Miért olyan merevek a hit gyülekezetesek? Miért nem tudnak egy igaz szerelemért engedni?

hívő férfiként (26) mondom, hogy két lehetőség van: egyik, hogy a hitgyüli mosta ki az agyát, és túl merev ahogy fogalmaztad. Erre adok mondjuk 5%-ot.

a többi 95% pedig ilyen okok, mint nem merev, csak túl sokat belelátsz, kivetíted a bajaidat őrá, nem vagy hajlandó elfogadni, hogy Isten fontosabb neki, mint te, vagy nagyon félre értesz valamit.

Hívő férfiként ezt tudtam hozzászólni, más tanácshoz igazából nem adtál meg semmi konkrétumot.

Tanácsként mondom, tiszteld a hitét, és amihez ragaszkodik. Te nem rivális vagy Istennek, hanem ajándéka. Sosem fogod legyőzni bármit teszel.

A HIT - gyülekezetében emberek sajnos tényleg nagyon lezártak, tisztelet a kivételnek, és egy olyan torz istenképben hisznek, amely Isten nincs! Ezért nagyon sok szenvedést tudnak okozni maguknak és másoknak is. Tehát nagyon jól látod, amikor azt írod: "de nem térnék át", ami azt jelenti, hogy fejlettebb és jobb is az istenképed a barátodnál. Ez lehet a kettőtökre a "ments" út, mert segíthetsz a barátodnak, persze ehhez erős hit és kitartás kell.

Ami pedig a szerelmet illeti ebben angyon sok mindent összekeversz, a valóságot és a vágyaiddal!

Előbb jó lenne szerintem, ha gondolkodásodat tennéd "helyre", mielőtt önmagadnak és a barátodnak is pokollá tennétek egymás életét, a helytelen szerelem fölfogásotok miatt!

Ehhez segítségképpen idézek egy könyvből, amelyben Jézus (az evangéliumok alapján) válaszol a szerelemmel kapcsolatos kérdésekre:

Szerelem

"Örök tervem lényeges része az, amit ti a földön szerelemnek neveztek. A probléma abból adódik, hogy nálatok a megtapasztalás és a felismerés nem jár együtt. Nem ismeritek fel, hogy az a személy, akit úgy ismertek meg, hogy ő a szerelmetek, az nem a ti szerelmetek. A megtapasztalásokkal szemben szinte lehetetlen érvelni. Ott ki kell várni más megtapasztalásokat, aztán ismét más megtapasztalásokat, s ha majd valaki ráérik arra, hogy nagyobb a hit, mint a megtapasztalás, akkor tudok hozzá érdemben szólni."

Jézus - A Hang: 2/149

"A szerelem csak Bennem azonos a szeretetemmel. Teremtményeimben a szerelem nem más, mint olyan pszichikai esemény, melynek forrása egy külső lény által meggyújtott belső ideál. Ez az ideál aztán annyira tud lángolni belül, hogy kifelé is valóságnak tűnik annak szemében, akiben ez az ideál meggyulladt. De csak annak szemében, akiben meggyulladt. Mivel e lángot szintén nem lehet konzerválni, ezért a csalódás előbb-utóbb automatikusan bekövetkezik. Nem változik át szeretetté. Csupán arról lehet szó, hogy már kezdetben is jelen volt az a szeretet, mely később, miután a szerelmi kábulat megszűnt, szerephez juthat. A szerelem, amennyiben a fent leírt módon, tehát külső teremtmény részéről gyulladt ki valakiben, inkább elnyomja a szeretetet, semmint segítené azt. Boldog ember az, aki a Tőlem kapott szeretet által úrrá tud lenni a szívében kigyulladt szerelem felett. De jaj annak, aki a benne kigyulladt szerelem áldozatává válik. Sem Isten, sem ember rajta segíteni nem tud. Családi tragédiák számtalan tömege tanúsítja ezt. Ó, hányan botránkoztak meg azon, és dobták félre azt a kijelentésemet, melyben elmondtam, hogy aki jobban szereti apját, anyját, házastársát, tehát bárkit, mint Engem, az nem méltó Hozzám! Bizony, a helyes szeretés az nagyon komoly életállapot, mely az önlegyőzés által tisztul, és érlelődik véget nem érő boldogsággá. A szerelmeseknek mondom: Ne egymástól várják saját boldogságukat, hanem Tőlem várja mindegyik, akkor meg fogják találni egymásban azt. De ha egymástól várják, akkor pokollá teszik egymás életét.

... Én igaz szerelemmel szeretlek. Erre egyedül Én vagyok képes. Ez életetek mulandóságában föl nem fogható, csupán elhihető. Boldog, aki elhiszi ezt. Minden vágyam afelé irányul veled kapcsolatban, hogy elhidd ezt Nekem. Olyan boldogságra teremtettelek, melyet meg is tudok adni. Csak Én tudom ezt megadni."

Jézus - A Hang: 6/448

"...a szerelem önmagában csak Bennem azonos a szeretettel. Benned és minden emberben a szerelem irányt tévesztett önfeláldozás. Azért irányt tévesztett, mert nem arra irányul, aki boldogítani képes, tehát nem Istenre. A szerelem és a csalódás úgy együvé tartoznak a földön, mint a születés és a halál. Tudom, hogy mikor egy gyermek megszületik, illetlen dolog ott halálról beszélni. Éppen így egy szerelmesnek illetlen dolog szeme elé állítani azt a nagy valóságot, hogy csalódni fog. Aki megszületik, az élni akar. Aki szerelmes, az boldog akar lenni. De aki megszületik, az, ha akarja, ha nem, végül is nem élni fog, hanem meg fog halni. Aki szerelmes, az, ha akarja, ha nem, végül is nem boldog lesz szerelmével, hanem csalódni fog benne, mert nem őérette van teremtve, hanem Istenért."

Jézus - A Hang: 6/481

Még annyit befejezésképpen, hogy, ha a barátod HIT-gyülis, akkor a HANG - könyvekből történt idézetet, ne nagyon "mutogasd" neki (ne is hivatkozzál rá), mivel oly mértékben "átmosták" az agyát egy torz istenképpel, hogy ez számára szinte sokkolóan hatna, rosszabb esetben akár előjöhetne a "sátánozással" is. :)

"hívő férfiként (26) mondom, hogy két lehetőség van: "

Van ott még egy harmadik is.

Megfogod a 7 eske, meg a hangidézgetős 8 aska kezét, és így hármasban - mint az élet szerencsétlenjei-, bevonultok a vallássérülteket ellátó, pszichiátriai osztályra.

Ez a leg kézenfekvőbb, megoldás.