Tudtad, hogy létezik egy jézusnál sokkal idősebb Napisten, Esus?

A HETTITÁK, A GIRGAZITÁK, AZ EMOREUSOK, A KANANEUSOK, PERIZEUSOK,

KHIVVEUSOK ÉS JEBUZEUSOK MIND DZSENTIL NÉPEK

Mózes V. 7:1 Mikor bevisz téged az Úr, a te Istened a földre, a melyre te bemenendő vagy, hogy bírjad azt; és sok népet kiűz te előled a Khitteust, a Girgazeust, az Emoreust, a Kananeust, a Perizeust, a Khivveust, és a Jebuzeust: hétféle népet, náladnál nagyobbakat és erősebbeket;

7:2 És adja őket az Úr, a te Istened a te hatalmadba, és megvered őket: mindenestől veszítsd ki őket; ne köss velök szövetséget, és ne könyörülj rajtok.

7:3 Sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak;

7:4 Mert elpártoltatja a te fiadat én tőlem, és idegen isteneknek szolgálnak; és felgerjed az Úrnak haragja reátok, és hamar kipusztít titeket.

ITT A ZSIDÓK NYÍLTAN BESZÉLNEK A DZSENTIL ISTENEK ELPUSZTÍTÁSÁRÓL

7:5 Hanem így cselekedjetek velök: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, berkeiket vágjátok ki, faragott képeiket pedig tűzzel égessétek meg.

7:6 Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy te; téged választott az Úr, a te Istened, hogy saját népe légy néki, minden nép közül e föld színén.

Mózes V. 7:21 Ne rettenj meg azok előtt, mert közötted van az Úr, a te Istened, nagy és rettenetes Isten!

7:22 És lassan-lassan kiűzi az Úr, a te Istened e népeket te előled. Nem lehet őket hirtelen

kipusztítanod, hogy a mezei vadak meg ne sokasodjanak ellened!

7:23 De az Úr, a te Istened elődbe veti őket, és nagy romlással rontja meg őket, míglen elvesznek.

7:24 Az ő királyaikat is kezedbe adja, hogy eltöröljed az ő nevöket az ég alól; senki ellened nem állhat, míglen elveszted őket.

A Dzsentilek fejébe zsidó hazugságokat vertek. Elvágtak minket Isteneinktől és kultúránktól, a helyükre pedig kitalált zsidó szereplőket helyeztek, hogy a nem-zsidók azokat imádják – ez pedig egy nagyon erős tudat alatti kapcsolatot hozott létre. Ez az oka annak hogy a Dzsentilek folyton a zsidók háborúit vívják, és bele sem gondolnak hogy mit csinálnak. Ami Irakban történt, az ennek tökéletes példája.

Mózes V. 7:25 Az ő isteneiknek faragott képeit tűzzel égesd meg; az azokon lévő ezüstöt és aranyat meg ne kívánd, és magadnak el ne vedd, hogy tőrbe ne essél miatta; mert útálatosság az az Úr előtt, a te Istened előtt.

7:26 Útálatosságot pedig ne vígy be a te házadba, hogy átokká ne légy, mint az, hanem megvetvén vesd meg azt, és útálván útáld meg azt, mert átkozott.

Mózes V. 12:27 És az Úrnak, a te Istenednek oltárán áldozd meg a te egészen égőáldozataidat, azoknak húsát és vérét; egyéb áldozataidnak vérét azonban öntsd az Úrnak, a te Istenednek oltárára, a húsát pedig megeheted.

12:28 Vigyázz és hallgasd meg mindezeket az ígéket, a melyeket én parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod, néked és a te gyermekeidnek utánad mind örökké; mivelhogy azt cselekszed, a mi jó és igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei előtt.

12:29 Mikor kiirtja előled az Úr, a te Istened a nemzeteket, a kikhez bemégy, hogy bírjad őket, és bírni fogod őket, és lakozol majd az ő földükön:

12:30 Vigyázz magadra, hogy őket követvén tőrbe ne essél, miután már kivesztek előled; és ne tudakozzál az ő isteneik felől, mondván: Miképen tisztelik e nemzetek az ő isteneiket? én is akképen cselekszem.

Az emberi energia nem elég, állatáldozatokat is be kellett mutatni:

Mózes II. 20:24 Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.

Mózes II. 24:4 Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.

24:5 Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égő áldozatokat, és hálaáldozaul tulkokat ölének az Úrnak.

24:6 Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medenczékbe: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.

24:7 Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, a mit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.

24:8 Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.

További instrukciók Jehovától a véráldozatra:

Mózes II 23.18 Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom kövére meg ne maradjon reggelig.

Mózes II 29:10 Azután állíttasd a tulkot a gyülekezet sátora elé, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a tulok fejére.

29:11 És vágd le a tulkot az Úr előtt a gyülekezet sátorának ajtajánál.

29:12 Azután végy a tulok véréből, és hintsd az ujjaiddal az oltár szarvaira; a többi vért pedig töltsd mind az oltár aljára.

29:13 És vedd a kövéréből mindazt, a mi a belet fedi, és a májon lévő hártyát, és a két vesét a rajtok lévő kövérrel együtt, és füstölögtesd el az oltáron.

29:14 A tulok húsát, bőrét és ganéját pedig égesd el a táboron kívül: bűnért való áldozat az.

29:15 Vedd az egyik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.

29:16 Azután vágd le a kost, és vedd annak vérét, és hintsd azt az oltárra köröskörűl.

29:17 A kost pedig vagdald tagjaira, és mosd meg a belét és lábszárait, és tedd rá tagjaira és fejére.

29:18 Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron: égőáldozat az az Úrnak, kedves illatú

tűzáldozat az Úrnak.

29:19 Vedd a másik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.

29:20 Azután vágd le a kost, és végy annak véréből, és hintsd meg azzal Áron füle czimpáját és az ő fiai jobb fülének czimpáját, és az ő jobb kezök hüvelykét és jobb lábok hövelykét; a többi vért pedig hintsd az oltárra köröskörül.

29:21 Azután végy a vérből, mely az oltáron van, és a kenetnek olajából, és hintsd Áronra és az ő ruháira, s vele együtt az ő fiaira és az ő fiainak ruháira, hogy szent legyen ő és az ő ruhái, s vele együtt az ő fiai és az ő fiainak ruhái.

29:22 Azután vedd a kosból a kövérét, a farkát, s a belet borító kövéret, meg a máj hártyáját, meg a két veséjét a rajtok levő kövérével, és a jobb lapoczkát; mert felavatási kos ez.

29:23 Meg egy kenyeret és egy olajos kalácsot és egy lepényt a kovásztalan kenyérnek kosarából, mely az Úr előtt van;

29:24 És rakd mindezeket az Áron kezeire és az Áron fiainak kezeire, és lóbáltasd meg azokat az Úr előtt.

29:25 Azután vedd le azokat kezükről, és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozat felett kedves illatul az Úr előtt; az Úrnak tűzáldozata ez.

29:26 Vedd az Áron felavatási kosának szegyét is, és lóbbáld meg azt az Úr előtt; azután legyen az a te részed.

29:27 Így szenteld meg a meglóbbált szegyet és a felemelt lapoczkát, a melyet meglóbbáltak és a melyet felemeltek, Áronnak és az ő fiainak felavatási kosából.

29:28 És legyen ez Áronnak és az ő fiainak része örökké az Izráel fiaitól: mert felmutatott adomány ez, és felmutatott adomány legyen Izráel fiai részéről az ő hálaáldozataikból; az Úrnak felmutatott adomány.

29:29 A szent öltözetek pedig, a melyek az Áronéi, legyenek ő utána az ő fiaié, hogy azokban kenettessenek fel, és azokban állíttassanak tisztökbe.

29:30 Hét napon öltözzék azokba, a ki az ő fiai közül ő utána pap lesz, a ki bemenendő lesz a gyülekezet sátorába, hogy a szent helyen szolgáljon.

29:31 A felavatási kost pedig vedd, és főzd meg annak húsát szent helyen.

Mózes harmadik könyve 1. fejezet

1:1 Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr a gyülekezet sátorából, mondván:

1:2 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki közületek áldozni akar az Úrnak:

barmokból, tulok- és juhfélékből áldozzatok.

1:3 Ha tulokféléből áldozik egészen égőáldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A gyülekezet

sátorának ajtajához vigye azt, hogy kedvessé legyen az Úr előtt.

1:4 És tegye kezét az égőáldozat fejére, hogy kedves legyen ő érette, hogy engesztelést szerezzen az ő számára.

1:5 És ölje meg a tulkot az Úr előtt, az Áron fiai pedig, a papok, vigyék köröskörűl az oltárra, a mely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.

1:6 Azután vonja le az égőáldozat bőrét, azt pedig vagdalja el tagjaira.

1:7 És az Áron pap fiai gerjeszszenek tüzet az oltáron, és rakjanak fát a tűzre.

1:8 Azután rakják az Áron fiai, a papok, a tagokat: a fejet és a kövérjét a fára, a mely az oltáron lévő tűzön van.

1:9 A belét pedig és lábszárait mossa meg vízben, és füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron egészen égőáldozatul. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.

1:10 Ha pedig a juhfélékből: bárányokból vagy kecskékből akar valaki áldozni égőáldozatul,

hímmel és éppel áldozzék.

1:11 És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr előtt, az Áron fiai pedig, a papok, hintsék annak vérét az oltárra köröskörül.

1:12 Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével és kövérjével együtt, a pap pedig rakja azokat a fára, a mely az oltáron lévő tűzön van.

1:13 A belet és a lábszárakat mossa meg vízben, a pap pedig áldozza meg az egészet és

füstölögtesse el az oltáron égőáldozatul. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.

1:14 Ha pedig madárféléből akar áldozni égőáldozatul az Úrnak, gerliczékből vagy galambfiakból áldozzék.

1:15 És vigye azt a pap az oltárhoz, és tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az oltár falára.

1:16 A begyét pedig rútságával egyben vegye ki, és vesse azt az oltár keleti oldalára, a hamu

helyére.

1:17 És hasítsa meg azt a szárnyain, de el ne szakaszsza egymástól, és füstölögtesse el azt a pap az oltáron a fán, a mely a tűzőn van, égőáldozatul. Tűzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.

Mózes III 7. fejezet

7:1 Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az.

7:2 A mely helyen megölik az egészen égőáldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot is, és a vérét hintsék az oltárra köröskörül.

7:3 A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és a mely kövér a belet takarja.

7:4 A két veséjét és a rajtuk lévő kövérséget, a mely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévő hártyát a vesékkel együtt szedje ki.

7:5 És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozatul az Úrnak. Vétekért való áldozat ez.

Mózes III. 7:14

És mindezekből az áldozatokból áldozzék egyet-egyet az Úrnak felmutatott áldozatul; és legyen azé a papé, a ki a hálaáldozatnak vérét elhinti.

AZ “ÚRNAK” SZÜKSÉGE VAN MINDEN EGYES CSEPP VÉRRE A VÉRÁLDOZATBÓL:

Mózes III 7:27

Valaki megeszik valami féle vért, az az ember gyomláltassék ki az ő népe közül.

Itt még több véráldozat szükséges ahhoz, hogy a jehova által az emberekre kirótt leprát

megszüntessék:

Mózes III 14:34

Mikor bementek majd a Kanaán földére, a melyet én adok néktek birtokul, és a ti birtokotokban levő föld valamelyik házára poklosságot bocsátok:

14:49 A háznak megtisztítása végett pedig vegyen elő két madarat, czédrusfát, karmazsint és izsópot.

14:50 És ölje meg az egyik madarat cserépedényben, forrásvíz felett.

14:51 Azután vegye a czédrusfát, az izsópot, a karmazsint és az élő madarat, és mártsa be azokat a megölt madár vérébe és a forrásvízbe, és hintse meg azzal a házat hétszer.

14:52 És tisztítsa meg a házat a madár vérével, a forrásvízzel, az élő madárral, a czédrusfával, az izsóppal és a karmazsinnal.

14:53 Az élő madarat pedig bocsássa el a városon kivül a mezőre, így szerezzen engesztelést a házért, és tiszta lesz.

14:54 Ez a törvénye mindenféle poklos fakadéknak és varnak.

14:55 A ruha és a ház poklosságának is.

14:56 A daganatnak, a tarjagosságnak és a fehér foltnak;

14:57 Hogy megtudhassák: mikor tiszta és mikor tisztátalan valami? Ez a poklosság törvénye.

Még több példa a Jehovának szánt véráldozatra:

Mózes III 8:14-32

Mózes III 9:1-24

Mózes III 14:1-5

Mózes III 14:12-28

Mózes III 23:12-21

Mózes IV 19:1-7

Ez az "erkölcs" volna tényleg a mérce?

A kereszténység, mint zsidó hazugság:

Egy zsidó vallomásai

A kovetkező egy kivonat Ben Klassen „A Feher Ember Bibliaja” cimű konyveből:

Egy zsidó vallomásai – Tarsusi Pál és a kereszténység pusztítása a római civilizációban

A kovetkező iras Marcus Eli Ravage (1884-1965), egy zsido iro tollabol szarmazik. Ez a cikk a mar

nem műkodő Century magazin 1928. februari szamaban jelent meg. Annyira tiszta, annyira

kozvetett, es a kijelentesei annyira atfogok, hogy az itt reszletesen targyalt hatalmas katasztrofa

teljesen elkeruli az atlagos, becsapott Feher keresztenyt. Kovetkezzen Ravage cikke:

VALÓDI ZSIDÓELLENES ÜGY

„Természetesen undorodtok tőlünk.

Nincs értelme azt mondanod nekem hogy nem, szóval ne vesztegessük egymás idejét a tagadásra és alibikre.

Tudod, hogy gyűlölsz, és én is tudom, és értjük

egymást.

Biztos vagyok benne hogy a legjobb barátaid közül néhány zsidó, és minden ilyesmi.

Hallottam már ezt korábban is azt hiszem.

És én is tudom, hogy ebbe én nem tartozom bele – „én”,

mint egyéni zsidó – mikor nagy kirohanásokat intézel ellenünk; mert én olyan különböző vagyok, tudod, majdnem olyan mint egy közületek.

Ez a kis kivételezés valahogy nem tesz engem hálássá, de

ezen ne is bánkódj.

Az agresszív, csúszómászó, erőszakos, materialista fajtát utálod – egyszóval

azokat, akik annyira emlékeztetnek téged a saját nagy jövőjű testvéreidre. Értjük egymást tökéletesen.

Nem hibáztatlak."

„Isten látja lelkem, én nem okolok senkit azért mert nem szeret valakit.

A zsidóellenességben az idegesít engem, hogy ahogy te játszod, abból hiányzik minden bátorság.

Annyira közvetett és köntörfalazó vagy, annyira átlátszó kifogásokat találsz... Úgy tűnsz, mintha bántana a bűntudat, és ha az előadásod nem volna ennyire groteszk, egyszerűen irritáló lenne.”

„Nem arról van szó, hogy amatőrök vagytok: több mint tizenöt évszázada gyakoroljátok.

Mégis ahogy téged nézlek, és hallom a gyerekes kifogásaidat, azt a benyomást kelted, hogy te magad sem tudod, miről szól ez az egész.

Gyűlölsz minket, de nem tudod pontosan megmondani, hogy miért.

Kitalálsz egy újabb kifogást – egy érvet ahogy te hívod – minden egyes nap. Sok száz éve

halmozzátok magatoknak az indokokat, és minden egyes újabb ötletetek nevetségesebb mint az előző, minden új kifogásotok ellen mond az előtte lévőnek, és semlegesíti azt.

Nem is olyan rég azt hallottam, hogy pénzsóvárok és üzleti materialisták vagyunk – most pedig azt suttogjátok körbe, hogy semmilyen művészet és szakma nincs biztonságban a zsidó megszállástól.

Ha hihetünk nektek, mi egyszerre vagyunk összetartóak, kirekesztők és beolvaszthatatlanok, mert nem házasodunk veletek, valamint törekvők és erőszakosak, és fenyegetést jelentünk a faji egységetekre.”

„A mi életszínvonalunk annyira alacsony, hogy szegénységet és rabszolgamunkát teremtünk nektek, és egyben olyan magas, hogy kitúrunk titeket a legjobb lakókörzetekből.

Kibújunk hazafias kötelezettségeink alól mikor háború van, mert természetünk és hagyományaink alapján pacifisták vagyunk, és közben mi vagyunk a világméretű háborúk megtervezői, és ezen háborúkból főleg mi

profitálunk (lásd Cion Bölcseinek Jegyzőkönyveit).”

„Egyszerre vagyunk a kapitalizmus alapítói és fő követői, és mi vagyunk a kapitalizmus elleni lázadás fő felbujtói.

Minden bizonnyal a történelemben nincs nálunk sokoldalúbb!

Ó, és majdnem elfelejtettem, az okok okát!

Mi vagyunk az a makacs nép, ami soha nem fogadta el a

kereszténységet, és mi vagyunk a bűnös nép ami keresztre feszítette az alapítóját.”

„De én mondom nektek, önmagatokat csapjátok be.

Vagy az önismeretetek hiányzik, vagy a

bátorságotok ahhoz, hogy szembenézzetek a tényekkel és a valósággal.

Nem azért undorodtok a

zsidóktól mert – ahogy néhányan gondoljátok – keresztre feszítettük Jézust, hanem mert világra hoztuk.

Nem azért nehezteltek ránk mert megtagadtuk a kereszténységet, hanem mert rátok

erőltettük!

Laza, ellentmondásos vádjaitok ellenünk nem csupán foltok a bizonyított történelmi

támadásunk feketeségén.

Azzal vádoltok minket, hogy a felkelést mi indítottuk el Moszkvában.

Mondjuk hogy beismerjük a vádat.

És akkor mi van?

Összevetve ezt azzal, amit a zsidó Tarsus-i Pál vitt véghez Rómában, az oroszországi felkelés csak egy gyenge utcai cirkusz.

Nagy hanggal és haragosan pöfögtök a zsidók aránytalanul nagy hatalmáról a színházakban és mozikban.

Nagyon jó, a panaszotok megalapozott.

De mi ez ahhoz a megrázó hatalomhoz képest, amit a templomaitokban, iskoláitokban, jogi rendszeretekben és kormányaitokban gyakorlunk?

Még a mindennapi gondolataitok is tőlünk származnak.

Egy problémás orosz meghamisít egy köteg papírt,

és kiadja őket egy könyvben „Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei” címmel, ami megmutatja, hogy mi terveztük meg és indítottuk el a Világháborút.

Ti hisztek a könyvnek.

Rendben.

A vita kedvéért minden szaváról garantáljuk, hogy igaz.

Eredeti és autentikus.

De mi ez ahhoz a megkérdőjelezhetetlen történelmi összeesküvéshez képest, amit véghezvittünk; és amit soha nem tagadtunk, mert soha nem volt bátorságotok meggyanúsítani minket vele; és aminek teljes forgatókönyve szabadon olvasható minden ember számára?”

„Ha valóban komolyak akartok lenni mikor a zsidó mesterkedésekről beszéltek, megengeditek hogy felhívjam a figyelmeteket arra amiről tényleg érdemes beszélni? Minek pazaroljuk a szavakat a feltételezett befolyásra amit a zsidó pénzemberek, lapkiadók és mozi mágnások fejtenek ki a közvéleményre, mikor megalapozottan vádolhattok minket azzal, hogy a zsidó Evangéliumokkal az egész civilizációtokat uraljuk?”

„El sem kezditek felfogni bűneink mélységét.

Behatolók vagyunk.

Zaklatók vagyunk.

Hódítók vagyunk.

Fogtuk a természetes világotokat, az eszméiteket, a sorsotokat, és tönkretettük őket. Nem csak a legutóbbi Nagy Háború előidézői voltunk, de közel minden háborútoké. Nem csak az orosz forradalmat robbantottuk ki, de közel minden forradalmat a történelmetekben.

Viszályt, zűrzavart és zaklatottságot hoztunk a személyes és közösségi életetekbe. És még mindig ezt tesszük.

És senki nem tudja meddig fogjuk ezt csinálni.”

„Nézzetek vissza egy kicsit az időben.

Tizenkilenc évszázaddal ezelőtt egy ártatlan, gondtalan,

pogány faj voltatok.

Számos Istent és Istennőt imádtatok, a levegő szellemeit, a folyók és az erdők

szellemeit.

Szégyentelen büszkeséggel fürödtetek meztelen testetek dicsőségében. Képmásokat faragtatok Isteneitekről és szívfájdító emberi alakotokról.

Élvezeteteket leltétek a harcban mit a mezőn, az arénában, vagy a csatatéren vívtatok.

A háború és a rabszolgaság rögzítettek intézmények voltak a rendszereitekben.

A hegyoldalakban és völgyekben szórakoztattátok egymást,

és az élet rejtélyeinek mibenlétét találgatva lefektettétek a természettudományok és a filozófia alapjait.

A tiétek egy nemes, érzéki kultúra volt, melyet nem zavart a társadalmi bűntudat

szurkálódása, sem az emberi egyenlőség szentimentális kérdései.”

„Ki tudja, milyen nagy és dicsőséges sorsotok lett volna ha békén hagyunk titeket.

De nem tettük.

Megragadtunk titeket, és leromboltuk az egész gyönyörű, bővelkedő építményt amit alkottatok, megváltoztattuk a történelmetek menetét.

Úgy hódítottunk meg titeket, ahogy egyetlen birodalmatok sem tudta meghódítani Afrikát vagy Ázsiát.

És mindezt hadsereg, puskagolyók, vér és zűrzavar nélkül, erőszak nélkül tettük. Pusztán szellemünk ellenállhatatlan hatalmával, eszméinkkel és propagandánkkal vittük véghez.

Küldetésünk önkéntes, az egészről semmit nem tudó hírvivőivé

tettünk titeket, akik az egész világnak, a Föld barbár népeinek, a megszámlálhatatlan következő generációhoz eljuttatják.

Anélkül hogy teljesen értettétek volna, hogy mit teszünk veletek, a mi faji

hagyományunk első számú ügynökeivé lettetek, és elvittétek az evangéliumunkat a bolygó

felfedezetlen sarkaiba is.

Törzsi szokásaink váltak az erkölcsi normáitok magjává.

A törzsi törvényeink szolgáltatták az alapozást minden magasztos alkotmányotokhoz és jogi rendszeretekhez.

A legendáink és népmeséink a szent tanok amiket halkan dúdoltok

újszülöttjeiteknek.

A költőink töltötték meg az énekeskönyveiteket és imakönyveiteket.

Nemzeti történelmünk nélkülözhetetlen része lett papjaitoknak és tudósaitoknak. A királyaink, államférfiúink, prófétáink és harcosaink lettek a hőseitek.

Ősi kis országunk a ti Szentföldetek.

Nemzeti irodalmunk a ti Szent Bibliátok.”

„Amit a népünk gondolt és tanított, eltávolíthatatlanul bele lett szőve a beszédetekbe és hagyományaitokba – olyannyira, hogy aki nem ismeri a mi faji örökségünket, azt már nem is lehet tanult embernek nevezni.

Zsidó kézművesek és halászok a ti tanítóitok és szentjeitek, megszámlálhatatlan szobrot faragtatok az ő képmásaikról, és temérdek katedrálist emeltetek az ő

tiszteletükre.

Az eszményi anya és nő számotokra egy zsidó asszony.

Egy lázadó zsidó próféta vallási imádatotok központi alakja.

Ledöntöttük bálványaitokat, félredobtuk faji örökségeteket, és a

mi Istenünkre és a mi szokásainkra cseréltük őket.

A történelemben nincs olyan hódítás, ami még

csak távolról is hozzámérhető ehhez a tisztogatáshoz ami által meghódítottunk titeket.”

„Hogyan csináltuk?

Közel véletlenszerűen.

Majd’ kétezer évvel ezelőtt a távoli Palesztinában a

vallásunk az enyészet és materializmus katlanába süllyedt.

A templomokat a pénzváltók birtokolták.

Degenerált, önző papok csalták ki maguknak népünk vagyonát, és mirajtunk híztak meg.”

„Aztán egy fiatal, hazafias idealista kezdte járni a földet, és a hit felélesztését szorgalmazta.

Nem akart új egyházat alapítani.

Mint minden prófétának őelőtte, az volt a célja, hogy megtisztítsa és

életre keltse a régi hitvallást.

Megtámadta a papokat, és elzavarta a pénzváltókat a templomokból.

Ezáltal összetűzésbe keveredett a fennálló renddel és annak támoszlopaival.

A római hatóságok,

akik korábban elfoglalták az országot, féltek a forradalmi felszólalásaitól, mert politikai eszköznek tartották, amivel őket akarják elűzni.

Letartóztatták, bíróság elé állították, és keresztre feszítés általi

halálra ítélték, ami abban az időben a kivégzés egy bevett formája volt.”

„Názáreti Jézus követői – többnyire rabszolgák és szegény munkásemberek – veszteségük és csalódottságuk miatt elfordultak a világtól, és egy-egy pacifista, együttműködő testvériséggé alakították a közösségüket, együtt életek, megosztva egymással megfeszített vezetőjük emlékét.

Egy új szekta voltak Júdeában, hatalom és jelentőség nélkül.

Nem ők voltak az elsők, és nem ők voltak

az utolsók.

Az új hitvallás csak azután vált elterjedtté, hogy a rómaiak elpusztították Jeruzsálemet.

Ezután jött egy hazafias zsidó, akit Pálnak vagy Saulnak hívtak.

Ő ötölte ki a tervet, miszerint a római hatalom morálját vagy a katonaságát el kell pusztítani a szeretet és megalázkodás doktrínájával, amit a zsidó keresztények ki csoportja prédikált.

Ő lett a Dzsentilek Apostola, ő, aki azelőtt a csoport legaktívabb üldözője volt.

És Pál olyan jól csinálta a munkáját, hogy négy évszázadon belül az nagy birodalom, ami meghódította Palesztinát és a fél világot, romhalmazzá

változott.

És a törvény, ami Cionból indult el, Róma hivatalos vallásává vált.”

„Így kezdődött el uralmunk a világotok felett. De ez csak a kezdet volt.

Ettől kezdve a történelmetek alig több egy szánalmas vergődésnél, mely során próbáltok dönteni saját, régi pogány szellemetek és a mi zsidó szellemünk között.

Kis és nagy háborúitok fele vallási háború volt, amiket tanításaink

egy-két részlete feletti vita miatt vívtatok.

Akkor szabadultatok meg primitív vallási

egyszerűségetektől és próbáltátok meg újra a pogány római tanításokat gyakorolni, mikor Luther, felfegyverezve a mi evangéliumainkkal színre lépett, hogy a porba tiporjon titeket, és újra a trónra ültesse a mi örökségünket.

Vegyétek csak a modern idők három fő forradalmát: a franciát, az

amerikait és az oroszt.

Mik ezek ha nem a zsidó eszme – a társadalmi, politikai és gazdasági

igazságosság – győzelme?”

„És a vége még mindig nagyon messze van.

Még mindig mi uralkodunk felettetek.

Ebben a pillanatban az egyházaitokat éppen szétszaggatja a polgárháború, amit a fundamentalisták és a modernisták vívnak egymással – azok akik szó szerint ragaszkodnak a mi tanításainkhoz és hagyományainkhoz, és azok akik lassú léptekkel arra törekednek, hogy kisemmizzenek minket.

Daytonban, Tennessee-ben egy, a Biblia által szült közösség megtiltja a tudományotok tanítását, mert ellentétben áll a mi ősi zsidó beszámolónkkal az élet keletkezéséről.

Mr. Bryan, a zsidóellenes Ku Klux Klan vezetője vért izzadva küzd a mi céljainkért a Demokratikus Nemzeti Gyűlésben, és még csak észre sem veszi az ellentmondást. Júdea puritán öröksége újra és újra, hullámokban tör ki, színpadi cenzúra, vasárnapi vásárlásellenes törvények és nemzeti tilalmi rendeletek formájában.

És miközben mindezek megtörténnek, ti azon lovagoltok, hogy a zsidóknak mekkora befolyása van a filmiparban!”

„És még csoda, hogy gyűlöltök minket?

Az utatokba álltunk.

Rátok erőltettünk egy idegen könyvet és egy idegen hitet, amit képtelenek vagytok lenyelni vagy megemészteni, ami gyökeresen ellentmond veletek született szellemeteknek, ami örökké betegen tart titeket, és amit nincs bátorságotok teljesen elutasítani, sem elfogadni.

Persze teljesen soha nem fogadtátok el a keresztény tanításainkat.

Szívetekben még mindig pogányok vagytok.

Még mindig szeretitek a háborút és a faragott képeket és a küzdelmet.

Még mindig büszkék vagytok meztelen testetek

dicsőségére.

A társadalmi tudatotok még mindig egy szánalmasan tökéletlen dolog, minden

demokrácia és társadalmi forradalmatok ellenére.

Mi csak kettévágtuk a lelketeket, összezavartuk a motivációitokat, és megbénítottuk a vágyaitokat.

A csata közepén muszáj letérdelnetek, és odafordítani a másik orcátokat is annak, aki azt mondta: „Ne álljatok ellen a gonosznak”, és

„Boldogok a békességre igyekezők”.

A nyereség utáni vágyatok lángolása közepén hirtelen megzavar egy emlék a vasárnapi iskolából, hogy ne aggodalmaskodjatok a holnap felől.

Ipari erőfeszítéseitek során, mikor lelkiismeret-furdalás nélkül arra készültök, hogy csapást mérjetek valakire, hirtelen eszetekbe jut, hogy boldogok a szegények, és hogy az emberek testvérek az Úr Isten előtt.

És ahogy éppen engednétek a kísértésnek, a zsidó kiképzésetek a vállatokra teszi

elrettentő kezét, és eltolja a teli korsót az ajkaitoktól."

„Ti, keresztények soha nem lettetek keresztényesítve. Ebből a szempontból kudarcot vallottunk veletek.

Viszont örökre tönkretettük számotokra a pogányság élvezetét.

Tehát miért ne gyűlölnétek minket?

Ha a ti helyetekben lennénk, valószínűleg még jobban gyűlölnénk titeket mint ti minket.

De mi nem sokat teketóriáznánk azzal, hogy megmondjuk nektek, miért. Mi nem szorulnánk kibúvókra és átlátszó kifogásokra.

Milliónyi igen tiszteletreméltó zsidó boltossal közöttünk nem sértegetnénk

az intelligenciátokat és saját becsületességünket azzal, hogy a kommunizmusról zsidó filozófiaként

beszélünk.

És a milliónyi keményen dolgozó, pénztelen zsidó házaló és kétkezi munkás nem tenné magát nevetségessé azzal, hogy a nemzetközi kapitalizmusról mint zsidó monopóliumról beszél.

Nem, mi egyenesen a tárgyra térnénk.

Mi szemlélődve néznénk ezt a zűrzavaros, eredménytelen vergődést amit civilizációnak nevezünk, ezt a félkeresztény-félpogány korcsot, és – ha most egymás

helyében lennénk – megmondanánk nektek, egyenesen a szemetekbe:

„Ezért a káoszért köszönet nektek, a prófétáitoknak, és a Bibliátoknak.”

Egy érdekesség, amiről nagyon kevesen tudnak:

a kabbalisztikus halandzsa Daath szefírája nem egyéb, mint az ősi egyiptomi beavatás alvilága, a DUAT.

... Mindig, mindent eltorzítanak.

... Erről szól a Tanak (Tanach).

A Tóra (Torah) nem más, mint az ember lelke. Ez komoly tanítás.

Na ebből is lett egy ötkötetes könyv, nehogy már valaki is tisztában legyen saját magával.

A biblia sátánja egy fiktív karakter, ugyanúgy ahogy Jahve, Ábrahám, Sára, Mózes, Jézus stb.

Jézust, mint szellemtörténeti alakot számos pogány Isten alapján hozták létre. Külsejét például Phediász olümpiai Zeusz szobráról mintázták.

Mózest nem véletlenül ábrázolják szarvakkal, őt ugyanis Bacchusról, más méven Míszészről, a törvényhozó Istenről másolták

Ábrahámot és Szarait, az ősatyát és ősanyát Brahmáról és feleségéről Szaraszvatiról másolták. Brahma és Szaraszvati ugyanúgy testvérek, mint Ábrahám és Sára.

Ugyanez a helyzet Sátánnal. Ez nem egy héber eredetű név. Szanszkritből származik, ami az emberiség egyik legősibb nyelve. Godfrey Higgins Anaclypsis c. könyvében bebizonyítja, hogy a héber a szanszkrit alapú főniciai nyelv eltorzított, zsidósított változata.

A Szatan szanszkrit nyelvben a legmagasztosabb dolgokat jelenti, nem véletlenül van róla elnevezve egy város ÉK Indiában: Satana.

A Szat Igazságot, Fényt, Lény(ege)t jelent. Az An a kígyó prefixuma Kígyó (pl ANanta Sésa, az Őskígyó, vagy Anahita, a szkíták Kígyóistennője) Gyönyör (Ananda) Örökkévalóság.

Így tehát a Szatan számos jelentései közül pár:

Örök Igazság

Fénylő/Ragyogó Kígyó (Ez egy elterjedt isteni méltóságnév)

Az europid származású yazidik is Shaitannak hívták a Kígyó és Páva Istenüket, Melek Tauszt egészen addig, amíg a judeo-iszlám évszázados terrorhadjárata meg nem kezdődött. A Shaitan név használata dokumentálva van a Yazidi Fekete Könyvben.

"The reason for the Yazidis' reputation of being devil worshipers is connected to the other name of Melek Taus, Shaytan, the same name the Koran has for Satan." -Encyclopedia of the Orient

Melek Tauszt Shamballa urának tartják. Indiában Shamballa ura nem más mint Szanat Kumara, (Szanat a Szatan anagrammája) a Hajnalcsillaggal (Lucifer) azonosított Isten.

A Kundalini Yoga legfontosabb mantrái a Szat Nam, illetve Szatanama, amit a Kígyó Erő felébresztésére használnak. (Van egy érdekes tanulmány a mantra fizológiai hatásáról: aktiválja a teloméra termelést, ami így megfiatalítja a sejteket, az egész testet 8 hétmyi kb 10 perces gyakorlás utám egyes embereknél 40%-os telomeráz szint növekedést mértek)

A Káld Birodalom egyes részein Enkit, a szarvas Kígyóistent szintén Shaitannak nevezték.

Siva egy neve a sok közül a Szata/Szada

Dionüszosz (akinek a szent állatai a kígyó, fekete bak és páva) ősi neve Szaba/Szava

Zeusz/Heraklész őseredeti neve: Szandan.

"In the same way the Greeks and Romans may have worshipped their divinities, fondly believing them to be good. But the Christiam Scriptures declare, that all the gods of the gentiles are demons" - Catholic Encyclopedia: Devil Worship

Maguk a judeo-keresztények nevezték meg a nemzsidó-pogányokat démonimádóknak. Le kell vonni a logikus következtetést, hogy ha a pogányok Istenei démonok, akkor a pogány Főistenek Sátánnal azonosak.

A Daemon/Daimon amúgy eredetileg nem egy negatív jelző. Természetfeletti erőt, vagy lényt jelent. Agathos Daimon a ragyogó kígyó, a szerencsehozó jó szellem.

Ha ezek után kétséged lenne afelől, hogy a Sátán eredetileg egy pogány Istennév, amit csak átvettek és eltorzítottak a zsidók tudok mutatni még.

Hara: héber jelentése: Gonosz. Indiában: Siva és Vishnu, valamint számos Árja Napisten neve. (Hórusz/Haru/Hara/Har/Haraya) az Arya szó is szorosan kötődik a Harához. A Sólyom is a Hariból jön (Harrier). Csupa-csupa nemes jelentés, csupa nemes és magasztos jelkép, a zsidók nyelvében ez maga a gonosz.

Sivan: a zsidók így nevezik a gyászolást. Ez a név nem igényel magyarázatot, mindenki ismeri Sivát.

Térjünk rá az ördög tradicionális ábrázolására és jelképeire.

-Állatbőrt hord (Siva, Dionüszosz, Veles stb)

-Háromágú vasvillája van (Siva, Poszeidon)

-Szarva van (Enki, Siva-Pashupati, Wotan/Odin stb)

-Vörös színnel ábrázolják, mint a tűz urát (Agni)

-Kígyóval és Kecskével, illetve néha Pávával (büszkeség) azonosítják

(Siva-Naga Deva, Enki, Odin, Thor, Dionüszosz-Bacchus - egész nap lehetne sorolni a listát.)

Írd be a google képkeresőbe: Ördög-Devil-Sátán.

Majd nyiss meg egy másik lapot: és írd be: Wotan horned god- Enki/Ea -Nagadeva - Pashupati - Bacchus

Remélem a tyúk és a tojás sorrendjén nem kell vitatkozni. Elhiheted, hogy a világ népeinek volt jobb dolguk, mint felkeresni egy apró nomád népet, hogy a gonosz szellemüket megismerjék és ez alapján találják ki a saját Isteneiket.

A pogány kultúrák sokkal idősebbek, mint a júdaizmus, így az egész ábrahámita kultúrkörnél idősebbek, beleértve a zsidókereszténységet is.

Nem vitás, hogy a júdaizmus-kereszténység-iszlám lopott a pogány vallásokból és nem fordítva. Ezt legfeljebb csak azzal a korakeresztény apologéta hasbarával lehet tagadni, hogy a "gonosz Sátán direkt előbb eljött a Földre és a később megszületendő úrjézus tulajdonságait lemásoltatta a pogány népekkel." - Ez azonban nevetséges és szánalmas.

Aszem Ennyi

Dicsérték.

Az Úr legyen veled.

(és a te lelkeddel)

Még Osho sem vonta kétségbe Jézus létezését és különlegességét, mindössze annyit mondott, hogy Jézus Krisztusnak semmi köze a kereszténységhez.

Azt mondta Jézust kövesd, ne a kereszténységet.