A Pokol csak a Bukott angyaloknak van fenntartva?

És te hiszel nekik? :D

Nem lehet hogy sátánisták voltak?

A „pokol” szó sok bibliafordításban megtalálható. Egyes fordítások azonban ugyanezekben a versekben a „sír”, „holtak országa” és ehhez hasonló kifejezésekkel élnek. Más bibliafordítások nem fordítják le a „pokol”-nak megfelelő eredeti nyelvű szavakat, hanem átveszik őket a saját ábécéik betűivel írva le azokat.

Mely szavakról van szó? A héber se’ól′ és az ennek megfelelő görög hai′dész szóról, amelyek nem egyes sírhelyekre, hanem az elhunyt emberiség közös sírjára vonatkoznak; ezenkívül az örök megsemmisítés szemléltetésére használt ge′en·na kifejezésről.

Ám mind a kereszténység soraiban, mind a nem keresztény vallásokban azt tanítják, vagy sokáig tanították, hogy a pokol a démonok lakhelye, s büntetésül (amely egyesek szerint kínzást is magában foglal) ide kerülnek a gonoszok a haláluk után.

Ezek a köztudatban elterjedt nézetek.

Persze ma már változnak az idők és a "pokol tüze" kezd több egyházban is kialudni. Most már pl. nem "helynek", hanem "állapotnak" említik egyes csoportok.

A kérdésre a válasz nyilván attól függ, mit tanít a Biblia valójában a "pokolról"?

Miért van ez a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy mit mond a Biblia a pokolról?

„Sok zűrzavart és félreértést okoztak a Biblia korai fordítói azzal, hogy a héber seol, valamint a görög hádesz és gyehenna szavakat rendszeresen a pokol szóval fordították. Az, hogy a Biblia átdolgozott kiadásainak fordítói egyszerűen átírták ezeket a szavakat, nem volt elegendő e zűrzavar és hamis felfogás eloszlatásához” (The Encyclopedia Americana)

A fordítók engedték, hogy személyes elképzelésük színesebbé tegye a művüket, ahelyett hogy következetesek lettek volna az eredeti nyelvek kifejezéseinek fordításában. Például:

1. A se’ól′ szót a Károli-fordítás ilyen kifejezésekkel adja vissza: „sír”, „koporsó”, „pokol”, „seol”, „alvilág”; a hai′dészt: „pokol”, „sír”.

2. Az Újfordítású revideált Biblia a hai′dész helyett a „halottak birodalma” és a „pokol” kifejezéseket használja.

3. A Katolikus fordítás a hai′dész esetében így fordít: „pokol” és „alvilág”. S a ge′en·na szót a „kárhozat”, illetve a „pokol” szóval adja vissza, noha ez utóbbit a hai′dész fordításaként is használja. Ily módon az eredeti nyelv megfelelő kifejezéseinek pontos jelentése elmosódik.

Ez az, ami nagyon megkeveri a lapokat! És ezért nehéz tisztán látni a szó eredeti, bibliai értelmezését illetően.

De nem lehetetlen!

A válasz a kérdésre az, ami az első bekezdésben van. A pokol szó nem jelent "örök kínzást" sem a "bukott angyaloknak", sem az embereknek. Sőt nem jelenti az "örök kárhozat" állapotát sem, amennyiben a "kárhozat" kifejezés alatt az "elhunytak örökké élő és kirekesztett lelkeit" értik, mert ilyen nincs!

Az emberiség közös sírját jelenti, mivel a héber se’ól′ és a görög hai′dész szavak megfelelőjéről van szó!!!

Erre milyen bizonyítékok vannak?

Pl: a Biblia sehol sem utal arra, hogy a halottak képesek fájdalmat érezni. Préd 9:5, 10. Zsolt 146:4.

Sehol sem utal arra a Biblia, hogy a lélek túléli a test halálát. Ez 18:4.

Nem mondja a Biblia, hogy csak a gonoszok kerülnek a pokolba.

De azt mondja a Biblia, hogy az igaz emberek is a pokolba kerülnek. Jób 14:13. Csel 2:25–27.

Kilehet szabadulni egyszer a bibliai pokolból. Jel 20:13, 14.

az utolsó egy jehovás félremagyarázás

de a kérdés is sántít több pontban

mi az, hogy karoling szerzetesrend? ráadásul a 17. században...

ilyen nem volt, ez valami fantasy-regény részlete lehet

gondolkodók, teológusok persze sok mindent állítottak már a pokolról, de ilyen értelmezésről nem tudok

a Vatikánon belül nincsenek rendek

rendek az Egyházon belül vannak

ilyen tanítást hivatalosan soha nem vallott az Egyház

hogy az egyes egyén mit gondol, az az ő lelkiismerete

valóban, főleg a II. Vatikáni Zsinat óta felmerülnek ilyen és hasonló tévedések, de ezek teljesen ellenkeznek a Biblia tanításával, és az értelemmel

csak arra valók, hogy az embert hamisan megnyugtassák, hamis illúziókba ringassák (bárhogy élek, a Pokol üres- tehát nincs kárhozat)

ide vezetett a II. Vatikáni Zsinat romboló hatása

Ha félremagyarázás, akkor javítsd ki.

Csak az a baj ezzel "félremagyarázással", hogy minden eleme stimmel, már ami a Bibliai részeit illeti!

Még mielőtt a tekintélyelvűség biztonságos mezejére tévednénk, azt is látni kellene, hogy ha a Károli fordítás szerint maga Jézus is a "pokolra" került halálakor (fent idézve), akkor nyilván nem azt jelenti, amit a fejekbe vertek róla.

Nem beszélve arról, hogy a bibliai "lélek" természetét is (ami szorosan illeszkedik a feltett kérdéshez) alaposan kitárgyaltuk már különböző kérdésekben. Éppen olyan homályos érveket lehet csak támasztani mellette, mint pl. a háromság bizonyítására.

Az persze senkit nem zavar, hogy közben számtalan ellentmondásba ütközünk.

nos...a Bibliát kell alapul vennünk, hiszen más források nem igazán tekinthetők hitelesnek (lásd szerzetes rendek kitalációi)

A Bibliában alapvetően két kifejezés szerepel a pokolra. Az egyik a héber seol, a másik a görög hádész. Mind a kettő ugyanazt jelenti, amit mi magyarban pokolnak fordítunk. A Biblia szerint ide kerülnek az elkárhozott emberek haláluk után.

Jézus Krisztus feltámadása előtt az összes szent ember is ide került, de a seol, hádész ketté volt osztva. Az egyik része a gyötrelem helye volt, a másik a vígasztalás helye. Tehát a seol ketté volt osztva. Ezt maga Jézus mondta ki, amikor beszélt a gazdag és a szegény emberről:

Vala pedig egy gazdag ember, és öltözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván:

És vala egy Lázár nevű koldus, ki az ő kapuja elé volt vetve, fekélyekkel tele.

És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hullanak vala a gazdagnak asztaláról; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.

Lőn pedig, hogy meghala a koldus, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.

És a pokolban felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.

És ő kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjainak hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban.

Monda pedig Ábrahám: Fiam, emlékezzél meg róla, hogy te javaidat elvetted a te életedben, hasonlóképen Lázár is az ő bajait: most pedig ez vígasztaltatik, te pedig gyötrettetel.

És mindenekfelett, mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy a kik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek. (Lukács evangéliuma 16. fejezet 19-26. vers)

A Biblia további beszámolóiból megtudjuk, hogy Jézus halálakor lement a seolba, és a tömlőcbe vetett lelkeknek is prédikált.

Jézusnak azért kellett lemennie a seolba, hogy azok, akik majd hisznek benne, nekik már ne kelljen. Ezt is elszenvedte helyettünk.

Szóval amint lement, a pokol nem bírta magában tartani, mivel nem volt benne bűn, így feltámadt a Szentlélek ereje által.

Amikor feltámadt, a seol azon részét is kiürítte, ahol a szentek voltak. Jézus győzelme után a szent emberek már nem a seolba kerülnek, hiszen Jézus lehetővé tette, hogy hozzá mehessenek haláluk után.

Azóta a seol, a hádész csak pokolként üzemel, a gyötrelem helye.

Másik fontos dolog, ami szerepel a Bibliában, az a gyehenna, más néven a tűznek tava. Ide kerül majd a sátán az angyalaival, és a pokolot, a seolt is bedobják a tűznek tavába. (az elkárhozott emberekkel együtt) Szóval nem összekeverendő a pokol és a gyehenna.

De van kiút, és ezt a kiút nem más mint Jézus Krisztus! Ha hozzá jövünk, elfogadjuk őt, mint Megváltot, és követjük Őt, akkor megmenekülünk a pokoltól, a tűznek tavától, és az örök kárhozattól. A döntés rajtunk múlik, kit választunk. a bűneinket, a halált, vagy pedig az életet, és a szeretetnek a forrását: Jézus Krisztust.

Kívánom mindenkinek, hogy senki ne kerüljön a pokolba, se a gyehennába, mert "ott lesz sírás és fogcsikorgatás"

Az nagyon jó, hogy ilyen türelemmel állsz hozzá ehhez a kérdéshez. Remélem meg tudjuk őrizni ezt a hangnemet.

Abban megegyezünk, hogy a héber és görög szó egyet jelent, és hogy a "pokol" kifejezést ezekre szokták alkalmazni, amennyiben pontos és következetes a fordítói munka - mivel az a fenti szövegből egyértelműen kiderül, hogy sajnos sok fordítás keveri a szavak jelentését.

Még annyit, hogy a gyehenna valóban mást jelent, mint a pokol, pedig sokszor ezt is pokolnak fordítják!

Ez is csak bonyolítja az érthetőséget.

Azzal, amit Jézus a gazdag emberről és Lázárról mondott, azt tanította, hogy a gonoszok gyötrődni fognak a haláluk után?

Betű szerint kell-e értenünk a Lukács 16:19–31 leírását, vagy csupán valaminek a szemléltetéséről van szó? A Káldi-fordítás lábjegyzete elismeri: „Tekintetbe kell venni, hogy az itt következő elbeszélés példabeszéd, melynek részletét nem kell szószerint venni, csak tanulságát keresni.”

Betű szerint értve azt jelentenék Jézus szavai, hogy Isten összes kegyeltje elférne egyetlen személy, Ábrahám keblén; hogy az ujjhegyen levő víz nem párologna el a hádesz tüzében; hogy egyetlen csepp víz enyhülést szerezne egy ott szenvedőnek. Vagyis a jók azon "gyönyörködhettek", hogyan "égnek" és "gyötrődnek" a másik "táborban"? Ezt képzeled el a "vigasztalás helyének"?

Ésszerűen hangzik ez neked? A betű szerinti értelmezés szemben állna a Biblia más részeivel. Ha a Biblia ilyen ellentmondásos lenne, alapként használná-e egy igazságot szerető ember a hite építéséhez? A Biblia azonban nem mond ellent önmagának.

Mit jelent a példázat? A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.) Lázár, a koldus jelentette az egyszerű zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követői lettek. (Lásd: Máté 21:31, 32; Lukács 18:11; János 7:49.) Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte őket (Csel 5:33; 7:54).

És érdemes figyelni a szemléltetés végén lévő párbeszédre:

"27 Erre az ezt mondta: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához,

28 mert van öt testvérem, hadd tegyen nekik alapos tanúságot, nehogy ők is a kínnak e helyére jussanak.« 29 Ábrahám azonban így szólt: »Ott van nekik Mózes és a Próféták; figyeljenek azokra.«

30 Erre az ezt mondta: »Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, megbánást fognak tanúsítani.«

31 Ő azonban így szólt hozzá: »Ha Mózesre és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”" (Lukács 16:27-31)

Hogyan tudna visszatérni egy halott? Itt is egyértelműen azt a módszert említi a Biblia, melyet valójában tanít: a feltámadás általi visszatérést! Vagyis a "halottak közül" vissza lehet jönni, de ahhoz fel kel támadni (majd az utolsó napon, ahogy Márta mondta Jézusnak).

A másik kérdés szintén a szövegösszefüggés hiánya miatt ellentmondásos. Írom...

(1Péter 3:18-22) "Hiszen Krisztus is meghalt egyszer s mindenkorra a bűnökért, egy igazságos személy igazságtalanokért, hogy az Istenhez vezessen titeket; ő, akit halálra juttattak a testben, de aki megeleveníttetett a szellemben. 19 Ebben az állapotban el is ment, és prédikált a börtönben levő szellemeknek, 20 akik engedetlenek voltak egykor, amikor az Isten türelme várt Noé napjaiban, míg készült a bárka, amelyben kevés ember, azaz nyolc lélek vitetett át biztonságban a vízen."

Kikről van itt szó?

Kik azok a "börtönben lévő szellemek"?

Megnyitotta-e Jézus a saját halálát megelőző időszakban elhunyt személyek előtt az ég kapuját?

Mit jelent az 1Péter 3:19, 20? „Ebben az állapotban [a feltámadását követően, szellemben] el is ment [Jézus], és prédikált a börtönben levő szellemeknek, akik engedetlenek voltak egykor, amikor az Isten türelme várt Noé napjaiban, míg készült a bárka, amelyben kevés ember, azaz nyolc lélek [„lélek”, ÚRB, Kár.; „nyolcan”, Kat.] vitetett át biztonságban a vízen.”

Vajon a ’börtönben levő szellemek’ azoknak az embereknek a lelkei voltak, akik nem hallgattak Noé prédikálására az Özönvíz előtt, s akik előtt most megnyílt az égbe vezető út?

A 2Péter 2:4 és a Júdás 6 összehasonlítása az 1Mózes 6:2–4-gyel megmutatja, hogy ezek a szellemek Isten angyalfiai voltak, akik Noé napjaiban testet öltöttek, és feleségeket vettek maguknak. Az 1Péter 3:19, 20-ban a ’szellemek’ szó a görögben a pneu′ma·szin, míg a ’léleknek’ fordított szó a pszü·khai′.

A ’szellemek’ nem a testből eltávozott lelkek, hanem az engedetlen angyalok voltak; az ugyanitt említett ’lelkek’ élő emberek voltak, mégpedig Noé és a családja. A „börtönben levő szellemeknek” prédikált üzenet ezért ítéletüzenet kellett hogy legyen.

A szövegösszefüggés olyan ragyogóan megvilágítja az értelmét ennek is!