A fundamentalista felekezetek miért használják Dániel könyvét jóskönyként, amikor többségében nem is tartalmaz történelmi jövendöléseket?

Sziasztok!

Van egy kis időm válaszolni, szóval most csak röviden reagálnék. A kettőtöknek szóló üzenetet 1 kommentbe teszem.

Tehát Jehova tanúja és imakommandó hozzászólók!

1. Nem biztos, hogy Ezekiel könyve Dániel prófétáról beszél, hiszen Noé és Jób akiket említ, nem voltak zsidók, tehát ő nehezen jönne a felsorolásba. Viszont én nem tagadom Dániel történeti létezését, de azért nem is 100%, hogy egy történelmi személyről beszélünk: elvileg a babiloni és a perzsa udvarban elég magasra jutott, még sincs semmiféle ókori forrás a létezéséről, sem az ékírásos feliratokban, sem a történetírók műveiben.

2. Belsazár létezése nagyszerű régészeti felfedezés, viszont nem igazolja, hogy az egész könyvet Dániel írta volna. Azt igazolja, hogy bizonyos részek régebbi eredetűek lehetnek. Feltehetőleg, az 5. fejezet eredete a babiloni fogságban élő zsidók körébe vezethető vissza, (esetleg Dánieltől származik) és tudtak a létezéséről. Talán szájhagyományban őrizhették a történetet eredetileg.

3. Ha jól tudom, az LXX-ben Dániel könyve hosszabb, mint ami a héber kánonban van. Ebben az esetben, ha elfogadod Dánielt prófétai könyvnek, a deoterokanonikus kiegészítéseket miért nem?

4. Senki sem mondja, hogy Dániel könyve nem hiteles, ez szalmabábérvelés. A katolikus írásmagyarázat sugalmazott könyvnek tartja, viszont nem fogadja el az i.e. 6. századi keletkezést. Másrészt, az említett igehelyek a könyv keletkezéséről semmit sem mondanak. A második pontban utaltam rá, hogy bizonyos részei lehetnek dánieli eredetűek, de végső formájában eléggé valószínűtlen, az ő kezéből került volna ki.

Nézzük meg, mit mondd a zsidó hagyomány:

"A rabbinikus (és ezt követve a keresztény) hagyomány mindkét rész főszereplőjét tekinti a könyv lényegi szerzőjének, és magának a szövegnek a keletkezését, a babilóniai kor végére, illetve a perzsa időszak kezdetére, megközelítőleg az i. e. 545 és 535 közötti időszakra teszi."

De nézzük csak tovább!

"A pontosabb zsidó tradíció szerint a könyvet - Dániel feljegyzései és tanítványainak szóban átadott gondolatai alapján - a Nagy Gyülekezet (Kneszet Hágdolá, körülbelül i. e. 6-3 század) emberei véglegesítették (Bává Bátrá 14-15)."

Forrás itt: [link]

Vagyis még a pontos zsidó hagyomány is elismeri, hogy jelen formájában a könyv nem lehet Dániel műve.

Folytatás:

De rendben, tételezzük fel, hogy vannak valódi jövendölések is a könyvben a történelmünkre vonatkozóan, az i.e. 2. századi szerkesztés során beledolgoztak olyat is, ami eredetileg Dánieltől való. A jövendöléseknek azonban csak egy része egyértelmű, amit maga Dániel is azonosít a könyvében, viszont azok mind az ókorra vonatkoznak.

Onnantól fogva a mi nem egyértelmű, az találgatás tárgya. És pont itt kezdődnek a gondok, mert a fundamentalista írásmagyarázat - amennyire észrevettem - a Bibliát megfelelő szakmai ismeret nélkül magyarázza, és bizony olyat is belelát, amiről a szerző nem is akart beszélni.

Továbbá:

Szó sincs arról, hogy Jézust nem tartom szavahihetőnek. Ő maga Dánielt prófétának nevezte, de attól még a könyv nem prófétai mű.

Ráadásul az evangéliumokban nem Jézus szavai találhatóak meg, hanem a szavainak a LÉNYEGE. Krisztus elmondta a tanítását az apostoloknak, akik viszont szóbeli hagyományként őrizték a szavait, és azokat prédikálták. Később ezeket a szavakat egy könyvben egyesítették, de még előtte arám nyelvről lefordították görögre. Azt sem tartom kizártnak, hogy a szavait kiegészítették az egyház hitbeli hagyományának megfelelően. Az (Mt 24,15) párhuzamosa az (Mk 13,14) ha jól látom, ott pedig nincs szó Dánielről. Hasonlóan az (Mk 13,18) szerint Jézus azt mondta, hogy imádkozzanak, hogy ne télen legyen a futás. Máténál (24,20) ez már kiegészül a szombattal. Tehát vagy Márk felejtett el, vagy hallgatott el valamit, vagy Máté betoldása a szombat a szövegbe (esetleg egy későbbi íronoké) figyelembe véve azt, hogy Márk a rómaiaknak, Máté pedig a zsidóknak írt.

Nem tartom magam hívőnek amúgy, szkeptikus vagyok. Viszont nem igazán értem, mire akarsz ezzel kilyukadni. Azok a római katolikus teológusok, akik Dánielt késői keletkezésűnek tartják, hitetlenek, vagy miről van szó?

A könyv az újbabiloni, nem az óbabiloni birodalom idején játszódik, de végül is ez most nem fontos. Dániel könyve haggadikus részeinek lehet valóságalapja, még az is, hogy a babiloniak használták a tüzes kemencébe való bevettetést. Az már más kérdés, hogy tényleg előfordult-e olyan, hogy három zsidó férfit bevetettek oda, és túlélték.

A 9. fejezetről a Római Katolikus Egyháznak nincs hivatalos magyarázata. És én is így viszonyulok ahhoz a fejezethez. Bár egyes vélemények szerint valóban Krisztusról van szó a 70 évhétben (az már más kérdés, hogy az ezt a nézetet valló felekezetek számításai mennyiben térnek el), más vélemények szerint azonban, akik az i.e. 160-as évekre teszik a könyvet ez nem így van. PL. a 26. versben III. Oniás főpap meggyilkolását látják.

Ettől függetlenül Dániel könyvében van messiási jövendölés pl. (Dán 7,13), de hogy a 9. fejezet is az-e abban nem foglalok állást.