Azt mondják a papok, hogy imádkozz, és isten megsegít. Majd amikor nem úgy alakulnak a dolgok, akkor azzal magyarázzák, hogy nem hittél eléggé az úrban. Mekkora kamu duma ez már?

"mert fél, hogy az Isten megbünteti."

Ne hari, de én például nem azért cselekszem jót, mert félek, hogy megbüntet a rosszért az Isten, hanem azért, mert nekem jó érzés és mert tudom, hogy mi emeli fel az embert. A bűn, a rossz az mindig rosszat szül!

A rossztól pedig rosszul érzem magam.

"Aki viszont ateista és nem látta sehol az egész világban sehol nem látta Istent, értelemszerűen felfogja az agyával, hogy nincs, nem létezik Isten"

Szóval amit te nem látsz, az nincs..?! :D

Ez eléggé bekorlátozó gondolkodás.

Én azt vallom, hogy nem az ateisták a szerencsések, hanem a hívők, mert ők tovább is látnak a világi dolgoknál, tehát olyasmire is képesek, amire a tévedésben/tagadásban élő ateisták nem...

Valószínűleg ezzel magyarázható az, hogy az ateisták jó része - legalábbis akikkel itt a gyakon találkozni lehet, az mind morcos, goromba, savanyú és kötekedő.

Míg egy igazhívő ember általában békés, derűs, barátságos és felemelő a közelében lenni. (Az igazhívő nem keverendő össze a vallási fanatikussal!)

Azt hiszem, hogy pontosan ezt irigylik az ateisták és bár az anyagi élvezeteket bátran merik élni, de belül valójában szenvednek és lelkileg örökös hiányérzetük van amit a hívőkre vetítenek ki és tudományok halmozásával illetve tudálékossággal kompenzálnak.

A világi jólét nem egyenlő a lelki teljességgel és valódi boldogsággal, belső békével és az élvezetek hajszolása sok esetben csupán pótlék.

Lehet naponta váltogatni az ájfont, a nőket, a helyszíneket, a kocsit, a márkát stb.

De a belső kiégést, megcsömörlést ezek a dolgok soha nem fogják orvosolni, sőt!

Így minden világi öröm csak rövid ideig tart és ezért aztán folyton újabb és újabb élvezeteket kell hajszolniuk és sok függőség is ebből alakul ki.

Ellenben aki Istenben, a hitben megtalálta a tartós békéjét és örömét, annak nem is lesz/nincs is szüksége már az evilági élvezetekre, mert tud különbséget tenni a mulandó, hamis élvezetek és a valódi boldogság között illetve mással töltekezik, egyfajta magasabb szellemi-lelki táplálékkal.

Egy ateistának persze nehéz ezt megértenie, hiszen azért ateista.

De hívőként mindent meg kell és lehet tenni a másik emberért, hogy az ismét magára találhasson illetve felébredjen....

"nem az ateisták a szerencsések, hanem a hívők, mert ők tovább is látnak a világi dolgoknál, tehát olyasmire is képesek, amire a tévedésben/tagadásban élő ateisták nem..."

Varázsgomba hatása alatt ugyanez történik, még látványosabb is.

Az egész írásodban ez a legproblémásabb rész.

Mégis, milyen alapon képzeled azt, hogy ennek, amit te hiszel - BÁRMIFÉLE köze lenne az igazsághoz?

Mert az ateistát CSAK ez érdekli.

"Mégis, milyen alapon képzeled azt, hogy ennek, amit te hiszel - BÁRMIFÉLE köze lenne az igazsághoz?

Mert az ateistát CSAK ez érdekli."

Nézd, ha megnézed, hogy mi-milyen hatással van az emberre, akkor magad is rájöhetsz arra, hogy mi az igazság:

a jó jót szül, jó érzéssel tölt el és ha a hite valakit boldoggá tesz, azzal nem bánt másokat őt ellenben felemeli az neki és másoknak is jó!

A rossz, a másik hitének megingatása viszont SENKIT nem tesz boldoggá és az ateistát CSAK önmaga érdekli és senki más...!

Ez pontosan így van, ahogy mondod, hogy az ateista NEM HISZ és pont ezért van valahol jobb, kényelmesebb és lazább helyzetben, mert bátrabban meri élni élvezni az életet és mivel nem hisz az ateista Isten létezésében, így nem fél semmitől a jó és rossz cselekedeteit is bátran nem szégyelve teszi meg, mert abban a tudatban van az Ateista, hogy mivel nem hisz Isten létezésében, akkor mi tudná megbüntetni, elővenni a cselekedetei és lépéseiben? SEMMI.

És valahol ezért vannak az ateisták jobb és szerencsésebb helyzetben a hívőkkel szemben, akik meg néha-néha félve élik az életet a földön, mert félnek, hogy a Jóisten megbünteti őket, ha rosszak, vagy ha olyat csinálnak, ami rossz avagy nem helyén való.

Az ateisták és a hívők között az a legfőbb különbség, hogy míg az ateisták lehúzzák a hívőt, a hívő megpróbál felemelni másokat.

Nem erőszakkal, hanem rávezetéssel.

Az erőszak, félelemkeltés, békétlenség stb a sántán kedvelt eszközei, az ateisták meg az ő katonái, akiket használ, aztán majd eldob, ha már nem lesz rájuk szüksége.

A 34-es meg olvassa vissza a 31-es hozzászólásomat és próbálja meg értelmezni...

Vitatkozni kár!

Ha neked az jó, akkor maradj ateista, de ne akadályozz meg másokat a felemelkedésben!

"az ateistát CSAK önmaga érdekli és senki más..."

Ez a bajom a hívőkkel.

Ezt a hülyeséget vajon ki találta ki?

Az ateisták többsége nem foglalkozik a másik hitével.

Amelyik mégis, az inkább azért, mert a hívők viszont FOLYAMATOSAN beleszólnak mindenki más életébe!

Lásd: egyházi iskola, hittan, abortusz, eutanázia, vatikáni adó.

"mi tudná megbüntetni, elővenni a cselekedetei és lépéseiben? SEMMI"

Ezt is csak a hívők képzelhetik így.

Közösségről még életedben nem hallottál?

Az a helyzet, hogy egy ilyen beszélgetésben te a hívőket képviseled.

Ha látszik rajtad, hogy egyáltalán nem értesz a témához, és eszeveszett butaságokat is mondasz - akkor egy felületesebb ateistában kialakulhat egy olyan kép, hogy minden hívő ennyire buta.

Azt tanácsolom, hogy erre gondolj mindig, amikor valamit leírsz.

Ha tudja is valaki, hogy nem minden hívő ostoba és ....

Akkor is kialakulhat benne egy negatív érzés a hívőkkel és vallással kapcsolatban ha sok ilyennel találkozik.

"Az ateisták többsége nem foglalkozik a másik hitével."

Aha!

Akkor mit keresnek folyton a vallás, valláskritika stb kategóriákban, mazochisták ?! :D

Nagyon is foglalkoznak a hívőkkel sajnos, pont ez a baj !!

Nem baj az, ha valaki ateista, de tartsa meg magának.

Az ateizmus elkülönít/szétválaszt/leválaszt, a hit meg összehoz embereket.