Hit gyülekezetesek! Önmegtartóztatásról lenne szó, válaszolnátok kérdésemre?

Protestáns vagyok, de azért válaszolok ha nem baj.

A saját erőd kevés ehhez, ez tény. Viszont minél több időt töltesz Istennel, annál inkább hasonlatos leszel hozzá, tökéletesedsz, és egy idő után, amikor minden gondolatod Istennek tetsző dolgokon forog, könnyebb dolgod lesz.

Azért szeretném, hogy lásd, hogy nem szabályokról meg törvényekről szól a keresztény élet, hanem egy személyes kapcsolatról, Istennel. Nem az a bűn, ha tisztátalan dolgokat művelsz, hanem az az állapot a bűn. amikor nem Isten az életedre vonatkozó bőséges tervén haladsz. Pedig az a legfantasztikusabb. A Szentlélekkel való betöltekezésről annyit, hogy talán már sokat munkálkodik is Isten lelke rajtad keresztül, csak fel sem tűnik. De ne valamiféle hamis érzelmi élményt várj ettől.

Nekem is eléggé nehéz az élet, összejöttek a dolgok, terhek, de ha ilyenkor Isten nem mutatja meg magát, azért van, hogy megtapasztalhassuk azt a hatalmas űrt, amit egyedül Ő tud betölteni. Bár megmondom őszintén, a legnehezebb időkben is felfedezni vélem Isten kegyelmét minden apróságban, gondoskodik akkor is, ha a látszat mást árul el.

Még annyit, hogy a testi és a szellemi életed olyan, mint két egymással harcoló kutya. Amelyiket többet eteted előtte, az fog győzni a kutyaviadalon. Úgyhogy érdemes odafigyelni, mivel "eteted" magad.

Kedves kérdező, Jézus szeret téged, nagyon-nagyon:)

http://www.youtube.com/watch?v=_XC0XgBvdF4

Ha nem csak hiteseknek szól a kérdésed, én is mondanék valamit, annál is inkább, mert volt "szerencsém" ehhez az állapothoz tizenévesen és hátterünk is hasonlónak tűnik, ráadásul én is "metálos" voltam (vagyok is részben:D)

Fontos megértened, hogy az ember minden olyan dolgot, amit "pótléknak" lehetne nevezni azért használ, mert "szűkölködik Isten dicsősége nélkül". Régies kifejezés tudom, de ma úgy mondanánk, hogy nélkülözi Isten jelenlétét, örömét és a Szent Szellem szabadságát, oktatását, vígasztalását, vezetését és erejét. Amit most, jelen pillanatban sajnos még elképzelni sem tudsz, de tudod őt "hagyta itt" vagyis inkább kérte az Atyától, hogy küldje el ő jelyette, vagyis Jézus helyett, hogy mindig veled/velünk legyen úgy, mint annak idején Jézus volt a tanítványokkal. Csak ezúttal már nem "kívülről" hallhatod, hanem belülről, Isten templomaként viszhangozva:) És nem csak "hallhatod" hanem erőt ad, és felelem a problémák "fölé", olyasmikre tesz képessé, amikre a magad erejéből soha nem lennél képes, belülről megváltoztat és támogat, veled van, akkor is, ha minden "összeesküdött ellened" vagy bajban vagy. Őszintén szólva, az az igazság, hogy nélküle csak küszködés (lenne) a keresztényként való élet, és igazából hazudok is, amikor keresztény életnek nevezem azt a vallásos a jóra, istennek "megfelelésre", parancsolatok megtartására "törekvést" amit emberi, saját erőből kicsiholhat magából az ember. A kereszténység nem dogmáknak és parancsolatoknak megtartására való élethosszig tartó törekvés és görcsös ellenállás a bűnnek. Csak akkor, ha nincs ott, nincs benned a Szent Szellem, aki erőt ad mindezekhez. Akkor viszont, ha nem is "röhögve" de sokkal könnyebben mennek ezek úgy, hogy legtöbbször nem kell "koncentrálnod" hogy "jól csináld". És eltűnik az az üresség érzés, a pánik, a belső késztetés, hogy valahogy feloldd a magányodat, valahol/valakikben/valamivel "feloldódj" és elviselhetőbbé, vagy boldogabbá tedd a hétköznapjaidat. Utána hidd el ezek semminek tűnnek. Azok a dolgok, amik régen, akár évekig mardostak, vagy kényszerítő erővel törtek rád, hogy valahogy enyhítsd ott vannak továbbra is, de csak nézed, mintha burokban lennél, meg sem érintenek. És csak olyan örömet érzel, ami "kibuggyan" belőled és hálát Isten felé azért, hogy szabad vagy és már nincs szükséged ilyenekre: Akkor érzed igazán önmagadnak magadat, lehántva ezeket a sallangokat és szemetet, amik rád rakódtak és néha úgy érezted teljesen betemetnek.

Fontos tudnod azt is, hogy a kereszténység nem tiltások sorozata. Nem arról van szó, hogy "eredendően" minél inkább tiltanak valamit, annál jobban fogod kívánni. Minden emberben van egy ilyen lázadás. A kisgyerekek néha maguk sem tudják miért, de az első szavaik egyike, amit megtanulnak a: NEM! Ha úgy állsz Istenhez, hogy valamitől meg akar "fosztani" és nem érted meg a lényegét (ami idő) hogy mi miért van úgy, ahogy van és nem véletlenül, hanem szeretetből, apai szeretetből és téged megóvandó károsodásoktól vannak bizonyos dolgok tiltva, akkor a természetes reakciód az lesz, hogy örlődsz. Örlődsz mert jól akarod csinálni, hisz nem mehetsz el amellett, hogy találkoztál Istennel. Viszont nem érzel magadban erőt ahhoz, hogy "jól csináld". Szent Szellem nélkül ilyen mindennapos meghasonlás és kínlódás csak az egész..

A szexet Isten találta "fel" és a vágyakat is ő helyezte beléd. Ha valaki azt mondja szégyellned kell magad ezek miatt, a természetes vágyak miatt, azzal valami komoly gond van és nem a helyes úton jár. Ezeket nem elnyomni kell, hanem helyükre tenni. Isten nem zombikat teremtett, hanem sok mindenről azt akarja, hogy saját magad tudakozd meg TŐLE, keresd őt, szomjazd az igazságot és értsd is meg egyénileg, nem "másodkézből" mert valaki azt mondja, hogy így, vagy úgy kell ezt meg azt. Azok az emberek, ajándékok azért vannak, hogy könnyebbé tegyék a számodra és segítsenek, ha valamiben elakadsz. De Istent magadnak kell "felfedezned" és hagynod neki, hogy megismertessen saját igazi önmagaddal is.

Azt írtad, még szűz vagy. Éppen ezért nem nagyon értem miben kellene "megtartóztatnod" magadat, mit "bírsz ki 3-4 hónapokig"? Bocs, ez számomra nem egyértelmű, de lehet, csak fáradt vagyok és csökkent a felfogóképességem:)

"könyörögtem rengeteget, de még nem jött semmiféle válasz" Isten a Szent Szellemén keresztül beszél hozzád és vezet, bátorít, felvidít, mondja mikor merre menj és mit tegyél "ha hallgatod és megteszed, amiket mondok, akkor leszel jószerencsés". Persze ehhez állandó közösségben kell lenni vele, nem csak "odarendelni, mint egy pincért" mikor épp "szükség van rá". Én azt hiszem, amikor meg fog keresztelni, akkor egy másodperc alatt megérted miről írogatok most. És akkor azt is meg fogod érteni teljes valójában, hogy Isten az Apukád, aki szeret. Csak nem úgy, mint a földi apák, nem olyan khm.. "emberi módon", csökevényesen. És akkor olyasmit fogsz érezni, mint a szerelem, talán hetekig sírni is fogsz annyira megindít. És onnantól Istenben akarsz majd "feloldódni" minden pillanatban:) És elfelejted a pótzlékokat.

Egyébként én is hallgatok mindenféle zenéket, inkább nem sorolom el őket, mert pár embernél biztos kivernék a biztosítékot. De már szabad vagyok tőlük és csak zeneileg nézem (ill. hallgatom) valamikor én is játszottam metál zenét. Most olyan, mintha egy jótékony "fal" vagy "dampening field" egyfajta csillapítómező választana el ezektől és van, hogy sok idő telik el a hallgatásuk között: amikor akarom van, ha nem akarom, nincs. Gondolom ez így nem túl egyértelmű, de nagyjából annyit jelent, hogy már csak a "dinamikájuk" érint meg, a szellemiségük nem és nem az érzelmeimet akarom beléjük "ölni" vagy "fojtani" (van egy tippem, hogy ezt mások nem biztos, hogy értik, de szerintem te igen; bár imádok tévedni:D)

Tudom, hogy ez így most sűrű volt. De kezdetnek próbálj meg arra gondolni, hogy Isten, a világmindenség teremtője, a MINDENHATÓ Isten az, aki szólt hozzád, aki megérintett és elhívott. Akinek a legfontosabb kinyilatkoztatása az volt, hogy Ő: az Apád:) És hogy szeret téged. És előtte nincsen lehetetlen. Tényleg nincs.. A "dolgok" a te megértésedtől függnek és attól, hogy mennyire vágysz Őrá, a közelségére annak, aki elmondhatja és megvilágíthatja a számodra őket. Hogy úgy ismerd meg Őt, ahogyan egy másik embert megismernél: fokról fokra, napról napra egyre közelebb és közelebb. Míg végül már azért csinálsz dolgokat, mert bízol benne és azért csinálod "jól" a dolgokat, mert hiszel neki és szereted. De ezt csak a Szent Szellemmel leszel képes. És képes leszel rá:)

Noha nem a nevükben válaszoltam, szerintem ezzel a hitgyülisek is egyetértenének.

Nem tudom, hogy most én vagyok e enynire béna, vagy az oldal tördeli szanaszéjjel az írásomat, de csomó minden "kimaradt" belőle, mondatvégződések, meg ilyenek. Persze pár létigét nekem is sikerült bizonyítottan megkevernem, de azért remélem, ez megy az érthetőség rovására.

Amit viszont kifelejtettem, de mondani akartam, igaz nem éppen "keresztényi" példa, de elég sokat mond:

Már nem emlékszem melyik filozófus volt az, akit egy tanítványa azzal ostromolt, mutassa meg neki, hogyan nyerheti el minél nagyobb tudást. Addig addig nyaggatta, míg egy napon spontán kimentek a tengerpartra. Az illető azt mondta a tanítványának, menjenek úszni, így is tettek. Kis idő múltán, a forma víz alá nyomta a tanítványa fejét és ott is tartotta (tudom, drasztikus, nem is épp követendő példa, de így történt, mit csináljak?:D)

Egy idő után elengedte és mikor a tanítványa feljött, azonnal nekiszegezte a kérdést: Mit akartál lent a víz alatt? Az azt válaszolta: Levegőt! Semmi másra nem tudtam gondolni, csak arra, hogy levegőhöz kel jutnom, csak arra tudtam gondolni. Erre a pasas azt mondta: Majd, ha a tudást is így fogod szomjazni, mint most a levegőt, akkor hidd el megnyered.

Ez csak egy bugyuta kis történet. De az elv igaz. Ha úgy szomjaznád Istent, mint a levegőt és állandóan vele akarnál lenni/járni, akkor egy idő után minden rezdülését megértenéd, amit feléd érez és éreztet. Csak tőled függ, meddig jutsz el ebben. A te szabvadságodra bízta, nem kényszerít semmire. Ha viszont szereted őt (és ez a legjobb motiváció, nem a "hogy állhatnék ellen Isssteneeem!vagy a parancsolatoknak engedelmesség) akkor örömmel és hittel fogod azt cselekedni, amit mond, úgy, hogy ő ad erőt hozzá és felemel. És azon a napon megértesz mindent..

(Róma 12:2) 2 És ne szabjátok magatokat többé ehhez a világrendszerhez, hanem változzatok át elmétek újjáalakítása által, hogy próbatétellel megállapíthassátok, mi az Isten jó, elfogadható és tökéletes akarata.

*** jr 4. fej. 46. o. 7. bek. Vigyázz, mert a szív csalárd! ***

A világ szép lassan átformálta néhányak gondolkodását és nézőpontját ezen a téren (Ef 2:2, 3). Nem csoda, hogy a Biblia erre figyelmeztet minket: „Ne engedd, hogy a körülötted levő világ a saját öntőformájába préseljen” (Róma 12:2, Phillips).

4 Ez az átalakítás kihatással lesz arra is, hogy miként ítéljük meg a helyes és a helytelen fogalmát. A múltban talán mások véleményére bíztuk magunkat vagy a saját zsinórmértékünket állítottuk fel.

. Ha szeretnénk elnyerni Isten helyeslését, őhozzá kell fordulnunk igazi irányadó mértékekért abban a tekintetben, hogy mi helyes és mi helytelen. Az ilyen irányadó mértékek könnyen megtalálhatók Isten Szavában, a Bibliában.

Egy nem hit gyülekezeti tag.

Nem vagyok vallásos csak magamtól olvasgatom a bibliát. Lehet, hogy ezért nem értelek.

"Sajnos Szent Szellem még nem áradt rám, csak amikor ugye megtértem.

Mert meg van határozva, hogy egy nap, vagy egy évben hányszor száll rád a szent szellem?

Vagy ha már rajtad van akkor elmegy? Hogy újra vissza kell jönnie?

Akinek nehéz az élete azon nincsen a Szent

Szellem? Például a bibliában lévő Jóbnak is nagyon nehéz élete volt. Akkor rá sem szált rá?

Bocsánat a sok kérdésért.

Hazardteam, most sem csalódtam Benned. :)

Hozzászólásaid továbbra is lényeretörőek, aprólékosak, teológiailag helytállóak.

Sugárzik a szavaidból Isten Szellemének követése. Az Őrá történő folytonos figyelmet hangsúlyozod ami rendkívül hasznos, hiszen mint tanultuk, "a test nem használ, a Szellem ami megelevenít",és csakis a Szellem által mondhatjuk Krisztust Úrnak.

Az egyetlen kérésem az lenne, hogy próbáld meg több bekezdésben megfogalmazni a váalszodat: áttekinthetőbb, jobban értelmezhetőbb lesz. (de ezt csak úgy mondom)

Lényeg a tartalom, ami hasznos, követendő.

Tudod kedves kérdező (így szólítalak meg, mert nem tudom a nevedet), azontúl hogy fogadd meg Hazardteam tanácsait, egy valamivel még tisztába kell lenned: Jézus NEM azt mondta, hogy "változz meg és kövess!", hanem csak azt, hogy "kövess!"

Vagyis majd Ő fog megváltoztatni. Ehhez viszont óhatalanul (értsd: elengedhetetlenül) szükséges, hogy mindig nyitott szívvel és vágyakozva jelenj meg MINDEN EGYES Istentiszteleten, és - ha csak lehet - ne hagyj ki egyet sem. Ez azért is fontos, mert amikor az Istentisztelen kézrátétellel imádkoznak a szükségben levőkért, hatalmas áldáshoz lehet jutni - az ilyet sohasem szabad kihagyni.

Isten sohasem csinál veled olyat, amit te nem akarsz. Az, hogy időnként szükségét érzed a rock-zenének, tisztátalan gondolatoknak... sokan így voltunk ezzel. Amiket leírtál magadról, egyáltalán nem "gáz": nagyon sokan voltunk így (a megtérésünk előtt).

Hagyd hogy Isten Szelleme munkálkodjon Benned: Ő valami egészen csodálatos módon teszi: nem kényszerből, hanem örömmel fogod letenni azokat a dolgokat, amik nem kedvesek Őelőtte.

Az mindenképp örvendetes, hogy Istenfélelem van Benned: érdekel, hogy Istennek tetsző módon élj. Elszomorodsz, ha nem vagy kitartó, és ez jó dolog. Isten ezt látja benned, és örül neki. Így van: az Atya - Jézuson keresztül - pontosan tudja a szükségünket, neézségeinket, igényeinket, és Őrajta (mármint Jézuson) keresztül kész betölteni azt.

Ezt viszont csakis kizárólag Isten Szelleme által lehetséges. Fontos, hogy legyél kitartó, ha csak lehet ne hagyj ki 1 Istentiszteletet se. És akkor meg fogod érteni, milyen az, amikor a házadat (ezen természetesen nem a lakóhelyedet értem, hanem a benső valódat),szóval a házadat kősziklára építed: Máté 7/24-25.

Itt Jézus NEM azt mondta, hogy minden "hawaii" lesz, hanem azt, hogy a nehézségek ellenére is megáll.

Nagyon fontos, hogy kitartó legyél: aki meghátrál, abban nem gyönyörködik Isten Szelleme. Aki viszont segítségül hívja Istent és kitart az Ige mellett, elnyeri a jutalmát: "olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölscét és levele nem hervad el, és MINDEN munkájában jó szerencsés lesz" (Zsolt 1/2-3)

Minél jobban keresed Istent, annál hamarabb meg fogod tapasztalni a nyelveken történő imádkozás szépségét hasznosságát. Azt, hogy milyen csodálatos dolog betöltekezni a Szellemével - nem véletlenül rja a Biblia úgy, hogy ilyenkor bensőnkben kút fakad. Enélkül nem lehet változni.

Röviden tehát: legyél minél többet Isten közelségében - jelentsen ez akár az Istentiszteleteken való részvételt, akár dicséretek éneklését, a Biblia tanulmányozását.

És járj Bibliaiskolába! Nagyon jó oktatásank vannak, sok gyakorlati példával, szemléletesen magyarázva.

Ifjúsági összejövetelek: ezeken is rengeteg útmutatást kaphatsz. Ne ijedj meg: NEM fognak kioktatni, NEM mondják azt, hogy mit NE csinálj - ehelyett szelíden, kedvesen rávezetnek, hogy hogyan járhatsz Isten kedvében.

Nézd, kedves kérdező lány: én 12 éve tértem meg itt, a Hit Gyülekezetében. "Hasonló cipőben" jártam, mint te.

Végigmentem ugyanezeken a nehézségeken - nem mondom hogy könnyű volt. De tapasztalatból mondom, hogy így - amiket leírtam - megtalálod az utat. És olyan, de lyan igaz a Biblia: Isten megjutalmazza azokat, akik Őt keresik !

De az, hogy milyen jutalmat kaptam, azt csak én tudom. Mert az én életem. De az biztos, hogy mindenét Istent illeti a dicsőség és a köszönet: én ha még kitartó is voltam, az is Istennek köszönhető!

Nagy kiváltság Krisztus testéhez tartozni, és Isten Szelleme be fogja bizonyítani azt, amit az Írás ír az Igéről: "Az ő parancsolatai pedig nem nehezek".

Üdv: kzs