Ki a jobb ember?

Alapvetően egyik sem. A jó csak az Isten (Jézus). A hívő pedig részesül a jóságából, napról napra formálódik a képére, így valóban jóvá válik. Az ateista a saját jóságában reménykedve, önmagát becsapva elkárhozik, a hívő Istenben reménykedve üdvözül. Az esélyek egyformák.

Egy ateistának mi értelme van önzetlenül jót cselekedni? Egyáltalán honnan van benne ez az erkölcsi érzés?

Klasszikus ateista sincs, mert kb. az összes, akivel találkoztam hiszi, hogy létezik a Biblia Istene és gyűlöli.

"Egy ateistának mi értelme van önzetlenül jót cselekedni? Egyáltalán honnan van benne ez az erkölcsi érzés?"

Az ateista ugyanúgy érző ember. Miből gondolod, hogy kevésbé tud szeretni, kevésbé fogékony a jóra?

Én tán kevésbé szeretem a kislányom, mint egy hívő?

Én azért igyekszem jóindulattal lenni mások iránt, mert ideális esetben számíthatok arra, hogy azt kapom vissza. Jó érzéssel tölt el, ha segítek valakinek.

Közben számomra közömbös, hogy egy kitalált, elképzelt felsőbb hatalom mit gondol erről.

Amellett nem zárom ki teljesen Isten létét, csak mivel objektíve nem lehet róla meggyőződni, a kérdést megválaszolását félretettem halálom idejére. Engem csak pozitív meglepetés érhet. Nem vagyok rosszabb vagy jobb ember mint akármelyik hívő, magyarán nincs mitől félnem.

Vagy azt akarod mondani, hogy engem, aki senkinek nem ártottam, az összes "bűnöm" csak annyi, hogy nem hiszek Istenben, majd ezért egy végtelen hatalmú és jóságú lény majd megbüntet?

Nincsen jó, csak az Isten, aki emberré lett értünk, hogy kifizesse a bűn árát, ugyanis senki sem tud jó lenni. A jócselekedet nem fog üdvözíteni. És mi a jó? Amit te annak tartasz? Ki vagy te, hogy megszabd, hogy mi a jó? A szeretet jó, de vajon ha szeretetből cselekszel, akkor ismered a tetted következményét? Jó, tudom ezt át kéne gondolni, és nem fogod. Honnan tudod, hogy amit te teszel és jónak gondolod (ezzel is fényezve önmagad, ami máris bűn, hisz a te elgondolásod szerint jót tettél), annak a következménye kizárólag jó?

Annyira le vagytok korlátozódva a cselekedetekre, hogy nem is láttok tovább.

Ha nagyon nem megy az értés, akkor karácsony alkalmával elmagyarázom példával, de én azért reménykedem a józan észben.

4.

És akkor ki mondja meg, mi a jó? Akkor végre közölhetnéd. És ki vagy te, hogy megmond, honnan lehet tudni, mi a jó? Egy régi könyv megírta?

"Az ateista ugyanúgy érző ember. Miből gondolod, hogy kevésbé tud szeretni, kevésbé fogékony a jóra? "

Nem ez volt a kérdésem, olvasd újra - segítséggel. Tehát semmiből nem gondolom, mert nem is állítottam. Újra: honnan van az ateistában az erkölcsi érzés?

"Engem csak pozitív meglepetés érhet. "

Elvileg nem. HA nem hiszel, elkárhozol. HAcsak ez nem jelent pozitív élményt neked ...

"Vagy azt akarod mondani, hogy engem, aki senkinek nem ártottam, az összes "bűnöm" csak annyi, hogy nem hiszek Istenben, majd ezért egy végtelen hatalmú és jóságú lény majd megbüntet?"

Akkor Jézuson kívül íme a 2. tökéletes ember, aki soha, még csak gondolatban sem követett el bűnt.

"Elvileg nem. HA nem hiszel, elkárhozol."

Elvileg DE. Ha nem hiszek, nem lesz semmi. Egy állítás - egy tagadás.

"Akkor Jézuson kívül íme a 2. tökéletes ember"

Az én álláspontom szerinte Jézus sem volt tökéletes ember és nem volt Isten fia sem - már ha létezett egyáltalán.

"aki soha, még csak gondolatban sem követett el bűnt."

Írtam volna ilyet? Nem, ezt írtam:

"Nem vagyok rosszabb vagy jobb ember mint akármelyik hívő, magyarán nincs mitől félnem."

Ezt pedig fenntartom.

3

Sajnos a halálod pillanatában, mikor már nyilvánvaló lesz Isten létezése, késő lesz elfogadni Őt, akkor már nincs lehetőség megtérésre. De mielőtt az örök kárhozatra kerülnél, Isten megmutatja majd, hogy hányszor próbált megmenteni, többek között itt, ezen a weboldalon is, és te hányszor utasítottad vissza a közeledését. Mert Ő, számunkra érthetetlen módon, mindenkit szeret és mindenkinek örök életet szeretne ajándékozni.