A Bibliában oly sokszor előjön "a szarv", pl. ma a 112. Zsoltárban:az ő szarva felemeltetik dicsőséggel. Hogy kell ezt érteni?

Szia,

A Bibliában a szarv az erő, a hatalom jelképe (Zsolt 18:3; 92:11; 112:9 lásd még Num 23:22; 24:8; 1Sám 2:1; Zsolt 89:18.25; 92:11...stb). Az ószövetségi templomi oltárnak is voltak "szarvai" (1Kir 2:28), ezeket vérrel kenték meg, hogy engesztelést végezzenek (Lev 8:15; 16:18).

Aztán érdekes pl., hogy a Bibliában a „dicsőség” (vö. 33:18), amelynek a fénykörében Mózes tartózkodott és viszatükröződött az arcán az is a "szarv" szóból ered. A Vulgata a "qáran" gyöknek a „szarv” szóval való kapcsolatát megtartva szarvakkal látta el Mózes arcát (cornuta est), innen vannak az olyan különös Mózes-portrék, amilyen Michelangelo közismert szobra. – Helytelen ez az ábrázolás éppúgy, mint az a magyarázat, hogy Mózes talán valamilyen álarcot (bikamaszkot) viselt.

Üdv. Péter

Nézz visszább az időben.

Nem Ádámmal kezdődött a történelem.

Sokkal korábban. :o)

Suméroknál a bikaszarv az isteni hatalom szimbóluma volt, a mennydörgést a bika bőgése.

Az Ezékiel és János látomásában szereplő oltároknak is volt szarva

Uralkodókat és uralkodócsaládokat – akár igazságosak voltak, akár gonoszak – is szarvval szemléltettek, illetve a hódításaikat az ökleléssel

Jehova egy alkalommal azt mondta, hogy ’Sion leányának szarvát vassá teszi’, és ezzel biztosította népét a győzelemről addig a gonoszokat arra figyelmeztette, hogy ne emeljék fel dölyfösen szarvukat, mivel a gonosz szarvait le fogja vágni

Az Ézsaiás 5:1-ben lévő héber kifejezés, „egy szarv, az olaj [v. kövérség] fia”, nyilvánvalóan egy ’termékeny domboldalra’ utal, a szarv itt egy domb emelkedő oldalát jelképezi