Felebarátunkkal erőszakosan viselkedni vétek a szeretet ellen?

A valós szeretetben nincs helye negatív tulajdonságoknak, pontosabban csak a pozitívak jutnak érvényre az egyénben, amikor tisztán szeret...ezt hívják teljes önzetlenségnek. Az erőszakoskodás ugye ebbe nem fér bele, hiszen a másik akaratával nem is törődik ilyenkor az ember, vagyis önzően viselkedik...:)

üdv

25/F

LastOne.Left

Próbáltad valami jóról meggyőzni a gyermekedet lehet, hogy erőszakosnak veszi (vagy képzeld el fordítva, hogy gyermeked akar valami jóról meggyőzni téged) ,de ettől még szereted és nem kényszeríted például olyan étel vagy bármi elfogadására ha ezt nem akarja hisz akkor rá erőlteted [és azt nem akarod vagy bizonyos körülmények között mégis elfogatható ,talán beteg és nem veszi be a gyógyszert stb.] majd idővel a gyerek is belátja mi a jó ,vagy neki jobb a rósz ?:hísz Isten is az életet és a halált tette elénk de ő azt mondja ,hogy válaszuk az életet hogy élhessünk mi és a leszármazottaink is egyszóval szeret és azt szeretné, hogy éljünk mint ő is él öröké szeretetbe hisz szeretet nélkül unalmas lenne az örök élet.

(5Mózes 30:19)-->" Bizonyságul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy az életet és a halált adtam eléd, az áldást és az átkot. Válaszd az életet, hogy életben maradj te és az utódaid is,"

(5Mózes 30:19, 20)!= Ha Isten egyénenként eleve elrendelte volna, hogy az izraeliták szeressék őt és életet nyerjenek, vagy hogy figyelmen kívül hagyják őt és halált érdemeljenek, akkor a szavai értelmetlenek és hamisak lettek volna. Gondolod, hogy Isten, aki „szereti az igazságosságot”, és aki a szeretet megtestesítője, ilyen önkényesen cselekedne? (Zsoltárok 37:28; 1János 4:8).

János 4:23-24-->"23 Mindamellett eljön az óra, és az most van, amikor az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt. 24 Az Isten Szellem, és akik őt imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádniuk."

"az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt"

Kiket használ fel? »Kisgyermekek és csecsemők szája által szereztél dicséretet«” (Máté 21:16; Zsoltárok 8:2);Máté 28:19,20 !!!-->[„Mintegy 500 testvérnek, akik Jézus feltámadása után összegyűltek Galileában, Jézus ezt mondta: „Menjetek azért és képezzetek tanítványokat minden nemzetből való emberek közül . . . megtanítva őket arra, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek” (1Kor 15:6; Máté 28:10, 19, 20). Mivel az az ötszáz testvér nyilvánvalóan férfiakat, nőket, sőt talán gyermekeket is magába foglalt, nem arra utal ez, hogy mindenki részt vehet a tanítványképző munkában ma?]

"az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt"

Alázatosokat akik már úgy fogadták az Isten Királyságát mint egy kisgyermek!

„aki nem úgy fogadja az Isten királyságát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba” (Márk 10:15). A gyermekek nemcsak alázatosak, hanem taníthatók is. „Mint a szivacs, úgy szívják magukba az ismereteket” — mondja egy anya.

Ha tehát örökölni szeretnénk Isten Királyságát, akkor el kell fogadnunk a Királyság-üzenetet,(Máté 24:14-->2Korintusz 4:3-a jó hír, melyet hirdetünk) és összhangban kell élnünk azzal (1Tesszalonika 2:13). Újszülött csecsemők módjára ’ki kell fejlesztenünk a vágyakozást a szó hamisítatlan teje után, hogy megmentésre növekedjünk általa’ (1Péter 2:2). De mit tegyünk, ha egy bibliai tanítás nehéznek tűnik? „A gyermekek addig kérdezik, hogy »miért?«, míg kielégítő választ nem kapnak a kérdéseikre” — jegyzi meg egy gyermekgondozással foglalkozó nő. Okosan tesszük, ha követjük a példájukat. Lankadatlanul tanulmányozzunk! Beszélgessünk tapasztalt keresztényekkel!

A gyermekek például ösztönösen a szüleiktől várják az irányítást. „A szülők a megbízhatóságukat azzal bizonyítják, hogy nap nap után óvják a gyermekeiket, és gondoskodnak róluk” — mondja egy apa. Ugyanilyen okokból vehetjük biztosra, hogy megbízhatunk égi Atyánkban, Jehovában (Jakab 1:17; 1János 4:9, 10;Máté 7:7–11).

Jehova csalhatatlan vezetést nyújt nekünk írott Szava által. Szent szelleme és szervezete megvigasztal és támogat bennünket (Máté 24:45–47; János 14:26). Ha javunkra fordítjuk sokrétű gondoskodását, az megóv bennünket a szellemi károktól (Zsoltárok 91:1–16).Ezenkívül az Istenbe vetett gyermeki bizalom ápolása elmebeli békét ad. Egy bibliatudós megjegyzi: „Az ember gyerekfejjel úgy indul útnak, hogy nincs pénze az útiköltségre, és fogalma sincs róla, hogyan fog célt érni. Mégsem merül fel benne soha, hogy kételkednie kellene abban, hogy a szülei mellett biztonságban meg fog érkezni.” Vajon mi is így bízunk Jehovában az életutunkon? (Ézsaiás 41:10).

Bár a gyermekek is tökéletlenek, szívük és elméjük felüdítően tiszta. A Biblia ezért így inti a keresztényeket: „a rosszaságra nézve legyetek kisgyermekek” (1Korintusz 14:20).Figyeld meg az ötéves Monique-ot, aki izgatottan újságolta édesanyjának: „Az új barátnőmnek, Sarahnak ugyanolyan göndör haja van, mint nekem!” Azt, hogy Sarahnak más volt a bőrszíne és a nemzetisége, meg sem említette. „A gyermekek színvakok — jegyzi meg egy szülő. — Nem ismernek olyat, hogy rassz vagy előítélet.” Milyen szépen visszatükrözik ebben a tekintetben pártatlan Istenünk gondolkodását, aki minden nemzetben szereti az embereket! (Cselekedetek 10:34, 35).

Az is figyelemre méltó, hogy a gyermekek milyen könnyen megbocsátanak. „Amikor a kis Jack és Levi összekapnak valamin, megmondjuk nekik, hogy kérjenek bocsánatot, és nemsokára újra boldogan játszanak — mondja egy szülő. — Nem duzzognak, nem emlegetik fel a történteket, és nem kötik feltételekhez a megbocsátást. Túlteszik magukat az egészen.” Milyen nagyszerű példát mutatnak a felnőtteknek! (Kolosszé 3:13).A gyermekek Isten létezését is készséggel elismerik (Héberek 11:6). Természetes őszinteségük gyakran arra indítja őket, hogy bátran tanúskodjanak másoknak (2Királyok 5:2, 3). Egyszerű, szívből jövő imáik a legkeményebb szíveket is megindíthatják. Ha kísértések érik őket, figyelemre méltó erkölcsi erőt tudnak felmutatni. Mily drága kincsek a gyermekek! (Zsoltárok 127:3, 4);Efézus 5:1 !

bocccs, hogy félbeszakítom a Bibliásdit. De mivel a kérdés elég egyszerű még szerény ateista személyem is tud rá válaszolni. Felebarátunkkal való erőszakos viselkedés egészen egyszerűen ostobaságra vall. Neeem a szeretet ellen vétek. Szimplán nem old meg semmit. Ja és hozzájön az "önzés": elvárod, hogy ha te nem vagy erőszakos, más se legyen az. Mert csak. Ilyen az ember.

Üdv:

Ági

U.i.: Sajnálom, ha félreértelmeztem a kérdést. Pont besétált a képbe Isten.

kedves utolsó. :)

bár tudom nem nekem címezted a mondandódat, de ha valaki azért nem erőszakos mással, hogy ő vele se legyenek, az tényleg önzés, ahogyan te is állítod, vagyis félelemből nem teszi meg az ilyen gondolkodású ember. de van egy másikfajta hozzáállás is...amikor azért nem vagy erőszakos mással, mert tudod, hogy helytelen, mert azzal csak hátráltatod az ő fejlődését, vagy a tiedet, vagyis belátod a negatívum miértjét, és azért nem teszed meg, mert helytelennek véled...nem pedig félelemből vagy önzésből, pont ellenkezőleg...önzetlenségből, vagyis mindenki érdekét figyelembe véve, mindenféle hátsó, önző gondolat nélkül. bosszú bosszút szül...de a legjobb bosszú a megbocsátás, ami ugye a szeretetből jön. :)

üdv

25/F

LastOne.Left

Az erőszakos térítéssel én sem értek egyet, de ha megértenéd mi megy végbe bennük, megértenéd őket is. Egy illusztráció: zuhansz lefelé egy szakadékba. Én elkapom a karodat, és elkezdelek húzni kifelé. Kihúzlak ugyan, de megrándul a vállad. Akkor most 1. Te megköszönöd hogy kihúztalak, és én elnézést kérek, hogy megrándult a vállad közben. Vagy 2. Leordítod a fejem, hogy milyen durva vadállat vagyok. Hát kérted te, hogy kihúzzalak?

Nekem kötelességem megpróbálni kihúzni téged. Hogy te elfogadod-e, az a te dolgod. Ennyi.