Nagyképűség ha azt gondolom, hogy én magasabb szinten gondolkodom, minthogy a Biblia tanulmányozása legyen szükséges nekem ahhoz, hogy jó ember legyek?

Egyszer Jézusnak azt mondták, hogy "jó mester", amire így válaszolt:

16

És ímé hozzá jövén egy ember, monda néki: Jó mester, mi jót cselekedjem, hogy örök életet nyerjek?

17

Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.

18

Monda néki: Melyeket? Jézus pedig monda: Ezeket: Ne ölj; ne paráználkodjál; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy;

19

Tiszteld atyádat és anyádat; és: Szeresd felebarátodat, mint temagadat.

20

Monda néki az ifjú: Mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva; mi fogyatkozás van még bennem?

21

Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.

22

Az ifjú pedig e beszédet hallván, elméne megszomorodva; mert sok jószága vala.

Jézus azt mondta, hogy senki sem jó, csak az Isten. Ebben igaza volt, holott Ő Isten Fia volt, és valóban jó volt. Ma az emberek egymást vagy magukat nagyon könnyen jónak mondják, úgy hogy a szó eredeti jelentését nem ismerik, vagy nem veszik komolyan. Kedves Kérdező, magadat is jónak gondolod.

Jézus a válaszában már nem is azt mondta, hogy ha jó akarsz lenni, mert ez magas mérce, hanem hogy ha be akarsz menni az életre, akkor ne paráználkodjál (házasságon kívüli bármilyen szexuális aktivitás, beletartozik a meztelen nők nézése neten, önkielégítés, házasság előtti szex, stb.), ne ölj, ne lopj (BKV-n bliccelés is ennek számít), tiszteld a szüleidet, szeresd a felebarátodat, mint temagadat (tehát nem csak egy kicsit, nem feleúgy, mint magadat, hanem pontosan úgy!). E felsorolás után legtöbbünk szemlesütve elvonult volna, vagy legalábbis megköszönve a korrekciót, ahol érintettek vagyunk. Nem tudom kérdező, ezekkel hogy vagy, de a szereplő - aki egyébként valóságos személy volt, nem tanmese kitalált szereplője - azt válaszolta, hogy ezeket bizony mind megtartotta ifjúsága óta! Tehát ő tényleg relatíve "jó" embernek számított az emberek között, az átlaghoz képest. De vajon tökéletes volt? Mi fogyatkozás van még bennem-kérdezte Jézustól.

Jézus erre azt válaszolta, hogy - lévén próféta, átlátta az emberek egész életét -, ha tökéletes akarsz lenni, add el a vagyonodat, mert az ifjú gazdag volt.

A gazdagság önmagában nem baj, de Jézus azt tanította, hogy a földi kincseket megeszi a rozsda, a moly, meg amúgy sem vihetjük át a túlvilágra, ellenben a mennyben gyűjtött kincsek megmaradnak. A mennyben gyűjtött kincs az nem egy jelkép, hanem valóságos dolog, amit a mennybe belépő ember át tud venni valóságosan, amikor ennek az ideje elérkezik. Jézus szerint ez jobb, mint a földi kincsek gyűjtése, ami inflálódik, ellopja a rabló, megeszi a rozsda (autó), vagy a moly (ruha), stb.

Erre az ifjú már elhallgatott, "elment megszomorodva, mert sok jószága volt", nem gondolta már magát olyan kiválónak, túl drágának tartotta ezt az árat, amit kért

tőle Jézus a tökéletességért, ha tökéletes akarna lenni.

Ebben nem tudom hogy állsz, kedves kérdező, mennyei kincseket gyűjtesz, vagy inkább földieket? (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy pl. hedonisták egyiket se nagyon, inkább az élvezeteket hajszolják.)

Itt Jézus tanítványai annyira megdöbbentek, hogy azt kérdezték:

"Kicsoda üdvözülhet tehát?"

"Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges."

Jézus Isten Fia volt, mégis rendszeresen tanulmányozta Isten Beszédét, erről azt mondta:

"Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik."

Nem azt mondta Jézus, hogy a butáknak kell az ige, az okosoknak nem, hanem minden embernek általánosan szükség van rá. Többek között megtanulni a felülről való bölcsességet, alázatosságot, ki a jó (csak Isten), stb.

elkerülni a kevélységet, mert azután szükségszerűen jön a bukás, a pofára esés.

Remélem segítettem, ez volt a szándékom.

Ez most lehet hogy összezavar, de mondok egy érdekes dolgot a keresztyénségről.

Nekünk NEM ez a célunk hogy jobb embereket faragjunk!

Szerintünk ugyanis minden ember rossz, és ez rontja meg a kapcsolatunkat Istennel. A mi célunk az az, hogy ez a kapcsolat megjavuljon Istennel, ami szerintünk csak úgy lehet hogy az egyetlen tökéletes ember, Isten fia, Jézus ÁRTATLANUL szenvedett és halt meg helyettünk. Az már más kérdés hogy a hit cselekedetek nélkül halott... De még egyszer mondom, tehát nem az az elsődleges célunk hogy erkölcsi nevelésben részesüljenek az emberek, hanem hogy hitben részesüljenek!

Kakasmanó, most, azaz a 21. században a világ szinte összes országának törvényei bűncselekménynek tartják és büntetik a gyilkosságot. Meg a lopást, a csalást, a sikkasztást, a testi sértést stb. Mert LE KELL írni sokaknak, holott normális embernek nem kellene.

Ráadásul rengetegen még így sem tartják be a jelenlegi "állami parancsolatokat".

Akkor?

Amit mondtál, az tényleg ott van a Bibliában, konkrétan a Lukács 6:31-ben. És ez tényleg fontos, és jó, ha ez szerint élsz... de tényleg úgy gondolod, hogy nincs szükséged oktatásra Istentől? Vagy a Biblia nem válhat a hasznodra, csak mert régen íródott?

Ez szerint amit régen mondtak, az már ma nem lehet igaz, csak mert régen mondták? Ha tudnád, mekkorát tévedsz...

I.e. 3. század - Archimidész megalkotja a a felhajtóerőről szóló törvényét. A törvény még ma is érvényes. I.e. 6. század - több mint 2500 évvel ezelőtt egy Pitagórász nevű matematikus megalkotta híres tételét. A tétel még ma is igaz. Thalész szintén leírt egy-két tételt, amik ma is igazak. Ha emberek tudtak örökérvényű dolgokat írni, amik ma is és holnap is igazak, vajon Isten ne lenne rá képes? Én kiállok a Biblia azon kijelentése mellett, hogy "Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen." (2Timóteusz 3:16,17)

Persze lehetsz viszonylag jó anélkül is, hogy olvasnád Isten szavát, és lehet, gyakran azt teszed, ami helyes (Róma 2:14,15). De így nem lehet megismerni Istent, sem igazi bölcsességre szert tenni. Figyeld meg, mit ír Salamon király ezzel kapcsolatban: "Fiam, ha megfogadod, amit mondok,és kincsként őrzöd a parancsaimat, mert odafigyelsz a bölcsességre,és tisztánlátásra készteted a szíved, továbbá ha értelemért kiáltasz,és tisztánlátásért emeled fel a szavad, ha folyton keresed ezeket, mint az ezüstöt,és folyton kutatsz utánuk, mint a rejtett kincsek után, akkor megérted, mit jelent mélységesen tisztelni Jehovát,és meg fogod ismerni Istent. Mert Jehova ad bölcsességet,a szájából ismeret és tisztánlátás származik." (Példabeszédek 2:1-6) Az nélkül, hogy kutatnál utána, és imádkoznál érte, nem tudsz igazán bölccsé válni, és nem tudod megismerni Istent. De ha ezeket megteszed, akkor "azt is megérted, mi igazságos, jogos és tisztességes, hogy mit jelent jó úton járni" (Példabeszédek 2:9). Én hiszem, hogy Isten jobban tudja, mi a jó, mint én, ezért hagyom, hogy tanítson.

Dávid is, aki már sok-sok év alatt sokmindent megtanult már, és sokmindenben tudhatta, mi a jó, mégis ezt kérte Istentől: "Ismertesd meg velem útjaidat, ó, Jehova, taníts meg a te ösvényeidre! Járass engem igazságos utadon, és TANÍTS, mert te vagy az én megmentő Istenem" (Zsoltárok 25:4,5).

Gondolom, amelyik 8-at.

De ez még nem jelenti, hogy az újabb minden esetben jobb. Teljesen mindegy például hogy Pitagórász tételét i.e. 6. században írták-e le, vagy pedig most a 21. században: nem változtat azon, hogy igaz-e. Egyébként elfogadod a Bibliát Isten Szavának?