Honnan jött pontosan a katolikusoknál ez a vérző kereszt, sima kereszt, feszület stb imádat?

Katolikus vagyok. Nem sok időt töltök keresztek nézegetésével úgy általában, de elmondom a véleményem. Két részre bontom a választ. Amikor a kereszten Jézus is ábrázolva van, akkor ha elidőzök mellette vagy ránézek, akkor nekem nem mindig a kereszt a fontos hanem Jézus, aki rajta van. Nem tudom miért, de egy bizonyos keresztnél mindig olyan érzésem van mintha Jézussal találkoznék és tényleg ott lenne. Ne úgy képzeld el, hogy komolyan elhiszem, hogy az az igazi Jézus. Persze, hogy az egy utánzat, de mégis olyan érzésem van néha mintha akkor tényleg ott lenne mellettem, közelebb lenne és mintha vele találkoztam volna. Amikor egy olyan keresztről van szó, ami csak ki van állítva egy templomba de csak egy kereszt a test nélkül, az egyáltalán nincs rám ezzel a hatással és a keresztek között is inkább csak egy bizonyos kereszt egy bizonyos templomban és ott ráadásul még el is van különítve a templom többi részétől, külön "szobában" van, csak egy helyről látni rá és szép üvegablakon árad be a fény. Az elhelyezkedése is ráerősít erre, hogy olyan érzés ott lenni mintha csak én lennék ott Jézussal és ott ha bármit imádkozok, akkor hiába nyilvános helyen teszem, mégis csak neki szól és nem látja bárki más. Ha csak leülök a templomban egy padra, ahol a misén ülnek a hívek, ott nem ugyanolyan. Ebben a helyzetben ahogy írtam is, nekem Jézus maga a fontos és nem a kereszt, amin rajta van.

A válasz második részét most kezdem, mert az előbb egy konkrét keresztről beszéltem, de amit arról írtam, nem vonatkozik mindegyikre. Ha csak egy keresztet bárhol meglátok, akár képen az interneten, díszítőelemként valahol, akkor annyi funkciója van számomra, hogy emlékeztet Jézus szenvedésére de valamikor arra hogy egyáltalán ki volt. Van egy nyakláncom, amin kereszt van és ha azt felveszem, nekem akkor ez nem elsősorban a halálának a módját jelképezi, hanem csak utal a személyére, az életére, a tanításaira, persze a halálára és a feltámadására is. Amikor felveszem azt a nyakláncot, csak az a lényeg nekem, hogy Jézusra utal a jelentése. Szeretem Jézust és hatással van az életemre, ezt pedig kifejezem valamivel, ami vele kapcsolatos. Talán más keresztények nem így látják, de nekem az a nyakláncom nem bír más jelentéssel mintha egy ikhsztüsz (hal) medál lenne rajta. A lényeg nekem a Jézusra utalás.

Valamennyire eszembe jut a keresztekről Jézus szenvedése is, de nem mindig az a fontos. Amikor mégis gondolok rá, akkor nem úgy értelmezem ahogy te. Elismerem, hogy Jézus sokat szenvedett és ha egy filmen látom, akkor nem is bírom ki sírás nélkül azt nézni. (Nem nézek minden nap ilyeneket, de azért láttam már pár filmet Jézusról) Nekem mégis valami mást jelent. A kereszt Jézus szeretetének a bizonyítéka. Az lehet, hogy előtte is gyógyított embereket, megbocsátott bűnöket és sokat tanított, de igazán azzal bizonyította a szeretetét, hogy az életét adta mint Isten Báránya, hogy örök élete legyen annak, aki benne hisz. A halála és a feltámadása hozta el a változást hosszú távon. Tény, hinni kell benne ahhoz, hogy üdvözüljön az ember (igaz, erről viták vannak a hívők között is) de a halála és feltámadása az, ami mindenkire egyforma mértékben hat. Az segítette a hit terjedését, mikor látták a csodáit, de azok inkább az akkor élő emberekre voltak közvetlen hatással. Ha meggyógyított egy vakot, akkor annak hatott az életére mert végre képes volt látni és ez hozzájárult a hit terjedéséhez, de ha nem halt volna meg és nem támadt volna fel, akkor hiába gyógyította volna meg azt a vak embert, attól még örök élete nem lett volna senkinek.

Én ezt úgy tudnám megfogalmazni: Isten fia volt egész életében, de Isten Báránya a halálával és a feltámadásával lett.

És bármilyen meglepő is, amit mondok, de feltehetjük magunknak a kérdést, ami szerintem nem elhanyagolható: a gyógyításhoz, tanításhoz, csodák bemutatásához kell több bátorság, lemondás, önzetlenség, szeretet vagy ahhoz, hogy vállalja a szenvedést, gúnyolódást, megaláztatást, kínzást, halált mások bűne miatt és azért, hogy másoknak (akiknek erre máshogy nem lenne lehetősége, hiszen nem bűntelenek) örök élete legyen? Szerintem egyértelműen a másodikhoz kell a több önzetlenség, szeretet, bátorság.

Nem mondom, hogy nem sajnálom azért, ami vele történt és hogy helyeslem a borzalmas kivégzési módszereket, de én a halálában a szeretetét látom.

#6

Igen és? Elég sok ember tanított még Jézuson kívül az történelem során, csodákat is tulajdonítanak sokaknak. Most ebbe mi a különleges?