Azt mondják a papok, hogy imádkozz, és isten megsegít. Majd amikor nem úgy alakulnak a dolgok, akkor azzal magyarázzák, hogy nem hittél eléggé az úrban. Mekkora kamu duma ez már?

A régebbi társadalmaknak, generációnak szüksége van istenhitre templomba járni, imádkozni stb. Mégha tényleg egy nem létező átvert lényhez imádkozik, mert enélkül az idősek, ha nem tudnának azaz a régebbi idős társadalom hinni Istenben már nem is lehet tudni mi lenne velük, hogy bírnák ki életüket, életüket végig csinálni, teljesíteni.

A mostani fiatal generáció azaz már a FEJLETT TÁRSADALOM nem szorúl annyira hit közé, hanem már a fiatalok mind egyedül is feltudják találni magukat és megvalósítani céljaikat, terveiket saját tudással és saját önbizalommal.

"

"Az ateisták többsége nem foglalkozik a másik hitével."

Aha!

Akkor mit keresnek folyton a vallás, valláskritika stb kategóriákban, mazochisták ?! :D

"

TE mit keresel a vallásKRITIKA rovatban? Hívő vagy? Akkor miért nem a vallás rovatot olvasod?

Itt (nomen est omen) a vallást kritizálni(!) szokták... Ez a rovat ARRA van kitalálva.

Mazoista vagy, hogy mégis ezt olvasgatod (és haszontalan hozzászólásokat gyártasz)?

" Nagyon is foglalkoznak a hívőkkel sajnos, pont ez a baj !!"

Csak akkor, ha idejön a hívő és osztja az észt (ami ráadásul nincs neki)

" Nem baj az, ha valaki ateista, de tartsa meg magának."

vagyis inkább:

Nem baj az, ha valaki hívő, de (ő is) tartsa meg magának.

"Az ateizmus elkülönít/szétválaszt/leválaszt, a hit meg összehoz embereket."

Érdekes, mert nekem az tapasztalatom, hogy ez sokkal inkább ember és nem világnézet függő. Mi nagyon jól megvagyunk a nejemmel, pedig ő hívő református és meg ateista vagyok.

Bár vannak persze kifejezetten kirekesztő vallások is, amik nem képesek elfogadni a más nézeteket.

Lásd: Hit gyülekezete (ahol családok bomlanak fel sokszor a hit miatt), vagy akár a keresztények is...

pl. ha a házasodók egyike református a másik meg katolikus akkor bizony bajos egyházi esküvőt tartani, mert a pap bizony nem vállalja be, a lelkész is csak nehezen.

Ha meg ateista valamelyikük, az aztán csak a cifra helyzet... (és igen, ha a családban többségben vannak a hívők, akkor illik (már csak a békesség kedvéért) egy ateistának is belemenni az egyházi esküvőbe, még ha nem is veszi komolyan.

Ezt mondjuk nem igazán értem: egy ateista egyházi esküje HAMIS ESKÜ.

Ezt miért vállalja el az ateista?

És miért akarják rákényszeríteni a hívők? Arra nem gondolnak, hogy ha már az elején hamis esküre kényszerítik, akkor ott később is baj lehet? Például akkor mennyire hiteles a polgári esküje?

Valamiben hinni kell mindenkinek, ha meg egyáltalán nem megy mibe hinni, akkor higgyen az ember saját magában, amire 2 mondás is létezik.

-Mindenki saját magának a kovácsa.

-Segíts magadon és az Isten is megsegít.

De legfőképp az ember egyedül magára számíthat.

A polgári esküvő megelőzte az egyházit, egyébként pedig független a világnézettől, bőrszíntől, stb... így hiteles.

"Ezt miért vállalja el az ateista?"

Miért vállaltam?

Mert szeretem a nejemet, és ő neki fontos volt. Nekem meg nagyjából mindegy.

Az egyházi esküvő meg nekem csak egy színdarab volt.

Nem hiszek Istenben, szóval nem hiszem, hogy bármi káros lenne abból, ha a feleségem (és a b. családja + a szüleim) kedvéért eljátszottam egy szerepet.

Baj pedig nem lett belőle, azóta is együtt vagyunk és változatlanul szeretjük egymást (több mint húsz éve).

Pedig te idáig úgy tűnt, hogy meggyőződéses vagy.

Értem persze a szerepet... de ez már a részükről is túlzás. Az egyházi esküvő egy komoly dolog, nem játék.

Ha neked, vagy nekik az volt, az régen rossz.

46!

"Pedig te idáig úgy tűnt, hogy meggyőződéses vagy."

Igen az vagyok. Agnosztikus ateista vagyok.

Nem állítom, hogy nincs Isten, csak nem hiszek azoknak, akik azt állítják, hogy van.

"Az egyházi esküvő egy komoly dolog, nem játék."

Miért is?

Hány filmben láttál már egyházi esküvőt, és egy se volt komoly...

(Játék filmben persze és nem dokumentum filmben)

47!

Is...

Vannak gyermekeim, kettő az első házasságomból, ők ateisták és egy a második házasságomból, ő református, mint a feleségem.

Felnőtt fejjel döntött a vallás mellett, így elfogadtam.

És nincs közöttünk ellentét.

Sem az ex és a mostani feleségem között, sem a gyerekek között, sem a gyerekeknek és a szülők + pótszülők között.

Békés és szerető család vagyunk (a világnézeti különbségek ellenére).

Köszönöm a választ Darkmoon.

A 47-es voltam.