Az ateisták csalódott és megtévesztett hívők?

Nem, egyáltalán nem.

Én mondjuk lehet ebbe a kategóriába esek, mivel vallásos neveltetést kaptam, de egyszer sem hittem és olyan 13-14 éves koromra realizálódott bennem, hogy mekkora ökörség a vallás. De rengeteg olyan ateistát ismerek, akik eleve ateista neveltetést kaptak (illetve szabadgondolkodó neveltetést, természetesen nem azt hallgatták a szüleiktől, hogy "NINCS ISTEN, NEHOGY HIGGY BENNE MERT KITAGADLAK BÜDÖS KÖLÖK" :D) és életük jelenlegi pillanataiban is ateisták maradtak.

Egyébként nem "menekül" senki a tudományhoz, nem tudom miért húzza fel akár a hívő, akár az ateista oldal az elválasztófüggönyt vallás és tudomány között, együtt is tökéletesen el tudnak lenni, ha a mindkettejüket gyakorló személy nem agyhalott.

3-as vagyok, utóirat:

Érdekelt több vallás is miután a kereszténységből kiábrándultam, kezdetben a Sátánizmus, mivel hirtelen akartam lázadni, majd jöttek a békésebb vallások, mint a Buddhizmus és egyéb spiritualizmuson fekvő hitek, aztán az északi mitológiák kezdtek el foglalkoztatni, majd az iszlámmal ismerkedtem, amit hamar ott is hagytam, legutóbb pedig az "ősi idegenek" témája érdekelt leginkább, meg természetesen utánaolvastam még jó párnak, mindegyik (a kereszténység is) hatalmas ihletet ad a mai napig a kreativitásomnak, amit próbálok szabadjára engedni történetírás formájában, így hálás vagyok nekik. :)

Nem nyert. :) Se csalódott, se megtévesztett. Nem mondanám, hogy ateista családból származok, egyszerűen nem volt jelen a vallás a családban, mert semmi szükség nem volt rá. Ennek ellenére amúgy testvérem vallásos lett (katolikus).

Alapból "gyenge ateista" lennék, akinek továbbra sincs szüksége az egészre, de amikor megtalálnak a vallásosok, és hitegetnek, akkor előjön belőlem az "erős ateista".

Nem menekültem a tudományba, egyszerűen gyerekkoromtól leesett az állam, ha ilyen jellegű műsort láttam, máig érdekel a csillagászat, bár már jelentősen csökkent az érdekődés a fiatalkori énemhez képest.

Ateista vagyok.

És egyáltalán nem csalódott, vagy megtévesztett.

És nem menekülök sehova. Egyszerűen nem hiszek egy felsőbb hatalomban.

Inkább a hívők a "menekülők", akik hinni akarnak valami csodában, valami természetfelettiben, mert ez ad nekik erőt.

Köszi, én megvagyok Isten nélkül is.

Nem. Nem vagyok sem csalódot, sem megtévesztett, sem egyéb exhívő, aki elveszítette a kapaszkodóját és mást keres.

Soha nem akartam elhinni semmit, nem kell ilyen jellegű mankó az élethez.