A tudomány és technológia fejlődése hamarosan minden létező vallást ki- és le fog váltani?

#30: Ezt majd a vallàsos emberek eldöntik hogy tisztelik ès szolgàlják Istent.

Èn azt gondolom hogy nekem minden okom meg van hogy hàlàs legyek Magasztos Allah gondviselèsèèrt.

"A vallás számlája lehet írni, hiszen az ő azzal az igénnyel lép fel, hogy nála van az igazság, ő a legjobb döntés az emberiség minden problémáira."

Ez így egyszerűen nem igaz. Ha így volna, nem lett volna technológiai fejlődés egyáltalán, nem lettek volna háborúk, meg nem építettek volna civilizációt, hiszen minden problémára lehetne várni amegoldást az égből. Ezzel szemben még az ún. sötét középkorban is jelentős technológiai fejlődés ment végbe késő Rómához képest. Az emberek nem megoldást vártak mindenre, ugyanis ilyet a kereszténység sohasem tanított, hogy mindenre a megoldás Isten. Nincs ilyen a Bibliában, sem más hagyományban, sem a dogmatikában, sehol. A tradícionális kereszténység sokkal inkább szól az ember fejlődéséről, sőt, egyáltalán az az elképzelés, hogy az emberiség halad és tart valahova, a kereszténység vívmánya. A technológiai progresszió elképzelésének alapja a keresztény eszkatológia.

"Ha lenne mögöttük isten, az ellátná őket konkrét utasításokkal, tanácsokkal, hogy miként vezessék a népet."

Nem látom, hogy ez mégis miből következik. Talán van valamiféle egyezményes kritériumrendszere az istenségnek, amibe beletartozik a közvetítők konkrét és pontos utasításokkal való ellátása? Én nem tudok ilyenről.

"Akkor nincs sok értelme a vallásnak, (azon kívül, hogy visszatartó erő valamennyire) mert semmilyen társadalmi haszna nincs."

Nem megalapozott kijelentés. A szépségnek mi a konkrét haszna? A vallás társadalmi (sőt, civilizációs) haszna olyan átfogó, hogy nem lehet konkrét ok-okozat mentén szétszálazni. A vallás egyszerre működik egyén szintjén, és az egyéneken keresztül társadalmi szinten. Bölcsességet hordoz, megküzdési stratégiákat, pszichotechnológiákat, ezeket egységes narratívába szövi, ami által érintkezési alapot biztosít nagyon eltérő környezetből származó emberek számára, vagyis közvetítő nyelvként és platformként működik, inspirál, meglátásokhoz ad hozzáférést, értékrendet biztosít, amiből erkölcs és törvények származnak, és mindezt egységes rendszerbe foglalja, amire felépíthető egy civilizáció.

"Olyan embereket, akik nem fogékonyak a tudományra, nem igazán lehet meggyőzni."

Akkor a tudomány nem igazán jó arra, hogy vezesse az embereket. Mit ér egy olyan ügy, amiért nem hajlandóak emberek akár az életüket is feláldozni? Elsöprik az olyan ügyek, amikért viszont igen.

"A tudomány és technológia fejlődése hamarosan minden létező vallást ki- és le fog váltani?"

Az egész emberiség ki fog pusztulni(globális felmelegedés) nem csak a vallások. Hála a tudomány fejlődésének....

"Bölcsességet hordoz, megküzdési stratégiákat, pszichotechnológiákat, ezeket egységes narratívába szövi, ami által érintkezési alapot biztosít nagyon eltérő környezetből származó emberek számára, vagyis közvetítő nyelvként és platformként működik, inspirál, meglátásokhoz ad hozzáférést, értékrendet biztosít, amiből erkölcs és törvények származnak, és mindezt egységes rendszerbe foglalja, amire felépíthető egy civilizáció."

Nem szeretnék ellentmondani, de eddig az Egyháznak sosem sikerült tartósan megreformálódnia, ha a reformot az egyházi vezetés viszi véghez.

A cluny-i reform, a tridenti reform, a 19. századi vatikáni reform mind-mind arról szólnak, hogy bár - Pál szerint - "megszabadultunk az ószövetségi törvény szolgaságától", de az egyházi vezetés mégis szükségesnek tart újabb és újabb és újabb öncélú szabályokat bevezetni.

Ha valaki a régi katekizmus összes betarthatatlan szabályának megfelelne, amelyek létezéséről a legtöbb mai katolikus nem is tud, beleesne óhatatlanul a vallásos kényszerbetegségbe előbb vagy utóbb.