Jól értelmezem, hogy emberáldozat van a Bibliában?

Nekem meg arról is mintha az jutna eszembe, hogy Isten nem hagyta, hogy a saját parancsát teljesitse Ábrahám, mégis miután majdnem megtette, az ÓSZ legfontosabb kijelentése hangzik el, amit az Ujszövetség is felidéz több helyen.

pl. Zsid 11:17 Hit által áldozta meg Ábrahám Izsákot, próbára tétetvén, és az egyszülöttet vitte áldozatul, ő, ki az ígéreteket nyerte...

Zsid 11:19 Úgy gondolkozván, hogy az Isten a halálból is képes feltámasztani, miért is őt példaképpen visszanyerte.

"példaképpen visszanyerte". Az egész történet Krisztus áldozatára mutató előkép, ahol Ábrahám az Atya Isten aki nem kedvez a fiának, Iszák pedig a Messiás, aki engedelmes volt atyjának a halálig. Ábrahám az Isten iránt mutatott hite és önmegtagadása miatt vált igaz emberré és nem a saját cselekedetei által.

Ez egy olyan próba volt ahol sehogy se kellett volna feláldoznia Ábrahámnak a saját fiát, mert vagy nincs elég hite és akkor meg sem teszi, vagy van hozzá hite de akkor Isten állitja le.

Az újszövetség kijelenti, hogy Isten még azokban az állatáldozatokban sem lelte kedvét amelyeket a törvény szerint vittek. De azoknak az áldozatoknak is volt a bűnnel szemben részleges kegyelem közvetitő hatása. De megigazulni mindenki az Ó és az Újszövetségben is csak azon az úton tud amelyen keresztül ment Ábrahám is. Hitt az Isten halottakat feltámasztó erejében, és az Isten paramcsát ugyanúgy tisztelte mint Istent.

"Az égőáldozat meg nem emberáldozat, hanem egy olyan áldozati forma, amikor cserébe olyat adunk, ami nekünk nagy kincs."

Pontosan, és biztos, hogy Jefte is így gondolt rá, amikor a felajánlást tette. De mégis, amikor a lánya jött ki, nem kezdett nyelvtani kukacoskodásba, hogy ő "amit" mondott és nem "akit", hanem úgy volt vele, hogy az Istennek adott szavát nem szegheti meg, mert az még nagyobb bűn volna, mint maga az emberáldozat. Szerintem bár nem teljesen egyértelmű, de a történet befejezése inkább arra utal, hogy tényleg megtörtént az emberáldozat.

szerintem felesleges ezen az emberáldozat kérdésen rágódni, mikor teljes népek (asszonyok, gyerekek és állataik) lemészárlását adta JHVH parancsba.

Úgyhogy elég áldozat van a bibliába

Szia

Ha úgy értelmezed, hogy Jefte feláldozta a lányát(Bír 11:30–34), mint ahogyan az állatokat mutatták be áldozatul - akkor nem jól ételmezed. Miért?

Mert nem Jefte volt az első, aki ilyen fogadalmat tett, és ott sem áldozták fel az embert, mivel az emberi élet szent a Teremtő előtt. A 1Sámuel 1 fejezete hasonló feljegyzást tartalmaz Sámuelről. Őt is Istennek "áldozta" fel az anyja.

Igen, de ott nincs is szó égőáldozatról, hanem egész életére az Úrnak ajánlja fel a gyermeket.

Jefte története pedig szó szerint égőáldozatot ír, ezt nem lehet másként magyarázni.

Vidiripi

Ha Jefte a lányát feládozta akkor a lány miért a szüzességét siratja el? Így nincs benne logika! Kérdező nem jól értelmezed! Nem emberáldozatról van szó.

"Ha Jefte a lányát feládozta akkor a lány miért a szüzességét siratja el?"

Valóban, furcsa a történet befejezése. De ha az áldozat arra utalna, hogy Istennek szánta az életét (tehát nem ment férjhez), akkor is sántít, hogy elsiratja a szüzességét, hiszen pont az, ami megmarad. Elsiratni azt szokták, amit elveszítenek. Ha pedig meg fog halni, akkor bizony jogosan siratja el. A szüzesség akkoriban nagy értéknek számított, ha szűzen hal meg, az nagyobb áldozat, mint ha nem.

Nem jól értelmezed! Jefte nem áldozta fel a lányát égőáldozatul. Elég nagy áldozat volt szegény férfinak az, hogy kihalt a családja utána, ugyanis az egyszem lánya szüzen halt meg, így nem lett utódja.

Károli fordítás, aminek a helyességét ellenőriztem az eredeti szöveg szókészlete alapján:

Bír 11:39

"És a két hónap elteltével visszatért atyjához, és betöltötte az őfelőle való fogadást, amelyet tett, és ő [soha] nem ismert férfiút."

Kérdező: valóban jól gondolod. Jefte megtette az égőáldozatotés a leányát az Úrnak áldozta.

De ezt az áldozatot a Törvény szerint vitte végbe, amiben van egy kitétel. Mózes 2. könyvének 12. fejezetében azt írjab hogy minden elsőszülöttet fel kell áldozni az Úrnak: "Az Úrnak ajánld fel akkor mindazt, ami az ő anyjának méhét megnyitja, a baromnak is, ami neked lesz, minden méhnyitó fajzását; a hímek az Úré."

De mivel Isten számára utálatos az emberáldozat, így erre külön is kitér: "De a szamárnak minden első fajzását báránnyal váltsd meg; ha pedig meg nem váltod, szegd meg a nyakát. Az embernek is minden elsőszülöttét megváltsd a te fiaid közül."

Tehát az ember (és a szamár) elsőszülöttje helyett egy bárány lett feláldozva. Talán nem túl merész feltételezésb hogy Jefte is hasonlóképpen cselekedett: a leánygyermek az Úrnak lett szentelve, de elégetve viszont egy bárány lett helyette: így Jefte teljesítette az esküjét és nem kellett az Úr szemében utálatos emberáldozatot sem bemutatnia.