Az Ószövetség engedélyezi az emberáldozatot a III. Mózes 27:28-29 alapján?
Szó szerint lehet értelmezni III. Mózes 27:28-29-et?
"...Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az EMBEREK KÖZÜL, meg ne váltassék, hanem HALÁLRA ADASSÉK bizonynyal."
Magyarként, szö szerint tudom csak értelmezni e sorokat, hogy öld meg atyafidat, ha oda szentelted az Úrnak, például fogadás gyanánt... És persze mindig jönnek sokan, hogy a magyar forditásban nincs jól leforditva, mert a görögben "igy van", a héber eredetiben "igy van" és nem kell a magyar forditást szó szerint venni, hogy le lehet gyilkolászni az atyafidat, ha már "Istennek szentelted"...
Mi az igaz, és hogy "szabad" értelmezni:
"...Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az emberek közül, meg ne váltassék, hanemHALÁLRA ADASSÉK bizonynyal." -sorokat?
A szöveg környezet és a lábjegyzetek utána kutatásával, a következőket jelentik ezek a versek:
(Józsué 7:1) 7 Izrael fiai azonban hűtlenül cselekedtek a pusztulásra szánt dolgokkal, mivel Ákán, aki Kármi fia, aki Zabdi fia, aki Zerah fia, a Júda törzséből, elvett a pusztulásra szánt dolgokból. Ezért Jehova haragja felgerjedt Izrael fiai ellen.
Amire Jehova azt mondta, hogy el kell pusztítani, legyen az ember vagy állat azt nem lehet életben hagyni.
A fent idézet példa is jól mutatja, hogy némelyek megtartottak maguknak állatokat, vagy edényeket, stb, holott Jehova azt a várost a tárgyaival együtt el kellett pusztítani, nem lehetett vele kereskedni, vagy bármilyen értékkel megmenteni az életét legyen az állat vagy ember stb mert pusztulásra szánta az Isten.
Nem, nem engedélyezi.
De amit Isten pusztulásra szánt, azt ember nem válthatta ki.
Vagyis nincsen jogában az embernek felülbírálni Jehova ítéletét, illetve döntését.
Egy példa a jobb megértésért.
Saul, Izrael első Isten által felkent királya, amikor győzelmet arat az amálekiták fölött, nem engedelmeskedik Jehovának, mivel megkíméli azt, amit ami 'pusztulásra volt szánva' (3Mózes 27:28,29), Jehova emiatt elveti őt mint királyt. Éppen azért, mert nem tartotta be azt a Mózesi törvényt. A 1Sámuel 14 fejezetében olvashatsz erről.
Nem gondolhatjuk komolyan Istenről, hogy ad egy törvényt "ne ölj" aztán meg azt mondja áldozzanak fel embereket. Ez nem logikus és nem lenne szeretetteljes. Isten tökéletes, a törvényei és alapelvei is azok.
Szép estét Neked.
Kedves utóbbi két hozzászóló: beszéltetek a szövegkörnyezetről amelyben elhangzik a III. Mózes 27:28-29:
"...Senki, aki teljesen az Úrnak szenteltetett az EMBEREK KÖZÜL, meg ne váltassék, hanem HALÁLRA ADASSÉK bizonynyal."
... a 27. fejezet első verszakától kezdve Mózes ecseteli mit, hogyan lehet az Úrnak szentelni:
" Ha valaki fogadásul a te becslésed szerint való személyeket szentel az Úrnak:"
...irja Mózes hogy lehet őket, az Úrnak szentelni, állatokat, földeket, netán embert... e fejezetben nincs sző leigázott népekről, akiket ki kellene nyirni az útolsó csecsemőig...
A 27 fejezetben Mózes hasznlja a "ha valaki SZEMÉLYEKET szentel az Úrnak", és azt, hogy ".Senki, aki TELJESEN az Úrnak szenteltetett" és erre a TELJESEN odaszentelt emberekre mondja ki Jehova a HALÁLOS itéletet, hogy Őket nem lehet megváltani, mint a fejezet elején az embereket, földeket, állatokat, hanem HALÁLRA Adatassék BIZONNYAL!!
Úgy vettem ki, hogy akiket csak úgy "simán" szenteltek oda az Úrnak, azokat ki lehet váltani, de akiket TELJESEN odaszenteltek Jehovának, azokat megkell áldozni "emberáldozattal"... jól látom, vagy jól értelmezem?
Tudom, hogy idegen dologa zsidó-emberáldozat bemutatása a Biblia Jehovának, de ott a III. Mózes 27:28-29, mely emberáldozatra ad ki felhivást!
Nos még talán annyit:
"De semmi örökre odaszenteltet, amit örökre Jehovának szentel az ember, pusztulásra szánva azt mindabból, ami az övé — legyen az akár ember, akár jószág, akár a szántóföldje —, nem lehet eladni, és semmilyen örökre odaszenteltet nem lehet visszavásárolni. Szentséges az Jehovának. 29 Egyetlen örökre odaszentelt személyt sem, akit pusztulásra szántak az emberek közül, nem lehet megváltani. Halállal kell lakolnia." 3Mózes 27:28,29 versei.
Mint írtam összefüggéseiben kell keresni az idézet értelmét.
A fenti parancsot jól értették a zsidók, mert tudták:
"Aki Jehován kívül bármilyen más istennek áldozik, azt pusztulásra kell adni" 2Mózes 22:20
"Isteneik faragott képmásait égessétek el tűzben. Ne kívánd meg az ezüstöt és az aranyat, ami rajtuk van, ne is vedd el magadnak, nehogy csapdává legyen számodra; mert utálatos az Jehovának, a te Istenednek. Ne vigyél utálatosságot a házadba, hogy pusztulásra szánttá ne válj, mint az. Iszonyodjál tőle, és utálva utáld, mert pusztulásra van az szánva 5Mózes 7:25,26
Az amálekitákkal kapcsolatban az izraeliták ezt ígérték Istennek " Izrael ezért fogadalmat tett Jehovának, ezt mondva: „Ha valóban a kezembe adod ezt a népet, akkor városaikat pusztulásra adom." 4Mózes 21:2
" Később Jehova ilyen megbízatással küldött utadra: »Menj, és add pusztulásra a bűnösöket, az amálekitákat. Addig harcolj ellenük, míg ki nem irtod őket.« 1Sámuel 15:15
Ezt kérte számon Isten a zsidóktól.
Ma sem nézi végtelenül a világban zajló megbánás nélküli bűnt. Aki makacsul ragaszkodik önnön törvényéhez, és nem akar engedelmeskedni Isrennek, rajtuk is végre fogja hajtani ítéletét.
Ez vajon kegyetlenség Istentől?
Nem, mert már évtizedek óta figyelmezteti az embereket, hogy hamarosan számon kéri cselekedeteiket. Most még minden ember tehet a megmentése érdekében. Ha tesz, nem lesz "halálra adva".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!