Egy fundamentalista hívő miért állítja azt hogy a tudományhoz is hit kell?

A gravitáció nem hit kérdése.

De ha megkérdezem tőled, hogy mi a gravitáció, kíváncsi leszek, hogy mit fogsz válaszolni.

Egyébként mit jelent szerinted a hit?

Mit jelent a tudomány?

Az, hogy 2+2=4, az nem hit kérdése, az axiomatikusan levezethető a 2 és a 4 definíciójából.

Az, hogy van gravitáció, az igenis hit kérdése. LEHETSÉGES, habár nagyon valószínűtlen, hogy nagyon furcsa körülmények között, habár kéne lennie, nincs. Nem tudod bebizonyítani, mivel nem matematikai-logikai, hanem valós jelenségről van szó. Persze ép ésszel azt fogod mondani, hogy gravitáció van, de ez már valamiféle hit. Továbbá, az érzékek megvezethetnek, csak a gondolatiságról tudod, hogy van, így csak saját létezésedben lehetsz bizonyos ("cogito ergo sum"). Mindenhez kell hit, csak a valláshoz több, továbbá mondjuk isten(ek) léte kevésbé valószínű, mint a gravitáció megléte.

Valószínűleg arra gondolhatott a fundamentalista hívő, hogy a tudomány ugyan egy jóval biztosabbnak tűnő pont az emberek számára, mint a vallás, ugyanakkor arra sem lehet fix dologként tekinteni hiszen minden tudomány csupán axiomákon alapszik, amiket az embernek nincsen lehetősége igazolni. Attól a ponttól kezdve pedig, hogy valamit nem vagyunk képesek 100%ra biztosan állítani csupán 99,99..% ra már azt jelenti, hogy hit kérdése, hogy elfogadjuk-e. Tudományos megközelítés szerint legalább is 99.99..% os valószínűséget nem szabad 100%osként kezelni, fent kell tartani a tévedés lehetőségét, attól még, hogy az emberek a 99% fölötti valószínűséggel bekövetkező eseményekre szeretnek biztos dologként gondolni, egyáltalán nem biztos, hogy tényleg bekövetkezik és a 99.99..%-el is ez a helyzet. Nagyon kellemetlen és zavaró az ember számára, de valóban nincsenek fix pontok a világban, amire bármit is alapozni lehetne, ezért simán csak a tapasztalataink és az érzékszerveinkre hivatkozva elkezdünk építkezni és abba a hitbe ringatjuk magunkat, hogy ez 100%-ban így van és kész. Ugyanakkor aki kicsit igényesebb vagy komolyan veszi a tudományt az tisztában van vele, hogy nem létezik 100% os bizonyosság erről szól Göddel nem teljességi tétele.

Szerintem erre gondolt vagy ha nem, akkor simán csak egy hülye, akivel nem kell foglalkoznod.

"LEHETSÉGES, habár nagyon valószínűtlen, hogy nagyon furcsa körülmények között, habár kéne lennie, nincs."

Tudsz erre mondani egy példát?

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

Beszélgessetek ennél a kérdésnél, segítsetek szegény kérdezőnek.

Mert a fundamentalista hívő magából indul ki, és azt hiszi, hogy, ha számára a tudományhoz hit kell (mert nem érti) akkor mindenki másnak is, és elkezdi ezt hirdetni.

A másik meg az, hogy azt is hiszi, hogy a tudomány csak a híres hipotézisekből áll, nem pedig tényekből.

Szerintem ők a legjobb példák arra (azért nem mindig) hogy a kevés tudás vezet a valláshoz és hithez.

Vallásos barátainkat szerintem a " tudományos elmélet " kifejezés bátorítja fel, hogy olyan kijelentéseket tegyen, ami egyszerűen nem úgy van, de csak köti az ebet a karóhoz. Egy nem tudományos szemléletű ember, pl. Katy, azt hiszi, hogy az elmélet, amire azt mondjuk, hogy bizonyított tény nem azonos azzal, amire vonatkozik. Azt hiszik, az elméletek csak az " elmében " léteznek, ezzel ellentétben Isten igazságai már beteljesedtek, hiszen le van írva a Bibliába. Azt hiszem, ha valaki megfelelően értelmezi a világot és van róla egy jó alaptudása, akkor már min. szkeptikus, vagy legalábbis távolságtartó az igazolhatatlan vallásos kijelentésekkel szemben.

És, hogy miért vagyok itt húsvétkor? Nekem csak ennyit jelent. Valamivel több sonka és tojás, de semmi emelkedettség. Bár a jehováknak még ennyi sem...