Készült már olyan magyar nyelvű Biblia-fordítás, amely az Ószövetséghez az ún. Codex Petropolitanus-t, vagy másnéven a Leningrádi kódexet használja alapul?

@ A Leningrádi kódex a stuttgarti héber Bibliánál viszont pontosabb és eredetibb.

Kevered a szezont a fazonnal.

A Leningrádi kódex a legrégebbi teljes héber Biblia kézirata. A stuttgarti héber Biblia pedig a legmodernebb héber szövegkritikai kiadás.

Tehát az utóbbi egy olyan kiadás, amely világon fellelhető összes kéziratot is figyelembe veszi, beleértve például a qumráni leleteket. A kiadás alapvetően a Leningrádi kódexet veszi alapul, s lábjegyzetekben közli az eltéréseket.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Stuttgarti héber szövegnél nincs pontosabb héber szövegű Biblia.

Sziasztok!

Valóban érdekes témákat boncolgattok, és érdemes ezeket kutatni, sajnos Magyarországon kevesen érdeklődnek ilyen szinten Szentírástudomány, Bevezetéstudomány iránt.

Amire én jutottam a kutatásaim során: a Szentírás különböző szövegforrásokban áll a rendelkezésünkre. Négy kézirat jelenteti a legfontosabb szövegforrást, amelyek teljességében vagy jelentős részben tartalmazták az ószövetségi könyveket:

1. A legrégebbi a Kairói kódex 895-ből, Moses ben Asher készítette a palesztinai Tiberiásban. Azokat az ószövetségi iratokat tartalmazza, amelyeket a héber kánon a korai és a későbbi próféták csoportjába sorol.

2. A Szentpétervári kódex a prófétákról 916-ból, amely csak a későbbi próféták csoportjába sorolt iratokat tartalmazza. Babilóniai punktációs rendszerrel írt szöveg.

3. Az Aleppói kódex 930-ból, Aron ben Asher által javított és punktált szöveg. Eredetileg a teljes Ószövetséget tartalmazta, ma azonban már hiányos, mert 1948-ban úgy mentették ki az égő zsinagógából. Szíriából Izráelbe csempészték ezután, jelenleg is ott őrzik, és alapul veszik a héber bibliák kiadásához.

4. A már említett Szentpétervári kódex 1008-ból, másolat a Rabbi Aron ben Moses ben Asher által 1000 körül készített kódexről. A teljes Ószövetséget tartalmazza. A babilóniai írástudók szerinti magánhangzójelekkel punktált szöveg.

Alapul értelemszerűen mindig a Leningrádi kódexet veszik, azonban értelemszerűen igyekeznek a régebbi forrásokat is beledolgozni ebbe a szövegbe. Így például a Suttgarti Biblia a fenti négy forráson kívül még figyelembe veszi A kairói genizából való kézirattöredékeket is, melyek az isz. VI-IX. századból származnak, és az ún. Nash-papiruszt, amely a Tízparancsolatot (II. Móz. 20:1-17) és Izráel hitvallását (V. Móz. 6:4-9) tartalmazza töredékesen, az ie. 150 és isz. 50 közötti időből.

Amit talán kevesen tudnak, hogy a Holt tengeri tekercsek feldolgozása még mindig folyamatban van, és ez alapján készül egy új mintaszöveg a BHQ (Biblia Hebraica Quinta), melyet 2004-ben kezdtek összeállítani és előreláthatólag 2020-ra lesz teljesen kész.

Részletek itt: [link]

Üdv. Péter

Szia!

Mi magyarok le vagyunk maradva, alaposan. Angol nyelven már sok könyv publikálva lett, lásd az előző linket... :-)

A Magyar Bibliatársulatot érdemes figyelni, ők fognak majd publikálni, ha oda kerül a sor...

Üdv. Péter

@ Tehát modernnek modern a stuttgarti biblia, de vannak hiányosságai, amiket korrigálni akarnak a leningrádi kódex szövege alapján. És ez fontos szempont.

Őszintén szólva nem nagyon értem mit magyarázol. Egy modern szövegkritikai kiadás mitől lenne rosszabb, mint egyetlen kézirat. A szövegkritikai kiadásnak éppen az a lényege, hogy minden létező kézirat figyelembevételével készül. Tehát ha van eltérés a modern szövegkritikai kiadás és a régi leningrádi kódex szövege között, akkor az azért van, mert a tudomány jelenlegi állása szerint az a szöveg a jobb.