Erre a 2 dologra van értelmes magyarázat a keresztény hitrendszeren belül?

Ami logikus, az nem feltétlen materialista.

Az erkölcs is lehet logikus, a pszichológia is logikai kapcsokra épít, ugyanúgy egy vallásnak is megvan a maga gondolatmenete.

Ha nem így lenne, akkor maga lenne a tébolyult őrület.

Én például materialista gondolkodású vagyok, nem tudok hinni egy istenben sem, de ettől még magát a logikáját látom, mert időt szántam a megismerésére.

De vegyük a kelleti vallásokat, amik nem pusztán tartalmaznak egyfajta logikát, de maga a vallás a logikára és gondolkodásra épül, ezért is szokták vallásfilozófiának hívni őket.

Ha a szüleid felállítanak tilalmakat, azt milyen okkal teszik? Választás elé állítanak. Valahogy így képzeld el, milyen okkal hoz egy szülő feltételeket a gyermekének. Most akkor nem szereted a szüleidet? Vagy a szüleid azért állítottak fel szabályokat, mert nem szeretnek Téged?

Istennel nem lehetsz a menyországban. Az emberek életközegét, a Föld nevű bolygóra hozta létre. A halál Ádám lázadása miatt terjedt el, mint egy vírus. Jézus ezt a lehetőséget váltotta meg a halálával. S ez a Messiási királyság alatt fog megvalósulni.

Nem kizárólag a szabad akarat miatt engedi most még meg a rettenetes dolgokat. HA az ellensége vádjai miatt.

Hogyan bizonyítanád be az ellenséged hazugságait? Úgy, hogy megakadályozod hogy a vádjai veled szemben kiderüljenek? Vagy hagyod, hogy hallják mások is a vádakat, és Te pedig bizonyítékokkal igazolod, hogy hamis a vád.

Fogalmad sincs, hogy Sátán mekkora aljas, és ahogy egyre kevesebb ideje van, annál drasztikusabb dolgokat fog elkövetni, elkövettetni, hogy mindenkit eltántorítson az Istenhez való hűségétől.

A saját véleményemet mondom.

1. Erre nem nehéz megtalálni a magyarázatot. Szerintem teljesen egyértelmű és logikus. Isten az egyetlen, aki önmagában létezik. Ő az egyetlen, aki valóban nem függ senkitől és önmagában van. Minden más az ő akaratától és lényétől függ. Ő minden élet forrása, sőt mindennek a forrása. Aki ellene van, az a saját életének a forrása ellen van. Ilyen egyszerű. Aki az élete forrása ellen van, az szükségszerűen meghal, ugyanis nem képes életben maradni Isten nélkül, nem képes önmagától élni, létezni. Ez kb. olyan, hogy azt mondom, nem iszok többet, vagy nem eszek többet, mert nem akarok. Egy ideig életben maradok, majd leállnak a szerveim és meghalok, mert az életemhez, az életben maradásomhoz szükséges dolgot utasítok el. Mivel az ember képtelen önmagától létezni, így képtelen Istentől függetlenül élni, tehát szükségszerűen valamilyen viszonyban van vele, akár akarja akár nem. Vagy azon belül a keretek közt mozog, amin belül életben marad, vagy nem. Nincs közép út, mivel valaki vagy él, vagy meghalt, vagy létezik vagy nem létezik. A vízben valaki vagy megfullad vagy nem.

2. Az jó kérdés, hogy miért választhatunk. A bűn alapvetően elszakít Istentől és életellenes vagyis szükségszerűen valakinek a halálát okozza. Az, hogy átmenetileg megengedi a rosszat, nem jelenti azt, hogy végleg elfogja, tűrni és a sérelmet szenvedetteknek nem nyújt vigasztalást. Isten szereti az embert, de a bűnt nem szereti, mert vele ellentétes, tőle idegen. A bűnös ember képtelen Isten közelében életben maradni. Aki önként választja a bűnt, az gyakorlatilag az Istentől távoli életet választja, így végsősoron a halált. Isten nem gyönyörködik a bűnösök pusztulásában, de talán pont mert szereti az embert, ezért nem kényszeríti rájuk saját magát, egy olyan életet, amit nem akarnak élni. Ha valaki irtózik a mennytől, gyűlöli Istent, a halált és pusztítást szereti, gyűlöl mindenkit stb. miért kényszerítené arra, hogy egy olyan világban éljen, amit gyűlölne, amivel nem tudna azonosulni? Aki a törvénytelenséget szereti, az lényegében nem akar egy törvény által irányított világban élni. Az emberek nem gyerekek. Képesek döntéseket hozni és képesek eldönteni, hogy mit akarnak és mit nem. Ez nem olyan, hogy valakinek pár éves kicsi gyerekei vannak, akik azt sem tudják eldönteni mi a jó és a rossz. Az ember nagyon is eltudja dönteni, megtudja különböztetni és képes választani.

Ezek csak az én gondolataim voltak ehhez az egészhez. A szabad akarat kérdése nem a specialitásom, de van egy olyan érzésem, hogy valami hasonló lehet a lényeg, mégha valamiben tévedtem is most. Egyébként pedig Isten sokkal összetettebben és bonyolultabban gondolkodunk, mint mi. Ő az egész képet nézni, és olyan dolgokat is lát, ok-okozati kapcsolatokat és ért, amit mi nem, így nehéz megmondani, hogy pontosan mi az oka a szabad akarat létezésének. Talán nem is lényeg, ugyan is az emberi élet szempontjából lényegtelen. Elég felfognunk, hogy létezik és dönthetünk jó és rossz között, eszerint pedig végsősoron az élet és a halál között.

Isten azt sem akadályozta meg, amikor saját fiát, Krisztust feszítették keresztre. Emberi akaratok döntöttek a megfeszitéséről, Barabást akarták életben hagyni.

Ha Isten közbeavatkozna az erőszak pillanatában, akkor saját szabályát törné meg. Azonban elküldte Fiát aki megtanított mindenre amire szükségünk van.

Az idősebb gyerek csak akkor bántja a kisebbet, ha féltékeny rá, ugyanis az anya ösztönénél fogva a kisebbet védelmezi, és óvja jobban, amit az idősebb a szeretetből való kiesésként értelmez. Ez váltja ki a szeretet-írigységet nála, ami bántalmazáshoz vezethet.

Amire megtanított (volna ha jó tanulok lettünk volna) Krisztus minket, az a szeretet, amit fiainknak, cselekvő példamutatással adunk át, elzárva őket minden családi rossztól, veszekedéstől, vitabevonásig, mindezektől.

Hagy növekedjenek és erősödjenek az önbizalomban.

Ha szeretjük földi apánkat és tiszteljük, akkor miért nem tiszteljük lelki Atyánkat? Miért vonjuk kétségégbe döntéseit, amikor saját földi apánknál sem vontuk kétségbe? Nemde annak örültünk, hogy szabad akaratot hagyott apánk nekünk és nem erőszakkal lépett közbe?

Ha meg megtagadnád lelki Atyádat, ugyan hova tartoznál?

"Ha Isten közbeavatkozna az erőszak pillanatában, akkor saját szabályát törné meg"

Azon szabályokat, melyeket Ő hozott.

Vajon szabad akaratából nem tudott volna mindenki számára kevésbé hátrányos szabályokat hozni?

Mindenhatóként a szabályalkotás is az ő felelőssége.

"miért nem tiszteljük lelki Atyánkat?"

Én azért, mert szerintem egy képzelt figura.

És mert ha létezne, sem érdemelné meg.

"Ha meg megtagadnád lelki Atyádat, ugyan hova tartoznál?"

A Lelki Atya csak azok számára jelent valamit, akik hisznek benne.

#17

Az, hogy valami hatással van ránk nem egyenlő az irányítással.

Szabad akaratunk van, és ezt még a legnagyobb diktatúrák sem vehetik el tőlünk.

#18

Ami hatással van ránk, az irányít. Egyébként is, a vallási értelemben vett szabad akarat erkölcstelen. Ez ugyanis azt jelenti, hogy Isten azért nem lép közbe egy idős hölgy kirablásánál, mert tiszteletben tartja azt, hogy a bűnözők ki akarnak rabolni egy nénit.

Teljesen féreérted 19-es.

Ha közbe lépne egy felső erő, az a „jó” diktatúrája lenne.

Egyfelől ezzel eltörölné a jó és rossz kettőségét, és mivel a jóság kényszer lenne, megszűnne jőságnak lenni, egyszerű programozott kényszercselekvés lenne.

Másfelöl a képzelt Isten itt megszűnne jónak lenni.

Harmadrészről bármilyen bizar is innentől a rossz válna az erkölcsé, hisz egy értékrend nélküli kényszeredetten jó volágban csakis az vállalná a rossz kockázatát, akinek saját értékrendje van.

Képzelj el egy államot, 100% befojással aki a legkisebb kihágásra is ugrik, egyetlen pofon, szemétgalacsineldobás, stb sem marad bűntetlenül, mert egy mindentlátó rendszer azonnal észreveszi és kirójja a bűntetést.

Ügye mennyire disztópikus?

Szenvedés, és rossz nélkül semmi sincs, jó sem.

Nem hiszek Istenben, de ha létezne csak akkor maradhatna jó, ha nem abszulútista, és ránk bízza a dolgot.