A keresztények tisztában vannak vele, hogy a Biblia szerint Isten alkotta meg a gonoszt is?

"Az istentagadás az ateistáknak csak kis részére jellemző, a többi meg, amit írtál, nem kapcsolódik szorosan az ateizmushoz."

Mindannyiszor, amikor itt az oldalon felvetődött, hogy az ateizmus vallás-e vagy sem, minden esetben jött olyan válasz, hogy az ateizmus mindössze annyi, hogy nem hinni Istenben, mindenféle ideológiai töltet nélkül. Ebből számomra az következik, hogy az összes ateista szemlélet közös metszete az istentagadás,tehát annak megvallása, hogy nincs Isten. Szerintem ebben a kérdező is meg tud erősíteni. De ha nem ez volna, akkor micsoda? Tényleg nem tudom, de szeretném megérteni.

"Ebből számomra az következik, hogy az összes ateista szemlélet közös metszete az istentagadás,tehát annak megvallása, hogy nincs Isten"

Nem. Az istenhit hiánya. Ennyi, semmit nem kell megvallani, se tagadni.

Titus Pullo: téged értelmes embernek kezellek.

Kérlek, figyelj oda, hogy ha valamit nem hiszel el, az nem jelenti automatikusan a tagadását.

A "nem hiszem, hogy létezne isten", és a "szerintem GARANTÁLTAN NINCSEN isten" az egészen különböző kijelentés.

Nem hinni el egy bizonyítatlan állítást nem ugyanaz, mint tagadni azt.

Ha te azt állítod, hogy a lezárt dobozban egy piros labda van (mindenféle erre utaló bizonyíték nélkül) akkor azt hiszem részemről jogos kételkedni az állításod igazában, azaz nem elhinni, hogy a dobozban egy piros labda van.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy effektíve tagadom annak a lehetőségét, hogy a dobozban egy piros labda van, hiszen AKÁR az is lehet, a tagadásához bizonyíték kellene (például csak kék és zöld labdákból lehetett volna véletlenszerűen egyet a dobozba tenni).

Miért olyan nehéz ezt megérteni?

Én ezt elfogadom, nekem az a tapasztalatom, hogy az ateisták nem fogadják el :D

Ha az ateizmus mindössze egy pszichés állapot, tehát az, hogy nem hiszek el valamit, mert nem érzem meggyőzőnek, akkor abból normatív állítások nem levezethetőek, tehát semmi jogotok nem volna azt mondani, hogy mondjuk a vallás rossz, ha az ateizmus mindössze egy szubjektív megítélés volna.

Én elfogadom, hogy nektek nem elég meggyőző a vallási tanítás ahhoz, hogy azt mondjátok, hogy van Isten, de a szavaitok számomra azt igazolják, hogy ennél jóval többről van szó. Mint mondtam, ha valamiben nem hiszek, arra az adekvát válasz a vele szemben való közöny volna. De keresztényként én sem abból vezetem le a kereszténységem, hogy "nembuddhista" vagyok, vagy "nemsintó" hívő. A hitem egyáltalán nem hivatkozik arra, és nem viszonyul ahhoz, hogy mit tanított Buddha, vagy Lao-ce. A hitem nem valamivel szemben fogalmazódik meg, hanem valami mentén. Ez nem tesz engem "nembuddhistává", mert az azt jelentené, hogy a buddhizmus valamilyen értelemben releváns számomra.

Mondom, nem a szavaitok vonom kétségbe, de az a tapasztalatom (és kérlek javítsatok, ki amennyiben tévedek) hogy az ateizmus számotokra mégiscsak valamiféleképpen normatív, tehát van egy előíró jellege. Az ateista szemlélet valamiképp jobb, mint a vallásos. A kérdező is úgy fogalmazott, hogy az ateizmus az istenhiten való felülemelkedés. Márpedig ez nem puszta szubjektív megítélés, hanem igenis értékítélet. Ezek szerint egy ateistának igenis integrálnia kell azt a szemléletet a világnézetébe, hogy nincs Isten, márpedig ez innentől egy krédó.

"az ateizmus számotokra mégiscsak valamiféleképpen normatív, tehát van egy előíró jellege."

Ilyen formán nincs.

Semmiben nem KELL hinni egy ateistának, és bármiben hihet - kivéve isten/istenek/Isten létezését.

" Az ateista szemlélet valamiképp jobb, mint a vallásos."

Így igaz, mivel nincs semmilyen előírt, ráerőltetett, kötelező szemlélet, szemben a vallással, ahol az a minimum, hogy egy bizonyítatlan állítást el KELL fogadni (van isten/istenek/Isten).

Egy ateista bármit megkérdőjelezhet, felülvizsgálhat, szemlélhet szkeptikusan, esetleges bizonyító erejű tényeket nem kérdőjelez meg/hagy figyelmen kívül pusztán ideológiai alapon.

" A kérdező is úgy fogalmazott, hogy az ateizmus az istenhiten való felülemelkedés."

Lásd mint fent. Nincs kötelezően elfogadandó hit. Szabad vagy, nincs rád erőszakolt gondolati séma.

" Márpedig ez nem puszta szubjektív megítélés, hanem igenis értékítélet. Ezek szerint egy ateistának igenis integrálnia kell azt a szemléletet a világnézetébe, hogy nincs Isten, márpedig ez innentől egy krédó."

Ismétlem, agnosztikus ateistaként nem állítom, hogy "NINCS ISTEN", hanem lényegében "nem adok hitelt egy bizonyítatlan állításnak (VAN ISTEN)" és így a világnézetemet szabadon (a hit béklyója nélkül), mindenféle előfeltételezés nélkül, csupán a tapasztalati tényekre alapozva építem fel.

Ez természetesen értékítélet olyanformában, hogy a tényeket előbbre valónak tartom az előregyártott bizonyítatlan tündérmeséknél (vallási elképzelések).

"az ateizmus számotokra mégiscsak valamiféleképpen normatív, tehát van egy előíró jellege."

Annyiban igen, hogy ha az ember egyedül van, akkor magára számíthat, és ez felelősséget jelent. Istentől bármikor kérheted, hogy javítsa ki valamilyen hibás döntésed, vagy akár figyelmeztessen előre, vagy hárítsa el a rossz következményeket. Gyakran szoktak hívők ilyet kérni. Egy ateistánál, ha ilyet kérne, elég hangosan nevetne rajta mindenki.

"Az ateista szemlélet valamiképp jobb, mint a vallásos."

Ez helyzetfüggő. Az ateizmus akkor működik jól, ha megfelelő tudás birtokában te magad képes vagy irányítani az életed, szembeszállva a romboló hatásokkal. A vallás - a SOKFÉLE vallás - viszont kifejezetten hasznos akkor, ha az adott helyzetről alig van tudásod.

"A kérdező is úgy fogalmazott, hogy az ateizmus az istenhiten való felülemelkedés."

Mivel több ész és tudás kell hozzá, akkor működik jól.

"Márpedig ez nem puszta szubjektív megítélés, hanem igenis értékítélet."

Ez nem kötelező. Az ősembert sem ítéljük el azért, mert nem volt tudása az elektromosságról (sem).

"Ezek szerint egy ateistának igenis integrálnia kell azt a szemléletet a világnézetébe, hogy nincs Isten"

Nem.

De tudnia kell, hogy NEM SZÁMÍTHAT semmiféle felsőbb segítségre. Magának kell boldogulnia.

Egy ateista abból indul ki, hogy ha van is isten, nem fog neki segíteni semmiben.

Ebből a szempontból mindegy.

Ha elkárhozol, ha a mennybe jutsz: Isten ezt már a teremtés előtt is tudta.