Az emberek van hogy pozitív képet festenek olyanokról akiket szinte nem is ismernek. Ugyan ilyen módon a vallásoknál is a hívek sok esetben kialakítanak egy a leírtaknál és hallottaknál akár sokkal pozitívabb, idealizált képet az istenükről?

Körülbelül 12 karakterből lehetne idézni a bibliából, hogy hol tett jót isten.

Kb két mondatban le lehetne írni azt is, hogyan lehet elfogadható az a borzalom, amiket írtunk, részletekbe menés nélkül.

Hidd el, nem csak te vagy a kiemelkedően okos közülünk, meg fogjuk érteni mit akarsz írni.

„Körülbelül 12 karakterből lehetne idézni a bibliából, hogy hol tett jót isten.”

Oké, tessék, random felcsaptam, és ez volt ott:

„Izmaelre vonatkozólag is meghallgattalak: íme, megáldom és megszaporítom, és nagyon megsokasítom: tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem.”

Ez egy jó tett. Megáldott egy embert, és a családját népek vezérévé tette. És még csak nem is a zsidókról van szó.

vagy itt van mondjuk ez:

„Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Hallottam Izrael fiainak zúgolódását. Mondd nekik: Estére húst fogtok enni, reggel pedig jóllaktok kenyérrel, hogy megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek!« És történt este, hogy fürjek szálltak fel, és ellepték a tábort, reggel pedig harmat szállt a tábor köré.

Miután elborította a föld színét, apró, mozsárban tört dologhoz hasonló valami lett látható a pusztán, olyan, mint a földre hullott dér. Amikor Izrael fiai meglátták, azt mondták egymásnak: »Man-hu?«, ami azt jelenti, hogy: »Mi ez?« Nem tudták ugyanis, hogy micsoda. Mózes pedig azt mondta nekik: »Ez az a kenyér, amelyet az Úr eledelül adott nektek. Ezt parancsolja az Úr: ‘Szedjen belőle mindenki annyit, amennyi élelemre szüksége van: fejenként egy-egy ómernyit; a sátratokban lakó személyek számához mérten szedjétek!’« Úgy is cselekedtek Izrael fiai, és szedtek, ki többet, ki kevesebbet. Aztán megmérték az ómer mértékével, és sem azé nem lett több, aki többet szedett, sem azé nem lett kevesebb, aki kevesebbet szedett. Mindenki annyit gyűjtött, mint amennyit megehetett.”

Nem tudom, hogy erre vajon azt mondod-e, hogy valamiért nem jó, és ha nem jó, miért nem az. És itt még csak a két legelső könyvből idéztem.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Mint a válaszaid nagyrésze?”

A válaszaim jelentős része idézet, hogy tisztázzam, mire válaszolok. A tényleges szöveg jóval kisebb.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Kb két mondatban le lehetne írni azt is, hogyan lehet elfogadható az a borzalom, amiket írtunk, részletekbe menés nélkül.”

Az a baj, hogy nem, mivel ahhoz egy szemléletet, egy keretezést kell leírnom, és az nem két mondat, és nem is tíz. Te azt várod, hogy hozzak egy olyan érvet, amit te el tudsz fogadni anélkül, hogy bármit is változtatnod kéne a szemléleteden, akár csak a feltételezés kedvéért. Ilyen nem létezik, mivel éppen a szemléleted okozza az írás félreértelmezését, és nem látok semmi hajlandóságot benned, nemhogy elismerd, hanem hogy legalább a feltételezés erejéig felfüggeszd. Nem látom, hogy hajlandó volnál arra, hogy a vita erejéig elengedd az előfeltevéseidet. A követelőzésed pedig csak megerősít a hozzáállásodról alkotott képemben.

De fenntartom a lehetőségét, hogy félreismerlek. Ne érts félre, semmit nem szántam szemrehányásként a fentebb leírtak közül. Csak őszintén leírtam a tapasztalatomat. Amennyiben valóban úgy van, akkor is azt mondom, hogy teljesen érvényes álláspont részedről, csak számomra nincs benne semmi, amiért megérné a fáradság, hszen akármit írnék, egy egészen más értelemzési keretbe kerülne, mint aminek én szánom, és valami olyasmit értenének bele, amit én nem szándékoztam közölni (lásd Darkmoon80 esetét, aki megharagudott rám, holott énnekem nem állt szándékomban bántani őt egyszer sem).

Na, ezért nem írom le. Ha ürügyre van szükségetek, hogy engem elítéljetek, azt anélkül is megtehetitek, hogy én fölöslegesen fáradoznék.

(És egyébként még mindig rövidebb volt ez a hozzászólás, mint a kifejtésem igényelne).

"És egyébként még mindig rövidebb volt ez a hozzászólás, mint a kifejtésem igényelne)."

Ez így lehet. De összesen amennyit írtál már arról hogy nem írod le az feltehetően már több lett mintha egyből leírtad volna a választ."

"Az emberek van hogy pozitív képet festenek olyanokról akiket szinte nem is ismernek"

Ugyanígy negatív képet is szoktak festeni az emberek olyanokról, akiket szinte nem ismernek. Sőt, meglátásom szerint inkább ez a gyakoribb..

"Oké, tessék, random felcsaptam, és ez volt ott:

„Izmaelre vonatkozólag is meghallgattalak: íme, megáldom és megszaporítom, és nagyon megsokasítom: tizenkét fejedelmet fog nemzeni, és nagy néppé teszem.”"

Ez a kb 2 sor? Ennyi volt ott mindössze?

Vegyük komolyabban a dolgot.

-- "megszaporítom, és nagyon megsokasítom: tizenkét fejedelmet fog nemzeni,"

Tehát Isten babrált Izmael nemi szervével hogy szuper fa**a legyen.

Feltételezzük hogy ő és párja (akinek egyébként a gyerekeket meg kell szülnie) is akartak ennyi gyereket.

De miért is tett ilyet ő vele?

Ott van rengeteg ember akik nem akarnak gyereket és teherbe esnek. Nem tesz semmit. Ott van rengeteg ember akik gyereket akarnak de nem lehet vagy ha mégis lenne akkor is elvetél. Ott sem tesz semmit. De Izmaelnek mégis adott szuper spermát azért hogy rengeteg gyereke legyen. Míg vannak akik egyet sem kapnak.

Mit is tett ő amiért ezt kiérdemelte?

Aztán a történet másik része az hogy kik is lettek az ő leszármazottai?

Ha ezt is figyelembe vesszük akkor megint csak felmerül a nagy kérdés miért is tett vele ilyet isten?

Mintha isten akarta volna az Iszlám kialakulását.

"vagy itt van mondjuk ez:

„Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Hallottam Izrael fiainak zúgolódását.... "

Ez is véletlen került elő vagy ez már célzottan?

Szóval Isten rendes volt mert miközben gyötrelmesen meneteltette a zsidókat a sivatagban nem hagyta hogy éhen/szomjan haljanak?

Mikor kínoznak valakit azt is van hogy úgy csinálják hogy ne haljon bele az illető. Akkor nem lehetne tovább kínozni. Ha valóbban jót akart volna velük tenni akkor nem kellet volna meneteltetni őket annyi ideig.

Vagy ott van az is hogy miért is kerültek oda ahonnan végül isten szokványos szórakozása (más szóval mészárlások) után menetelés lett.

Ha jót akar akkor már ott elejét vehette volna az egésznek és akkor nem kell ez a "milyen jó vagyok, bár szívattalak egy csomót de most szórok neked egy kis morzsát".

A végére még egy kicsit eltérő kérdésem lenne hozzád.

Jót cselekszik -e az a személy aki azért segít a másikon mert a céljaihoz ez szükséges? csak azért mert hasznot akar közben pedig nem is érdekli hogy a másiknak jó-e vagy sem?

„Ez a kb 2 sor? Ennyi volt ott mindössze?”

Kifelejtetted azt a részt, hogy felcsaptam a Bibliát. Tehát különösebb keresgélést nem igényelt a dolog. Hozhattam volna 50 másik példát is, de ennyit nem volt kedvem foglalkozni vele.

„Vegyük komolyabban a dolgot.

(...)

Mintha isten akarta volna az Iszlám kialakulását.”

Ez az egész bekezdés a kérdés szempontjából irreleváns. Jót tett Isten Izmáellel, hogy naggyá tette a családját? Igen. Tehát Isten jót tett. Segített valakin. A többi ebben a kérdésben sokadlagos.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Szóval Isten rendes volt mert miközben gyötrelmesen meneteltette a zsidókat a sivatagban nem hagyta hogy éhen/szomjan haljanak?”

Nem meneteltette őket, hanem mentek maguktól. El akartak jutni az Ígéret Földjére. Az út viszontagságaiban megsegítette őket, hogy könnyebb legyen. Ez egy jó tett.

Úgy figyeltem meg, hogy a jó cselekedeteknek mindenféle összefüggéseket keresel, hogy milyen sokadlagos körülmény vagy következmény miatt nem jó, de amikor Isten büntet, akkor az tisztán önmagában rossz, függetlenül a körülményektől vagy hosszútávú következményektől. Hajlandó vagy átfogó képet szemlélni, ha az alátámasztani látszik a narratívádat, de ha nem, akkor az átfogó kép hirtelen nem számít, hanem egyedi esetek önmagukban lesznek megítélve. Ez egy nagyon őszintétlen megközelítés.

Most akkor vagy ítéld meg önmagukban az eseteket, vagy vizsgálj minden esetet átfogó értelmezésben.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Jót cselekszik -e az a személy aki azért segít a másikon mert a céljaihoz ez szükséges? csak azért mert hasznot akar közben pedig nem is érdekli hogy a másiknak jó-e vagy sem?”

Igen, az attól még jót cselekszik. Ha valaki merő önzésből menti meg az életem, alapértelmezetten nem fogom azt mondani, hogy rosszul cselekedett, hagynia kellett volna meghalni. De ez nem tudom, hogy miként kapcsolódik ide.

"Ez az egész bekezdés a kérdés szempontjából irreleváns. Jót tett Isten Izmáellel, hogy naggyá tette a családját? Igen."

Ezt tőle kéne megkérdezni. Ő tudna rá válaszolni.

"Az út viszontagságaiban megsegítette őket, hogy könnyebb legyen. Ez egy jó tett."

Akkor már oda is vihette volna őket hogy a menetelés közben ne gyötrödjenek. De biztos jobb volt hagyni őket szívni.

"Úgy figyeltem meg, hogy a jó cselekedeteknek mindenféle összefüggéseket keresel, hogy milyen sokadlagos körülmény vagy..."

Te is ezt teszed. Csak fordítva.

Egyébként rendben elfogadjuk hogy tett jót. Ez nem jelenti azt továbbra sem hogy jó lenne.

Pont úgy ahogyan mások tömeg gyilkosok sem lesznek jók azért mert valakivel jót tettek.

Egy gyerek gyilkost vagy felnőt gyilkost sem engednek ki a börtönből mert megosztotta az ebédjét a másik rabbal.

Főleg nem tesz senkit jóvá a jó cselekedet ha azt rossz szándékkal teszi.

Isten semmilyen körülmények között nem lehet jó mert:

Ha meg lehet ítélni akkor az állítólág általa támasztott értékrend szerint ő nem jó. Ha nem lehet az alapján megítélni akkor pedig nincs semmi ami alapján kijelenthetnénk hogy jó.

Ha azonban a te logikádat követjük és nem gondoljuk rossznak a tömeg mészárlásokért stb mert jó okkal tette akkor lassan már Hitlet is jóvá válik.

Hiszen ő is biztos csak jót akart a németeknek. A kiválasztott népnek.

"Ezt teljesen jól látod. De hogyan kapcsolódik ez a kérdéshez?"

Úgy kapcsolódik, hogy rossz az analógiád. A hívek nem azért alakítanak ki pozitív képet az "istenükről", mert nem ismerik. Hiszen akkor inkább negatív képet kéne kialakítaniuk róla. Mint ahogy általában az ismeretlen személyekről, dolgokról először negatív képünk, előítéleteink vannak, mintsem idealizált képünk.