Mi bajuk van a keresztényeknek?

"Az ószövetség erkölcse a tíz parancsolatra, az újszövetségé a hegyi beszédre épül."

Nem, az Újszövetség valójában nem paragrafusszerűen kimondott parancsokra épül, mint az Ószövetség, pont ez a lényege!!!

Jézustól mikor megkérdezték, hogy mi a legnagyobb parancsolat, akkor két ilyent nevezett meg:

1. Szeresd Istenedet teljes elmével, lélekkel és szívvel, mint önmagadat.

2. Hasonló ehhez: szeresd felebarátodat ugyanígy...

Ha e két parancsolatra építed fel az életed, akkor nem fogsz semmi rosszat elkövetni, hacsaknem tökéletlenséged következtében.

Erre kellene, hogy felépüljön a valódi keresztény értékrend. Azt még a távol-keleti bölcsek is elismerik, hogy ha Jézus egyszerű és hibátlan tanítása szerint élnénk, mint pl. az "aranyszabályként" emlegetett igazság, akkor nem csak a saját nemzetünk problémáit oldanánk meg, hanem az egész világét!

Az aranyszabály: „Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, nektek is hasonlóképpen meg kell tennetek velük” (Máté 7:12).

A lényeg, hogy amit ma domináns kereszténységként ismerünk, az messze nem Krisztus-követő, vagyis "keresztény"!

"a kereszténység egy erősen manipulációra épülő egyház..."

A "kereszténység" az egy szervezett vallás? Tudod te miről beszélsz?

Nem bántásból kedves kérdező, de ilyen az ember eredendő bűne, az önzés...ez a dolog alattomosan fanatikussá, meggondolatlanná, türelmetlenné és sorolhatnám még milyenné teszi az embert előidézve a bizonyos érzelmi állapotokat, ami irigység, félelem, harag, vágyódás, ragaszkodás, elfogultság. Ezek a dolgok miatt történik ennyi "rossz" az emberiség körében...és a legviccesebb az az egészben - bár elnézést a "vicces" kifejezésért - hogy szépen és érthetően le van írva, hogy szeretettel, tehát hogy egységesnek látunk mindent, minden érdekeit azonos szintre emelve tudjuk legyőzni, azaz elnyelni a bűneinket. A tiszta szeretetnek pedig van definíciója...a szeretetben nem jut érvényre negatív tulajdonság...nem fáj...mert a szeretet az önzetlenségen alapszik. S tulajdonképpen ez az egyetlen dolog, ami közös a vallások tanításaiban...elég érdekes, szerintem ebből a szemszögből kéne vizsgálódni, és hamar kiderülne, ki mondja a valót, vagyis kinek van igaza. Amikor önzetlenül cselekszel, olyankor nem győzködsz, nem mérgelődsz, és nem vársz el semmit cserébe, mert azért teszed meg azt, amit, mert azt érzed helyesnek, jónak. :)

A kérdésre válaszolva az embereknek van "bajuk", de ezt a "bajt" meg lehet érteni, s megválni tőle, így a pozitív oldallal azonosulva. :)

ui.: Egyébként van még valami, amit "elfelejtett" az ember a létezésével kapcsolatban. S ez okozza még a félelmet és önzést. Ez pedig az anyagi világ és a tudat/elme sorrendje. Ha Jézus Krisztus szavait nézzük, akkor az elme megelőzi az anyagi világot, tehát a fizikai sík van benne az elmében, és nem az elme a fejünkben, tehát el nem pusztul senki, csupán tapasztalja a halált és születést. :P

üdv

25/F

LastOne.Left

Szia!

Köszönöm szépen jól vagyok! Én meggyőződésből hirdetem azt, hogy a kereszténység az igaz vallás, számomra a Biblia a Szentírás.

Természetesnek tartom, hogy a Bibliában hihetetlen dolgok vannak, hiszen a Mindenható Isten számára nincs lehetetlen, úgy gondolom ez egyértelmű. Azzal azonban igan erősen vitába szállok, hogy semmi ráció nincs a vallásunkban, hogy megcáfolták volna ezerszer a Bibliát, és hogy a Biblia fordítások a lényegi mondanivalót tekintve ellentmondanának egymásnak! A Biblia alapvetően a legjobb könyv, hiszen maga az Isten ihlette a szerzőit, és mindent tartalmaz ami az élethez és a boldogsághoz szükséges.

Szeretnék visszakérdezni: neked mi bajod a keresztényekkel? Ha nem értesz egyet azzal, ahogyan egy keresztény ember él - persze, megértem, mert - világi szemmel nézve felesleges és időpocsékolás a sok imádság meg Bibliatanulmányozás, de egyébként miért gond ez neked? Mi károd származik abból, ha én azt vallom, hogy nálam az igazság? Miért bánt ez téged?

Üdv. Péter

"a hit alapvetően annak elfogadása ami nem bizonyítható"

Nem, kérlek szépen! Egy magasan képzett hívő kutató ugyanolyan kiváló szakember lehet a maga területén, mint az ateista kollégája. Hála Istennek, nagyon sok ilyen van!

Egy materialista beállítottságú kutató pont ugyanazokból a bizonyítékokból érvel, mint hívő társa - pusztán a világnézete, előítéletei alapján, mást lát bele, mint a másik. És itt fontos az a kifejezés, hogy mit "lát bele" egy materialista ember az anyagba!

Mert ugyanis, ráfoghatjuk a matériára, hogy belőle jött létre a mindenség, az életet is beleértve és minden intelligens ok nélkül, de egész más kérdés ezt bizonyítani.

Az, amit egy nem hívő, ateista ember "bizonyítéknak" vél az abiogenezis és a később feltételezett földi evolúcióval kapcsolatban, nem olyan biztos, hogy valódi bizonyítékok. És ezért sok hívő tudós lényegében elégtelennek tekinti az ilyeneket, mivel általában nem többek spekulációnál.

Tehát a hit és hiszékenység a magasabb kutatási szinteken is jelen van!

Ja, és ajánlott olvasmány:

[link]