a tudományban sem ez a fogalom, de nem így. Van külön tudományág, ami a komplex rendszereket tanulmányozza, de ott sincs igazán frappáns definíciója annak, hogy maga a komplexitás milyen tulajdonságok együttesét jelenti.)

Ezért bátorkodtam használni a „komplexebbnek tűnik” kifejezést, hogy igen, értjük, hogy a hétköznapi életben valamit komplexnek nevezünk, valamit meg nem, de hogy A és B dolog közül melyik a komplexebb, az már eléggé szubjektív tud lenni. Nincs objektív mérce, ami alapján ezt eldönthetnénk.

> az teljes dilettantizmus

Számomra inkább az tűnik inkább dilettantizmusnak, ha egy olyan fogalmat – ami kardinális a kérdés lényege szempontjából – úgy használunk, hogy nem tisztázzuk annak a jelentését, hogy pontosan mit értünk alatta.

> Nekem te rendkívül unintelligensnek tűnsz

Ezek meg nagyon bántó szavak, most teljesen elszontyolodtam.

Ne szomorkodj, 2*Sü.

Annyira nem fejlett ez a fórum, hogy tudományos igénnyel vitatkozzon.

Itt leginkább hitek csapnak össze.

Léteznek bizony komplex rendszerek és egyszerűbb rendszerek. Ha egy rendszer kevesebb információval leírható, mint a másik, akkor egyszerűbb.

Na persze senki nem mondja meg, mettől számít valami túl komplexnek.

Szerintem a világunk eredete mindenképp az univerzumunkon kívülről származik. Vagy egy nem ebből a világból való intelligens istentől, vagy egy másik már létező párhuzamos univerzumtól.

A lényeg, hogy saját magát nem magyarázza meg. Az ősrobbanás magától nem indulhatott be.

#12.

tldr

Te legalább tudod, mit akartál ide lepötyögni?

#18 > Ha egy rendszer kevesebb információval leírható, mint a másik, akkor egyszerűbb.

Az információ egyrészt informatikai fogalom. Mondjuk egy 1920*1080-as kép függetlenül, hogy mit ábrázol ugyanannyi bittel írható le. Persze van, ami tömöríthető, van, ami kevésbé. Illetve az információ felfogható valahogy az entrópia ellentétének, ha kicsit természettudományosabb oldalról közelítünk…

Csakhogy vegyünk három 1920*1080 pixeles képet:

1. Az egyiken fekete és fehér pixelek vannak véletlenszerű sorrendben. Kvázi mint mikor a hangyafocit nézed egy régi tévén. Valahogy így: [link]

2. A második kép két részre van osztva, a felső részén fehér alapon fekete betűkkel látható egy írás, az alsó részén meg fekete alapon fehér betűkkel. Vagy bármilyen (komplex) kép elképzelhető, ami 50-50%-vannak fekete és fehér pixelek.

3. A harmadik kép felső 50%-a homogén fehér, az alsó 50%-a homogén fekete.

Mindegyik képen 50-50%-ban vannak fekete és fehér pixelek. Az elsőnek a legnagyobb az entrópiája, gyakorlatilag csak zaj. Érdemi információt nem hordoz. Aligha neveznénk a szó hétköznapi értelmében komplexnek, hiszen egyetlen szóval leírható:zaj. Az, hogy a kép pixelpontos reprodukciója szempontjából nagyon sok információ szükséges, az egy dolog, mert bármelyik véletlenszerűen kiválasztott pixelt megfordítod, vagy bármelyik két véletlenszerűen kiválasztott pixelt megcseréled, a kép ugyan más lesz, de lényegi szempontból a kép mégsem változott érdemben, ugyanúgy zaj marad.

A harmadik képnek a legkisebb az entrópiája, ez a legszabályosabb, legrendezettebb, viszont emiatt szintén egyszerűnek neveznénk hétköznapi értelemben, röviden le is írható: a felső fele fehér, az alsó fele fekete.

Valahol a kettő között van az, amit komplexnek neveznénk a szó hétköznapi értelmében. Egy szövegnek van struktúrája. A pixelek betűkké, a betűk szavakká, a szavak mondatrészekké, azok mondatokká állnak össze. Ebben a képben vannak különböző szintű hierarchiák, alstruktúrák, összefüggések, szerkezetek. Ezt a hétköznapi értelemben komplexnek neveznénk, a maximális vagy a minimális entrópiájú – így minimális vagy maximális információtartalmú – képpel ellentétben, ahol nincsenek hierarchikus struktúrák, így ezeket meg inkább neveznénk egyszerűnek, mint komplexnek.