Az abortusz magánügyként kezelendő, és nem vallási kérdésként?

Ha egy házaspár gyermeket szeretne akkor a pozitív tesztre örvendezni kezd: De jó, gyerekünk lesz!!

Ha egy házasságon kívüli szexuális kapcsolatban, a védekezés ellenére lesz pozitív a teszt akkor ott nem egy gyermek fogant?

Milyen jó, hogy a mi szüleink úgy döntöttek, hogy megszülethetünk.

1956 óta 6.5 millió honfitársunk élete az anyaméhben ért véget.

Nem született meg a testvérem, pedig én szerettem volna testvért.

Az egyének az országunk népességének egy személye.

22-es:

És vannak is viták azon kérdéskörbe, hogy mikortól ember az ember. És úgy határozták meg, hogy 12 hetes kor alatt nincs értelme gyermekről és tudatról beszélgetni. Nem értessz egyet ezzel?

#24 úgy vélem, a kérdés nem az én személyes álláspontomról szól, hanem arról, hogy az abortusz magánügy vagy közügy, illetve vallási vagy nem vallási kérdés.

Az, hogy a magzat 12 hetes kora előtt nincs értelme tudatról beszélni, egy létező álláspont és hivatkozás a kérdésben, igen. De ez nem dönti el, hogy mikortól ember az ember, mivel az emberi minőség meghatározása egy értékrendi/világnézeti állásfoglalás. Hogy a magzatnak mikortól lehet tudatáról beszélni, egy szakmai tudományos kérdés, és nekem ezt nem célom támadni. A kérdés arról szól, hogy egyáltalán releváns-e ez a tudományos álláspont ennek az értékrendi, vagy egyáltalán kategorikus kérdésnek az eldöntésére. Mivel az, hogy mitől ember az ember, már nem egy tudományos kérdés.

Az a baj, hogy te már megint elirányítottad a kérdést. Nem az volt a vitakör, hogy mitől ember az ember, hanem hogy mikortól.

Tény és való, hogy amennyiben összevetjük a tudományos és értékrendi, vallási kérdéseket más ereményt kapunk.

De nem ugyanaz az a kérdéskör, hogy mikortól és mitől ember az ember.

Az én szememben egy magzat úgy 7 hónapos kortól kezd emberré lenni. Ellenben egy olyan férfi aki megerőszakol egy nőt az én szememben nem ember. Érthető a különbség?

22: Elég nagy baj, ha szekularitás helyett az állam a közügy részeként tekint a vallások véleményére. És ha itt tartunk, ismét jön a kérdés: MELYIK vallás?

Milyen alapon kötelezne pl. a magyar állam mondjuk a ramadan vagy a húsvét előtti böjt betartására? Ha olyan vallás van, mely szerint amíg meg nem szólal a gyerek, addig nem ember - akkor addig mehetne az aborusz? Vagy ha olyan vallás mely szerint már a petesejt is ember, akkor már a menstruáció is emberölés?

Modern, fejlett államok ezért a tudományos szakemberek, kutatók véleménye alapján döntenek, nem pedig mítoszok követőinek véleménye alapján.

23:

"Milyen jó, hogy a mi szüleink úgy döntöttek, hogy megszülethetünk."

Biztos vagy ebben, hogy mindenkinek jó? A világ élvonalába tartozunk az egy főre elő öngyilkosságok tekintetében.

"1956 óta 6.5 millió honfitársunk élete az anyaméhben ért véget."

Ezek az embriók eleve létre sem jöttek volna, ha 100%-ban hatékony fogamzásgátlást alkalmaznak. A honfitárssal pedig különösen vitatkoznék, lévén, hogy ekkor még nem rendelkezik államolgársággal (olyannyira nem, hogy a lombikkezelés során létrejött felesleges embriókat simán eladományozhatod pl. külföldre)

"Nem született meg a testvérem, pedig én szerettem volna testvért."

Én lovat szerettem volna tartani, de az én szüleim nem vállalták. Szomorú...

„Az a baj, hogy te már megint elirányítottad a kérdést. Nem az volt a vitakör, hogy mitől ember az ember, hanem hogy mikortól.”

Ez a két kérdés tök ugyanaz. A "mikortól" csak egy részlete a "mitől"-nek, hiszen a "mitől" kritériuma között lehet életkor, fejlettség, alkotóelemek, funkciók, tulajdonságok, tettek, események, nagyon sok minden.

„Az én szememben egy magzat úgy 7 hónapos kortól kezd emberré lenni. Ellenben egy olyan férfi aki megerőszakol egy nőt az én szememben nem ember. Érthető a különbség?”

Nincs különbség. Mindkettő a te szubjektív értékítéleted, legfeljebb csak különböző kritériumokat használsz, de mindkettő kimenetele az, hogy döntést hozol arról, hogy valami embernek minősül vagy sem, vagyis ugyanarra a kérdésre válaszolsz, hogy az a lény vajon ember-e. És mindkét esetben mindkét kritériumot mérlegeled, csak legfeljebb az egyik triviális vagy implicit módon feltételezi a másikat. Hiszen ha valaki nemi erőszakot követ el, ott is mérlegelned kéne, hogy elmúlt-e hét hónapos, illetve ha valaki még nem múlt el hét hónapos, akkor nem kell mérlegelned, hogy követett-e el nemi erőszakot. Nyilván ez így abszurdul hangzik, mert a két kritérium erősen csatolt egy harmadik tényezőhöz. De ugyanarról van szó, mert ezen szemléleted szerint az emberhez egyszerre igaznak kell lennie, hogy ne kövessen el nemi erőszakot, és idősebb legyen hét hónaposnál. Ez ugyanannak a tesztnek két különböző kérdése, és mindegyik kérdésen át kell menni, hogy megfeleljen az általad szabott ember kategóriájának.

„Elég nagy baj, ha szekularitás helyett az állam a közügy részeként tekint a vallások véleményére. És ha itt tartunk, ismét jön a kérdés: MELYIK vallás?”

A politika a közös ügyeinket jelenti. Ha a közösbe vallásosok is beletartoznak, akkor az ő álláspontjuk a közügy része, nem azért, mert valaki azzá teszi, hanem mert egyszerűen ők a közösség részei.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Milyen alapon kötelezne pl. a magyar állam mondjuk a ramadan vagy a húsvét előtti böjt betartására? Ha olyan vallás van, mely szerint amíg meg nem szólal a gyerek, addig nem ember - akkor addig mehetne az aborusz? Vagy ha olyan vallás mely szerint már a petesejt is ember, akkor már a menstruáció is emberölés?”

Az a baj, hogy ezt akármelyik rendelkezéssel el lehet játszani, ami értékrendi alapon nyugszik. Miért van jogod húsz nap szabadságra évente, amikor más országokban nincs ennyi, máshol meg több? Mi jogon jár a nőknek szülési szabadság? Miért legyen szólásszabadság? Ezek nem evidens dolgok, és nem levezethetőek puszta tudományos ismeretanyagokból, hanem arról van szó, hogy a közösen (vagy többségben, vagy legnagyobb befolyásban) vallott értékrendünket igyekezzük leképezni a jogban. Hogy mi helyes, vagy mi fontos, az mindig értékrendi kérdés, és az értékrendet a vallás és az eszmék informálják, nem a tudomány.

÷÷÷÷÷÷÷÷

„Modern, fejlett államok ezért a tudományos szakemberek, kutatók véleménye alapján döntenek, nem pedig mítoszok követőinek véleménye alapján.”

Modern, fejlett államok döntéshozatalnál figyelembe veszik a szakemberek, kutatók álláspontját, de tisztán nem azok alapján döntenek, hanem értékrendek, narratívák, ideológiák alapján, pontosan ugyanúgy, mint egy vallásos teszi. És csak így lehet. A Covid jó példa rá, hogy a tudomány miért képtelen informálni egy ilyen döntést. Kinyerheted a legtöbb adatot a vírusról, megfejtheted a génszekvenciát, kifejleszthetsz rá gyógyszert, de az, hogy mondjuk mennyi időre zárod be az embereket, mit engedsz és mit tiltasz meg nekik, hogy kötelezed-e őket oltásra és melyikre, és hányra, ezek kőkemény politikai kérdések, és nem orvosszakmaiak vagy tudományosak.