A muszlim világ miért haragudott meg Emmanuel Macron, francia elnökre?

"Szerinted a Közel-Keleten a 2-3 millió muszlim halott mind katona? Ha értelmi fogyatékos vagy, inkább maradj távol az ilyen témáktól."

Én a helyedben nem nagyon reklámoznám, hogy ezeket a rohadékokat támogatom.

Sok millió muszlim egymást gyilkolja - ez miért az én hibám/gondom itt Európában? És ez csak a háború. Békeidőben is az a hobbijuk, hogy robbantanak, gyilkolnak, nőket erőszakolnak, és 9-10 éves gyereklányokat kényszerítenek férjfez 40-50 éves iszlám férfiakhoz, akik aztán uralkodnak szegény kislányokon. Undorító, pedofil, idiótákat védesz. Nem tudod mi a különbség háború és béke között. Neked lenne szükséged orvosra, vagy egy papra, hogy meggyónd ezt a rengeteg bűnt. Sok sikert!

"Én a helyedben nem nagyon reklámoznám, hogy ezeket a rohadékokat támogatom."

Ebből is látszik milyen primitív vagy és ostoba. A közel-keleten nem volt semmiféle háború mielőtt az USA megtámadta a muszlim országokat. Az ISIS is az USA műve, ha nem tűnt volna fel. Egy ilyen retardáltnak mint te vagy mondjuk hiába magyarázom.

"Nem tudom, milyen más iszlámellenes nyilatkozatot tett még, vagy tett-e egyáltalán ilyet, de abban hogy az iszlám válságban van, abban teljesen igaza van."

Nekem még az sem világos hogy érette ezt Macron csak azt látom hogy a muszlimokat akarta provokálni. A francia társadalomban komoly gondok vannak. Ha egy tanár ott tart hogy muszlimokat sértő karikatúrákkal mutatja be a szólásszabadságot egy iskolában gyerekeknek és a társadalom ezt helyesli, az a társadalom beteg. Ha az ország vezetője ott tart hogy ezek után középületekre vetíti ki ezeket a karikatúrákat akkor az a társadalom beteg.

"Azt értem, és bizonyos mértékig meg is értem, hogy sok muszlim úgy érzi, hogy ez direkt ellenük irányul, de jobb lenne, ha kicsit szélesebb perspektívából tudnák nézni a dolgot. Az is gond szerintem, hogy mivel az iszlámban szorosan összefonódik a vallás és a politika, a muszlimok nem igazán tudják (vagy nem igazán akarják) megérteni, hogy a nyugati világban ez nem így van."

Ha a nyugati világban ez nem így van akkor Macron miért tesz iszlámellenes kijelentéseket, miért támogatja a muszlimokat sértő karikatúrákat? Ha nem így van, akkor Franciaországban egyes pártok miért építik politikájukat az iszlámellenes gyűlöletkeltésre? Mondjuk ez utóbbi Magyarországon is így van. Szóval nem úgy látom hogy nyugaton a vallás és a politika elkülönülne. Nagyon nem.

"Szóval nem úgy látom hogy nyugaton a vallás és a politika elkülönülne."

Egyrészt van az eszme és van a gyakorlat, a kettő nem mindig fedi egymást, finoman szólva. Másrészt a szekuláris állam eszméje nyugaton sem a politika és a vallás elkülönüléséről, hanem az állam és a vallás szétválasztásáról szól. Macron ezt az eszmét érzi fenyegetve az iszlám felől.

"Ha nem így van, akkor Franciaországban egyes pártok miért építik politikájukat az iszlámellenes gyűlöletkeltésre?"

Mert ez jóval egyszerűbb szavazatszerzési taktika, mint őszintén szembenézni több évtized elhibázott bevándorlási és integrációs politikájával, és egyéb politikai hibákkal/bűnökkel.

"hanem az állam és a vallás szétválasztásáról szól. Macron ezt az eszmét érzi fenyegetve az iszlám felől."

Ezt erősen kétlem. Szerintem Macronnak az a problémája hogy kezdi elveszíteni a befolyást muszlim országok felett. Törökországgal szemben is kezd alul maradni. Sok muszlim ország is szekuláris szóval nem igazán állja meg a helyét az hogy Macron féltené a szekuláris rendszert.

Nem igazán mondanám, hogy félti a szekuláris rendszert. Inkább úgy fogalmaznék, hogy kínos szembesülni azzal, hogy a gyakorlatban csődöt mond a szekuláris rendszer. A francia állameszmény csődjét beismerni igen kínos és népszerűtlen lépés lenne. Inkább keménykedéssel próbál most terelni, aztán meglátjuk, hogy meddig tart a nagy elszántság...

"Sok muszlim ország is szekuláris szóval nem igazán állja meg a helyét az hogy Macron féltené a szekuláris rendszert."

Hát a francia laikus állam eszményéhez képest ezek a muszlim országok csak úgy nagyjából szekulárisak, és nem annyira belső szerves fejlődés, hanem inkább külső kényszer hatására. Franciaországnak viszont most jó pár lépést hátrálnia kell saját állameszményétől, ami pedig saját hagyományuk, szellemi vívmányuk. Engedniük kell az eszményből, hogy továbbra is fenntarthassák azt. De ezt így a világért sem mondanák ki.

Adott egy jogállam, mint Franciaország ahol a közoktatásban, egy tanár a szólásszabadságról tartott óra keretei között Charlie Hebdo Mohamed karikatúráit mutatja be. Teszi ezt mert az adott országban ez a mai napig a közbeszéd tárgya, és sokak szerint a szólásszabadság valamint a mások számára biztosított szabadságjogok tiszteletben tartásának határát súrolja. Elmondható tehát, hogy alkalmas arra hogy ezt elemezve vita és gondolkodás útján tanuljanak a tárgyról a diákok. Nem egyedi eset, hogy ilyen megosztó és vitás ügyekről való gondolkodás által közelítenek meg témát az oktatásban. Nem provokációról volt szó.

A karikatúrák érzékenyen érinthettek egyes diákokat, ennek a tanár tudatában volt hiszen előzetesen tájékoztatta a tanulókat az óra tárgyáról és lehetőséget adott nekik hogy elmenjenek az óráról ha emiatt nem kívánnak részt venni. Ezzel együtt az általa alkalmazott oktatási módszer több szempontból is támadható. Az is érthető ha az órai eseményeket valaki sérelemnek élte meg, de ebben az esetben lehetősége, vagy lehetőségük van arra hogy ennek törvényes keretek között adjanak hangot. Példának okáért rengeteg becsületsértési per indul nap, mint nap különböző képi vagy írott tartalmak végett. Ennek ez a módja, nem az hogy meggyilkoljuk a sérelem okozóját. Vélt vagy valós jogtalanságot nem lehet jogtalanság útján rendezni. Főleg nem ilyen aránytalan módon. Számomra érthetetlen, hogy egyes emberek igazoltnak vélik egy tanár, egy ártatlan ember lefejezését, kivégzését a feltételezett sérelem okán.

"Persze sajnálom ami vele történt, nem ezt érdemelte, de szándékos provokációnak gondolom"

Nem ezt érdemelte, és nincs de. Ezt a gondolatot nem kéne folytatni. Ugyanilyen jelenség amikor valaki nemi erőszak esetének kapcsán arról azt a véleményt formálja hogy "sajnálom ami vele történt,de... rövid szoknyában volt/piros ruhában volt/lila rúzst használt/illatos volt a parfümje/szép mert lenni/ stb." Az áldozathibáztatás mintapéldái. Ezekre a tettekre nincs jogalap. A lelkiismereti szabadság nem csak a vallás szabadságát, és ezen jog védelmét foglalja magában. Lehet az bármilyen meggyőződés. Bár a vallástól elvakult emberek szeretnek ezekre a szabadságjogokra szelektíven hivatkozni, azt kiemelném hogy az élethez való jog minden más szabadságjogot megelőz.

A francia elnök Macron ennek tükrében úgy reagált az eseményre, hogy elítélte a gyilkosságot, és az Iszlamista szélsőségesek akcióit. Elnökként nem is tehetett volna másképp. Az említett kivetítések különböző állami épületekre tudtommal olyan körülmények között történtek, hogy önkormányzati vagy alsóbb szintű döntéshozatallal is engedélyezhették őket, nem kell magának az elnöknek elrendelni. Az hogy az iszlám világ válságban van, bajosan nevezhető olyan súlyos kijelentésnek hogy közfelháborodást váltson ki. Európai politikusoktól, közéleti szereplőktől gyakran hallhatjuk Európára vagy európai értékekre vonatkozóan mégsem vonulnak tömegek az utcára miatta. Hogy egyes országok, mint Törökország elfogadtak bizonyos nemzetközi jogi normákat de felháborodnak azon ha a nemzetközi közösség valamelyik tagja, vagy szerve számon kéri rajtuk az abszurdum.

"Teszi ezt mert az adott országban ez a mai napig a közbeszéd tárgya, és sokak szerint a szólásszabadság valamint a mások számára biztosított szabadságjogok tiszteletben tartásának határát súrolja. Elmondható tehát, hogy alkalmas arra hogy ezt elemezve vita és gondolkodás útján tanuljanak a tárgyról a diákok. Nem egyedi eset, hogy ilyen megosztó és vitás ügyekről való gondolkodás által közelítenek meg témát az oktatásban. Nem provokációról volt szó."

De, ez provokáció volt a tanár részéről. Ahogy írtam, a szólásszabadság bemutatásának millió más módja van. És nem csak beszélt erről a tanár hanem be is mutatta a karikatúrákat az órán amire aztán végképp semmi szükség nem volt. Mindezt gyerekeknek akik között muszlimok is voltak. Persze ha az lett volna a hír hogy egy muszlim országban egy iskolában keresztényeket sértő karikatúrákat mutatnak be keresztény diákok előtt, akkor Európában az lett volna a reakció hogy milyen primitív barbárok ezek a muszlim. Ha keresztények csinálják akkor persze szólásszabadság.

Ez a hír is jól mutatja az Európai kettős mércét:

[link]

Valaki a charli hebdo módszerével és stílusában csinált karikatúrát a charli hebdo elleni támadásról. Az illetőt letartóztatták. Tehát ha ellenük irányul a karikatúra az már bűncselekmény, ha mások ellen akkor szólásszabadság.

"Az áldozathibáztatás mintapéldái. Ezekre a tettekre nincs jogalap. A lelkiismereti szabadság nem csak a vallás szabadságát, és ezen jog védelmét foglalja magában. Lehet az bármilyen meggyőződés. Bár a vallástól elvakult emberek szeretnek ezekre a szabadságjogokra szelektíven hivatkozni, azt kiemelném hogy az élethez való jog minden más szabadságjogot megelőz."

Amit a tanár tett az bűncselekmény. Ez nyilvános sértegetés és talán még közösség elleni izgatás kategória is. Ahogy mondtam a támadás ez esetben is elítélendő és nem helyes reakció.

"Az említett kivetítések különböző állami épületekre tudtommal olyan körülmények között történtek, hogy önkormányzati vagy alsóbb szintű döntéshozatallal is engedélyezhették őket, nem kell magának az elnöknek elrendelni."

Nyilván a tudtával és a beleegyezésével történt és nem is emelt kifogást.

"Az hogy az iszlám világ válságban van, bajosan nevezhető olyan súlyos kijelentésnek hogy közfelháborodást váltson ki."

De annak nevezhető, Macronnak pedig semmi köze az iszlám világhoz. És hogy jön ahhoz hogy beavatkozik muszlim országok belügyeibe? Líbiában egy felkelő tábornokot támogat az ENSZ által elismert líbiai kormány ellen. Persze ha a franciák támogatják akkor nem terroristák.

"De, ez provokáció volt a tanár részéről."

Persze hogy provokáció volt. De egy ilyen provokációra semmilyen körülmények között sem lehet egy brutális gyilkosság a válasz. Milyen kultúra, milyen mentalitás az, ahol egyáltalán felmerül egy ilyen válasz lehetősége? Tudom, hogy ez egy adott egyén reakciója, de az egyént nem választhatjuk szét teljes mértékben a származásától, a kultúrától, amiben szocializálódott, a vallásától, a szociális kapcsolataitól, stb. És ezeknek a dolgoknak adott esetben bizony része az iszlám is, ezzel muszlimként szembesülnöd kell, mint ahogy a keresztényeknek is szembesülniük kell rengeteg, a kereszténység nevében elkövetett bűnnel.

"Valaki a charli hebdo módszerével és stílusában csinált karikatúrát a charli hebdo elleni támadásról. Az illetőt letartóztatták."

Ez szerintem is nagyon gáz, és egyértelműen kettős mérce.

"Tehát ha ellenük irányul a karikatúra az már bűncselekmény, ha mások ellen akkor szólásszabadság."

Itt viszont érzek nálad egy indokolatlan háborús mentalitást. Egy karikatúra alapesetben nem valaki "ellen" irányul, hanem humoros formában felhívja a figyelmet valamire, általában egy negatív vagy ellentmondásos jelenségre. Attól még, hogy humoros, lehet egyúttal sértő is, mint ahogy ez a "kifordított" karikatúra tulajdonképpen kegyeletsértő. Tehát ha kimondjuk, hogy a szólásszabadság nem korlátlan, bizonyos érzékenységeket és emberi normákat sértő dolgok nem férnek bele, az úgy teljesen rendben van. Csak éppen ezt így senki nem mondja ki, és az illetőt nem kegyeletsértésért tartóztatták le, hanem terrorizmus támogatásáért, ami teljesen abszurd, hacsak nem csinált esetleg valami mást is ezenkívül. Ez így ugyanaz a háborús mentalitás, mint nálad az, hogy a karikatúra valaki ellen irányul, vagy hogy Macron az iszlámot támadja.

"És hogy jön ahhoz hogy beavatkozik muszlim országok belügyeibe?"

Nem csak az iszlám országok belügyeibe. A franciák minden ország belügyeibe beavatkoznának, ha tehetnék. Főleg a volt gyarmataik belügyeibe. Nem bírják elviselni a nagyhatalmi szerepük elvesztését, muszáj nekik játszani a nagyfiút. És, ami még ennél is fontosabb, a gazdasági érdekeiket akarják érvényesíteni minden lehetséges módszerrel, más országok, népek, népcsoportok és egyének érdekein és jogain simán átgázolva.