Hogyan tudom Istenhitre nevelni a kisfiamat ha az édesapja ateista?

Ha óvodáskorú irasd be "ovis" hittamra. Mint gyakorló hittantanár tapasztalatból mondom, hogy a hitoktatásnak ez a legsikeresebb terepe.

Hittanos tanitványaim vallásilag közömbös szüleiket is elhozták a templomba.

Nagyon rossz a példád. Éppen az előbb írtam le, hogy személyesen tapasztaltam, hogy az emebrek változhatnak ezen a téren. Én is változtam.

Értsd meg, hogy nem lehet ezt most biztosan meghatározni. A gyereknek is van saját személyisége, nem csak az, amit Te belé ültetsz. Az apának ugyanúgy joga van ateizmusra nevelni a gyereket, mind neked istenhitre. Ebből kifolyólag majd a gyerek dönt idővel, hogy melyiket választja. Addig mindkettőtöktől meghallgathatja a maga odlalát.

Pedig fogadd el a "majd eldönti" elméletet. Annál nem tehetsz többet, hogy megtanítod olvasni. Aztán, hogy olvassa-e majd a szentírást vagy sem, azt bízd rá!

Miért zavar, hogy hallja mindkettőtök (ateista és vallásos) véleményét is a világról? Nem attól lesz valaki vallásos, mert ráeröltetik. Én teljesen ateista neveltetést kaptam és 12 évesen saját magamtól kezdtem hittanra járni.

Inkább jó példát mutass és ne erőltess semmit!

Két libereális anyuka tolja a babakocsit

-Neked fiad van, vagy lányod?

- Majd eldönti, ha felnő!

Nagyon fontos, hogy ÉSSZEL neveld istenhitre. Ha a 6 (jelenlegi földi) nap alatt teremtett világot, meg Ádámot-Évát és az almakofa kígyót adod neki elő, garantált a balsiker, mert ezekről egy 3 éves is tud olyanokat kérdezni, hogy a hitoktató belekékül. (Utána meg kénytelen elmondani, hogy ezeket bizony nem szó szerint kell érteni, hanem van néhány tanulsága, ami a lényeges és fontos belőle.)

Jézuson keresztül talán valamivel könnyebben meg lehet fogni a gyerekeket (és nem azért, mert kisjézuska, hanem azért), mert ő azt tanította, hogy viselkedjünk úgy másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk viselkedjenek. (A kereszthalál, de főleg a feltámadás még nem kell, az is eléggé elvont. Ha kérdez a halálról, el lehet neki mondani, hogy a hitünk szerint az embernek csak a teste hal meg. A lelke Isten színe elé kerül, és Isten látja, hogy az elhunyt ember lelke kész-e már arra, hogy vele legyen. Ha nem is akar Istennel lenni, elkárhozik, megy az ürességbe, a semmibe. (Pokol - nem tűz, meg olajos üst!) Ha még nem kész, de a szándék megvan, az ún. Tisztítóhely állapotra kerül, ahol folytathatja azt a felkészülést, amire a földi élet lett volna való. Ha pedig kész van, Isten közelébe kerül, ez a Mennyország.

Ezeket kisgyerekek hittanóráján nem így mondják el, de az R. K. Egyház így tanítja a felnőtteknek. (Ld. [link] ) Ha tehát a felnőtteknek ezt mondjuk, miért néznénk hülyének a gyerekeket?