Az itt tevékenykedő ateisták miért érzik magukat sértve, ha a materialista jelzővel illetik meg őket?

Nem érzik.

Honnan veszed ezt?

Azért egy olyan ateista, aki nem materialista, leírhatná itt az elképzeléseit, mert elég ritka az ilyen.

Általában, ha kicsit megkapargatja az ember, akkor kiderül, hogy ő istenhívő.

"Azért egy olyan ateista, aki nem materialista, leírhatná itt az elképzeléseit"

Hozzám pl. a taoizmus áll legközelebb. Nem materializmus, mivel a tao nem anyag, inkább egy működési elv. Ugyanakkor semmi köze a bibliai haragvó-jutalmazó istenhez, nem lehet a kedvében járni áldozatokkal vagy imával, nincs túlvilági büntetés vagy jutalom (pokol/ mennyország), egyáltalán semmilyen antropomorf jellege nincs.

Szóval ateizmus, de nem materializmus.

#6 ha a materialista ember, mint fogalom definícióját vesszük alapul

“ 1. Anyagelvű filozófia rendszer, amely szerint minden létező dolog, jelenség oka és magyarázata anyagi, fizikai-kémiai természetű. A dolgok létezése nem függ a gondolatoktól, a fizikailag érzékelhető anyagi világon kívüli okoktól.

A materializmus elutasítja a szellem, a lelki jelenségek önálló létezését. A természettudományokat, különösen a fizikát és a kémiát áthatja a materializmus. A materializmus a vallást babonának, a természettudományokat pedig mindenhatónak tartja.”

[link]

Én ateistának vallom magam. Nem hiszek semmilyen Istenben, vagy “felsőbb erőben”. Viszont a fentebbi definíció, miszerint “ elutasítja a szellem, a lelki jelenségek önálló létezését. “ ezzel a résszel nem értek egyet. A lelki jelenségek nagyon is valóságosak, és fontosak. Ez teszi lehetővé a vallásos embereknek egyáltalán azt, hogy hinni tudjanak. Ennek a tagadása, a hívők valós hitének a tagadása lenne. Én nem gondolom, hogy bárkinek a hite megkérdőjelezhető. Csak azért, mert én nem hiszek, nem jelenti azt, hogy más “képtelen” rá. Valamint ezekre a lelki folyamatokra, bár közvetlenül valóban nem figyelhetőek meg, mint ahogy a termeszettudományokban “elvárás” lenne, attól még valóságosak, és a pszichológia pl pont ezt kutatja. Nyilván a pszichológiának is több ága van, amik lehetnek “materialista nézőpontok” pl, kognitív pszichológia, vagy fejlődés pszichológia, de ott van pl az affektív pszichológia, ami többek között az érzelmekkel is foglalkozik, melyek szintén nem objektíven mérhető, megfogható, felboncolható dolgok. Tehát nem materialista. Attól még létező dolgok. Ami eltér, hogy ezeket a lelki funkciók, működések forrását nem isteni eredetűnek gondolják.

Ha bármilyen istenben, sorsban, karmában, világszellemben hiszel, az már istenhit.

Ha értelem nélküli, vak erőkben hiszel, az nem istenhit - de ezek az erők NEM KÉPESEK morális esetekben dönteni.

Na, ilyen embert nem nagyon láttam még.

"A materializmus a vallást babonának, a természettudományokat pedig mindenhatónak tartja.”

Ez egyszerűen nem igaz.

“elutasítja a szellem, a lelki jelenségek önálló létezését.“

"ezzel a résszel nem értek egyet. A lelki jelenségek nagyon is valóságosak, és fontosak."

Pedig itt van a normális leírás, és mégsem érted meg?

Az ÖNÁLLÓ létezését utasítja el (illetve még így sem, csak abból indul ki, hogy valószínűleg előbb létezett az anyag).

Tehát még egyszer: NEM utasítja el a lelki jelenségek LÉTEZÉSÉT.

ÚGY GONDOLJA, hogy a lelki jelenségek az anyagi jelenségek KÖVETKEZMÉNYEI.

Az idealizmus pedig pont fordítva: úgy gondolja, hogy a lelki jelenségek önállóak, és ennek a következménye az anyag létezése.

Mi azonban az anyagot ismerjük, és önálló lelki jelenséget egyet sem.

Ez alapján gondold újra a világnézeted.