A Katolikus Egyház miért tért el a hagyománytól abban, hogy az LXX helyett a héber szövegből fordítja az Ószövetséget?

Erről egyelőre csak mi gondolkodhatunk, mivel az illető szerzőket már nem kérdezhetjük meg.

Úgy gondolhatták, hogy a héber az eredeti, a LXX pedig fordítás, aminek nem akarták továbbvinni a hibáit. A Vulgátához még Jeromos felhasználta mindkettőt.

én is úgy gondolom hogy a LXX lenne az ideális, de nem csak náluk hanem a protestánsoknál is, persze lábjegyzetekkel ,vagy oké maradjon a héber de lábjegyzetben a LXX

pláne azért mert a ma hazsnált szöveg a 7. században keletkezett/rögzült és nyilván szándékosan olyan szöveget rögzítettek a zidók ami a keresztény teologiát nem támasztja alá, gondolom a katolikusok is abba a tévedésbe estek amibe a reformáció, hogy "héber biztos az eredetibb" még amit jeromos használt az esetleg, de a korai szövegtöredékek is inkább a LXX-t támasztják alá mint a mai hébert

egyébként meg a katolikusok biztos a hébert hazsnálják nem csak figyelembe veszik? A Neovulgata úgy tudom a vulgata-ból készült a LXX figyelembevételével a SZIT meg a héber szöveg figyelembevételével ,gondolom itt a protestánsok felé akartak kicsit közeledni

a Vulgata-hoz meg tudtommal azért ragaszkodnak annyira mert évszázadokig mindenki azt olvasta nyugaton és a görög szövegek egy-egy sajátosan katolikus nézőpontot kevésbé támasztanak alá, pl a sokak szerint túlzó máriatisztelet a LXX-ból sokkal kevésbé olvasható ki (megjegyzem ezt pont egy katolikus paptól hallottam)

Szia Dante, üdv újra a fedélzeten! :-)

Nos azért azt érdemes megfontolni, hogy az LXX csak egy fordítás, aminek számos hibája volt. Ha utánaolvastok, akkor láthatjátok, hogy az ókori egyházatyák is fenntartásokkal kezelték, lásd pl. Origenész...

Nem véletlen, hogy vitás esetekben az egyházatyák is mindig az eredeti szöveghez fordultak.

Egy aprócska, de jellemző esetet hadd hozzak fel példaként: I. Móz. 21:14-ben sokan nem értik - joggal -, hogyan adhatta Ábrahám Hágár vállára a 15-16 éves Ismáelt. A felvilágosodás filozófusai, például Pierre Bayle, sokat élcelődtek ezen, és a Szentírás megbízhatatlanságát olvasták ki belőle. Az 1973-as kiadású új katolikus fordítás ehhez az igehelyhez fűzött kommentárja szerint már csak ezért sem szabad komolyan vennünk a bibliai kronológiát (Szent István Társulat, Budapest, 1976, 63. l.). Ezzel szemben az igazság az, hogy a Septuaginta a héber -et prepozíciót, melynek kettős jelentése van (tárgyi és határozói viszonyt egyaránt kifejezhet), nem fordította helyesen. Emellett az "a gyermeket" szó folytatása a mondat bevezetésének, mely nem "a kenyér"-hez és "a víztömlő"-höz tartozik. Az említett igehely szabatosan tehát így hangzik: "Felkelt azért Ábrahám jó reggel, vett egy kenyeret és egy tömlő vizet, és adta Hágárnak. Feltette azt annak vállára, és a gyermekkel elbocsátotta."

A Vulgatára való áttérés egyáltalán nem volt hibás döntés, hiszen tudjuk, hogy Jeromos igazi szöveggondozó, filológus volt. Mivel lelkiismeretesen dolgozott, kötelességének érezte, hogy az Ószövetség eredeti héber szövegéhez forduljon. Gondossága mellé páratlan nyelvtudás is társult, mely kora legjobb bibliaismerőjévé avatta.

Ettől eltekintve a legjobb döntés az eredeti héber szöveg alapul vétele, és az összes többi fordítás alapján az esetleges korrekciója, javítása, ahol szükséges. Éppen most készül a Biblia Hebraica Quinta (2020-ra lesz teljes), amely kiváló alapot nyújt majd a legjobb Bibliafordítás elkészítéséhez felekezettől függetlenül!

Üdv. Péter

Dante: elvileg van tervben LXX fordítás, sőt részletek már kész is vannak, bár ki tudja mikor fogják tudni folytatni a munkát, a Kálvin kiadó fogja kiadni ha minden jól megy

a protestánsok sem vetik el a LXX-t sőt, elvileg logikusabb lenne, hogy azt hazsnálják hiszen ők azt állítják a biblia alapján újraépítették a kereszténységet (eredetileg ilyet nem mondtak, de mára már...) namost itt ugye adja magát hogy akkor ne valami olyat hazsnáljanak ami mintegy 600 évvel a kereszténység születése után keletkezett hanem azt a szöveget amit maguk az apostolok is használtak

Péternek abból a szempontból igaza van, hogy az ókori atyák is gyakran figyelembe vettek héber arámi és szír szövegeket, néha komoly vita is kialakult, mert 1-1 messiási jóslat így picit változott, igaz mind a 2 változat működött, mai szemmel kicsit szőrszálhasogatónak tűnik nekem, de az embernek ösztönös igénye hogy mindenre egyetlen pontos választ találjon...

na de a héberre visszatérve, az ókoriakcsak figyelembe vették, vizsgálták, hogy a LXX-t jobban megértsék, és mint említettem a ma hazsnált héber szöveg NEM az amit az ókoriak olvastak, hanem egy szándékosan úgy összeállított szöveg hogy az a keresztény teológia alól kihúzza a talajt

őszintén szólva ez a (egyébként tipikus) protestáns érvelés a héber szöveg mellett nekem úgy tűnik már csak arról szól hogy megvédjenek valamit ami már régóta "hagományos" a protestantizmusban a következetes sola scriptura elv helyett (annak akár lutheri akár neoprotestáns értelmezése). Miért is? Mert az újszövetség a LXX-t idézi a legtöbb esetben (ahol nem valószínűleg ott is, csak ne mtudta a szentíró tökéletesen fejből a szakaszt), egyértelműen azt a szöveget olvasták, tehát azt mondjuk a biblia kell legyen a mérvadó akkor a LXX-t kell figyelembe venni, annak az ihletettségében bízni, ha pedig nem azt olvassuk akkor az nem a biblia, az új világ fordításra is mondhatjuk hogy nem biblia hiszen szándékosan megváltoztattá, hasonló a massorata ilyen szempontból, tehát ha azt mondjuk egy héber szöveg az ideális mert a LXX csak fordítás, az a héber szöveg akkor sem az ami a protestáns fordításokba bekerül(illetve ezek alapjául szolgál).

A végére pedig olvassatok egy igazi protestáns érvelést: sola scriptura! Nem baj hogy mit mondott Origenes vagy mások! Sola scriptura! Lehettek kétségei Origenesnek, lehettek másnak is kétségei, lehettek nekünk is, de Isten igéjét ahogy azt az ószövetség idézi és amire pál azt mondta "istentől ihletett" egyértelműen a LXX-ból olvasták az apostolok, innentől fogva az a biblia és nem érdekes hogy ki mondta hogy esetleg a héber jobb lenne

én is úgy gondolom az idális az lenne ha korábbi héber szövegeket vennénk alapul segítve a LXX fordítását, ami sajnos a közeli jövőben még nem várható Magyarországon de a távoliban talán igen :)

egyébként itt megjegyezném, hogy az ortodoxia is a reformáció óta ragaszkodik ennyire a LXX-hoz, persze lehet hogy ha valaki neki ment volna már korában akkor korábban is erősebben védték volna, de az ókorban még amikor eleve nem volt különválasztva (ahogy az ortodoxiában elvileg ma sincs) az írott a képi és a szóbeli hagyomány az ószövetség is a hagyomány része volt és ezért nem ragaszkodtak annyira hozzá hogy mindig mindenhol etűről betűre azonos legyen ebből is adódtak viták h pl a szír szöveg más volt egy helyen, ott is a hébert hívták segítségül

gondolj csak bele a protestánsok sokszor azzal vádolják a katolikusokat hogy hozzáadták a deuterokanonikus könyveket a bibliához, ez ugye teljes nonsense, de azért alakulhatott ki ez a nézet a történelmet felszínesen ismerők körében mert kifejezetten dogmatizálva egyszerűen nem volt az ószövetség, és a katolikus egyház csak a reformáció után dogmatizálta, ahogy a protestánsok a massoreta-t (megjegyzem azt is későn, és kicsit kényszeredetten, mert csúnyán nézett ki hogy sola scriptura de azért nem egységes hogy mi az a scriptura, pl Luther ki akarta rakni a ma kanonikus Eszter könyvét, de idézte a cak a LXX kánonban meglévő 2Ezra-t)