Valóban bibliai alapokon nyugszik a lapos Föld, mint elmélet?

"Isten teremtésének a ténye."

Mármint nem "ténye", hanem leírása.

Csak sajnos nem valósághű leírás.

@ Érdekes, az alvilág a képen fizikai hely, a Bibliában pedig szellemi hely

Az alvilág és a menny szerintem is szellemi hely, de a Biblia sokszor fizikai helyként kezeli. Isten ott van fönt, a halottak árnyai meg valahol lent.

"Ezért mondja az Írás: Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat. Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, mint hogy előbb le is szállt a lenti földi tájakra? Aki leszállt, az emelkedett minden ég fölé, hogy betöltse a mindenséget." (Ef 4,8-10)

"Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?

Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha az alvilágba (seol) vetek ágyat, ott is jelen vagy." (Zsolt 139,7-8)

@ Ráadásul a Bibliában a szárazföldről van szó, mikor az oszlopokat, mai néven kontinentális talapzatokat említi. Tehát nemhogy téved a Biblia, hanem korát meghazudtolóan pontos leírása van.

Ez persze hülyeség. Gondolod, hogy amikor a kecskepásztorok olvasták a Bibliát, akkor kontinentális talapzatokra gondoltak? A képzeletükben egy lapos föld jelent meg, amely oszlopokon áll, felette a szilárd égbolt, amely szintén oszlopokon áll. Az ég olyan mint egy búvárharang, amely megakadályozza, hogy mindent elöntsön a víz.

Felesleges a vita...

A bibliai világkép semmiképpen sem olyan, mint az ábrázoláson. És nincs ellentétben a modern tudományos világképpel. Csakhogy azt sem szabad elfelejteni, hogy az ókorban íródott és az akkori emberek ismeretanyagára támaszkodva kellett olyan leírást adni, amelyre nem voltak megfelelő kifejezéseik. Nyilván egy mai ember számára, akinek ezek már természetesek, a bibliai leírás félreérthető és félreértelmezhető lesz. Egy gyakorlati példa: amikor a Biblia eszkimó nyelvű fordítása készült, a nyeszeknek szembesülniük kellett azzal, hogy a legfontosabb igéket sem tudják azon a nyelven leírni. Egyszerűen hiányoztak a nyelvből a megfelelő szavak. Így ők is a meglevő szavakkal próbálták visszádni az értelmét; így lett pl. Jézus "Isten fókája"...

Ugyanez az eset forgott fenn a világ leírásánál az óhéber nyelv esetén.

Azt azonban el kell mondani, hogy az Újszövetségben az akkor modernnek számító görög nyelv jelentősen megkönnyítette a dolgot. A betlehemi csillagról szóló pár mondatban is több csillagászati szakkifejezés fordul elő abszolút pontossággal. Természetesen ezen terminológia is gömbszerű Föld esetén értelmezhető.

Egyébként a Föld gömb alakját külön nem is volt szükséges kiemelni, hiszen az ókorban az már minden művelt ember számára nyilvánvaló volt (Eratoszthenész még a közelítő méretét is meghatározta)...

"a Föld gömb alakját külön nem is volt szükséges kiemelni, hiszen az ókorban az már minden művelt ember számára nyilvánvaló volt"

De csak nekik!

És ők voltak kisebbségben... tudod, a görögöknél ugyanígy megvolt a lapos Föld elmélete is, és az emberek többsége ebben hitt.

A Biblia írói pedig NEM voltak műveltek, mint az látszik szinte az összes természettudományos leírásból (a 4 lábú szöcskétől kezdve, a madár denevéren keresztül a kérődző nyúlig).

Ezen kívül fölösleges a szerecsenymosdatás: teljesen nyilvánvaló, hogy min. 1500 éven keresztül FEL SEM MERÜLT, hogy ne lenne lapos a Föld. Kolombusz előtt kezdtek csak ezen töprengeni.

Igen, a Biblia lapos Földet tanít:

"Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra" (Ézsaiás 40:22)

Gömb esetén értelmezhetetlen a sátras hasonlat, így aki ezt írta, az egyértelmű, hogy lapos korongnak képzelte a Földet.

Vagy:

"Majd felvitte őt egy magas hegyre, és megmutatta neki egy szempillantás alatt a földkerekség minden országát," (Lk 4,5)

A történet feltételezi, hogy egy magas hegyről látható a földkerekség minden országa. Tehát a Föld nem gömbölyű, hanem egy nem végtelenül nagy korong. Hasonló van az Ószövetségben is:

"A látomás, amelyet fekvőhelyemen láttam, ez volt: Láttam egy fát a föld közepén; nagyon magas volt. A fa csak nőtt és erősödött; olyan magas lett, hogy az égig ért, és még a föld széléről is látni lehetett." (Dán 4,7-8)

Aki ilyet ír, az nem gömbölyű Földben gondolkodik.

@Istvan35: az általad írt igék nem a Földre vonatkoznak. A magyar nyelvben sem mindegy, hogy a földet vagy a Földet emlegeted. Itt az első eset forog fenn: jelenti egyrészt a szárazföldet, másrészt azt a területet, amelyet Isten a népének adott, illetve tágabb értelemben az egész emberlakta világot (ne feledjük, hogy az ókorban csak az eurázsiai kontinens és Afrika egy része volt ismert. Ez a föld pedig egy elméleti pontból belátható.

Nem kellene Isten népét jóval primitívebbnek és fejletlenebbnek beállítani, mint a többi kortárs népet.

A mai ismereteinkkel (ti. a gömbszerű Föld) is tökéletesen érthető, mit akart kifejezni az igék szerzője, ezt semmiben nem befolyásolja az, hogy pontosan milyen alakú a bolygónk.

"csak az eurázsiai kontinens és Afrika egy része volt ismert. Ez a föld pedig egy elméleti pontból belátható."

NEM!

Ez bizony csak sok 100 km magasról látható, ahol már nincsen levegő! És még onnan is problémás, mert vízszintesen már nem sokat látsz bármiféle földből.

A többi meg a szokásos szerecsenymosdatás.

Ja.

Annak, aki a Hubble teleszkópot hordja a nyakán, és átlát a ködön, poron, felhőn...

Ha a Föld lapos, akkor nincs Hubble.

Legalábbis eddig minden flatearhtretard azt bizonygatta, hogy űrutazás, műhold, ilyesmi nem létezhet, hanem átverés az egész...