Akik szerint az élet a megtermékenyítéstől kezdődik, azoknak mi a véleményük a lombikról?

Szerintem a két sejt egyesülésekor kezdődik az élet, akár méhen belül, akár lombikban történt.

Viszont van egy természetes szelekció, elhal, felszívódik, amelyik nem tud kellően fejlődni ahhoz, hogy baba legyen belőle.

Nyilván megviseli a nőt a vetélés, de azért hogy temetni meg gyászolni kellene, azt nem gondolom.

Én kétszer elvetéltem a második hónapban.

De előtte már mindkét pindurnak dobogott a szíve.

Azóta sem tudtam 100%-osan túllépni, nem múlik el nap, hogy ne jutnának eszembe, és magamban ne üzennék nekik, hogy szeretem őket. Vajon milyenek lennének?

És borzasztóan hiányzik, hogy nem temethettem el őket, vagy hogy pl. nem nézhettem, puszilhattam meg őket legalább egyszer. A saját kis magzataimat. Úgy érzem, hogy cserbenhagytam őket.

Amúgy nem vagyok vallásos, és arról sem tudok, hogy elmebeteg lennék.

És van két egészséges, okos,gyönyörű gyerekem.

Szerintem az élet a megtermékenyülésnél kezdődik. Igen. Ha meg már a szive is dobog, akkor nekem már olyan érzésem van, mintha már lelke is volna a kis magzatnak/embriónak. És valószínűleg olyankor már van is. :-)

11.12-es vagyok megint, a fő kérdésre elfelejtettem válaszolni.

Hát igen, vegyes érzelmekkel viseltetek a lombik iránt.

Fene tudja, ha nekem nem jött volna össze spontán, lehet én is megpróbálkoztam volna a lombikkal.

Amúgy az abortuszt meglehetősen ellenzem.

Néhány szempont az Egyházi Tanítóhivatal álláspontjában

... Minden emberi teremtmény életét fogantatása pillanatától fogva korlátlan tisztelet illeti meg, mert a földön az ember az egyetlen olyan teremtmény, akit Isten "önmagáért akart" [vö. II. Vatikáni zsinat: Gaudium et spes 24.], és minden ember szellemi lelkét közvetlenül Isten teremti [XII. Piusz: Humani generis; VI. Pál: Professio fidei]. Az ember teljességében a teremtő képét viseli magán. Az ember életét valami szent dolognak kell tekinteni, mert hiszen az már a kezdettől fogva "a Teremtő cselekvését igényli" [XXIII. János: Mater et Magistra] és mindig meg is marad a Teremtővel, az ő egyetlen céljával való különleges kapcsolatban [II. Vatikáni zsinat: gaudium et spes, 24.]. Egyedül Isten az ura az életnek kezdetétől a végéig: senki, semmilyen körülmények között nem formálhat magának jogot arra, hogy egy ártatlan emberi teremtménynek közvetlenül a halálát okozza.

I. AZ EMBERI MAGZAT IRÁNTI TISZTELET

1.Milyen tisztelettel kell adózni az emberi magzatnak természetére és azonosságára való tekintettel?

Minden emberi lényt, mint személyt, élete első pillanatától fogva tisztelet illeti meg. ... Az emberi nemzés gyümölcse ezért követeli meg létezésének első pillanatától fogva, - vagyis attól a pillanattól kezdve, amelyben a zigóták (megtermékenyített petesejt képződése megkezdődik -, azt a feltétlen tiszteletet, amely az embert az erkölcsi törvény alapján, egész testi és szellemi sajátosságára való tekintettel megilleti. Az emberi teremtményt fogantatásától kezdve személyként kell tisztelni és kezelni, és ezért attól a pillanattól fogva el kell ismerni személyi jogait, melyek közül elsőnek az élethez való sérthetetlen jogát kell tekinteni. Ez a joga minden ártatlan emberi teremtménynek megvan. ...

2. Erkölcsileg megengedett-e a születés előtti diagnosztika?

Ha a születés előtti diagnosztikának a magzat életére és épségére van gondja, annak védelme és a róla való gondoskodás a célja, akkor igenlő a válasz. ...

Elítélendők ... azok az irányelvek, vagy programok, melyeket állami hatóságok és tudományos egyesületek fogadtak el, melyek a születés előtti diagnosztikának a magzatelhajtással való összekapcsolását tartják jobbnak, sőt, terhes asszonyokat beszélnek rá, hogy egy immár előírt szülés előtti diagnózisnak vessék alá magukat magzatuk eltávolítása céljából, akiken fejlődési rendellenességeket, vagy öröklött betegségeket állapítanak meg.

3. Szabad-e orvosi műtétet végezni az emberi magzaton?

Mint minden gyógyászati beavatkozás a betegeknél, úgy az emberi magzaton végzett műtétek is azzal a feltétellel tekinthetők megengedettnek, ha az orvosok a magzat életét és épségét tiszteletben tartják, ha nem kerül a magzat aránytalanul nagy veszélybe, hanem a beavatkozás célja a betegség gyógyítása, az egészségi állapot javítása, a magzat életben maradásának biztosítása. ...

4. Hogyan értékelendők a kutatások és az emberi magzatokon végzett kísérletek az erkölcsi törvény normái szerint?

Az orvosi kutatásnak tartózkodnia kell attól, hogy élő magzatokon végezzen műtéteket, ha nincs meg annak erkölcsi bizonyossága, hogy azok sem a magzat életét, sem épségét, sem pedig az anya egészségét nem károsítják, és ugyanígy az sem teljesen biztos, hogy a szülők szabad és tudatos beleegyezésüket adták műtét elvégzésébe. ...

Ha a magzatok élnek, akár képesek az önálló létre, akár nem, azt a tiszteletet kell tanúsítani irántuk, amely az emberi személyeket megilleti. A magzatoknál tilos a nem közvetlenül gyógyászati célú beavatkozás.1

Ami pedig a magzati tetemeket illeti, akár szándékosan hajtották el őket, akár nem, ugyanolyan tisztelettel kell lenni irántuk is, mint a többi halott ember földi maradványai iránt. ...

5. Hogyan kell erkölcsileg értékelni azoknak a magzatoknak a felhasználását, akiket kutatás céljából, in-vitro megtermékenyítés céljából hoznak létre?

Az "in-vitro" életre hívott emberi magzatok emberi teremtményeknek és jogképes lényeknek tekintendők: Méltóságukat és az élethez való jogukat életük első pillanatától fogva tisztelni kell. Ellenkezik az erkölcsi tisztességgel, ha emberi magzatokat hívnak életre, hogy visszaéljenek velük, vagyis ha "biológiai anyag"-ként állítják elő őket, hogy felhasználásra rendelkezésre álljanak. ...

6. Hogyan ítéljük meg a magzatok művi kezelésének egyéb formáit, melyek az "emberi nemzés technikai eljárásaival" kapcsolatosak?

Az in-vitro megtermékenyítés technikai módszerei utat nyithatnak az emberi magzatok mesterséges biológiai, vagy genetikai kezelésének más formái számára is, ilyenek lehetnek: kísérletek, vagy tervek az ember és az állatok csírasejtjeinek egymással való megtermékenyítése és az emberi magzatok állatok méhében való kihordása; szándékok és tervek magzatokat befogadó, mesterséges méhek előállítására.

Effajta eljárásmódok ellenkeznek az emberi méltósággal, mely magzatát kitünteti és ugyanakkor sérti minden személynek ahhoz való jogát is, hogy házasságban és házasságból fogantassék és szülessék meg. Azok a kísérletek vagy szándékok is, melyek arra irányulnak, hogy az ember a nemiséggel való minden kapcsolat nélkül, ún. "iker-hasadás"-sal, klónozással és partenogenezissel (szűznemzés) szülessék meg, olybá veendők, mint amik erkölcsi tisztességgel ellenkeznek, hiszen semmiképpen sem egyeztethetők össze az emberi nemzés és a házassági egyesülés méltóságával.

A magzatok befagyasztása sérti az emberi lényeknek kijáró tiszteletet, még akkor is, ha azért hajtják végre, hogy a magzatokat életben tartsák (amit "krykonzerválásnak" neveznek), mert ezzel a halál vagy a sérülés súlyos veszélyeit idézik elő számukra, megfosztják továbbá őket, legalábbis egy időre, az anyai befogadástól és kihordástól, és olyan körülmények közé kerülnek, melyek szabad utat engednek az újabb kártevésnek és az újabb művi manipulációknak.

A kromoszomálisan vagy genetikailag öröklött tulajdonságokba való belenyúlás néhány kísérlete nem gyógyító célzatú, hanem olyan emberi lények létrehozására irányul, akiket már előre meghatározott nemük és egyéb tulajdonságaik szerint választottak ki. Az ilyen manipulációk ellenkeznek az emberi teremtmény méltóságával, épségével és önazonosságával. Ezért tehát semmiképpen sem hagyhatók jóvá, még akkor sem, ha az emberi társadalom javáról gondoskodásban előnyöket biztosítanának. Minden emberi személyt önmagáért kell tisztelni. Ebben áll minden emberi teremtmény méltósága és joga élete kezdetétől fogva.

[1] Mivel a "kutatás" és a "kísérlet" kifejezéseket gyakran szinonímaként és kétértelműen használják, szükségesnek látszik, hogy az alábbi dokumentumban nekik tulajdonított jelentést pontosítsunk. 1) Kutatás (investigatio) alatt azt az induktív-deduktív eljárást kell érteni, melynek célja, hogy valamely meglévő jelenségnek az emberi környezetben való rendszeres vizsgálatát elősegítse vagy egy, a korábbi kutatásokon alapuló hipotézist igazoljon. 2) Kísérlet (experimentum) alatt azt a kutatást kell érteni, amelyben az emberi lény (létezésének különféle szakaszaiban: embrióként, magzatként, gyermekként vagy felnőttként) azt a tárgyat jelenti, amelynek segítségével vagy amelyen egy adott, akár már ismert vagy még ismeretlen kezelési mód (pl. gyógyszerészeti, teratogén, sebészeti, stb.) hatását vizsgálják.

Ja és egyébként az élet nem a születéstől kezdődik szerintem semmiképp, hanem valóban a megtermékenyüléstől, hiszen ha az anya iszik, dohányzik és drogozik, akkor kizárt hogy egészséges csecsemője szülessen- tehát az egész életét tönkreteszi a megszületendő gyermeknek sőt elveszi a lehetőséget. Úgyhogy szerintem az ember élete a fogantatáskor kezdődik és az anyaméhben sok minden eldől a további sorsa felől.

Ha valaki elvetél az első pár hétben természetesen nyilván gyászol, ha vannak emberi érzései. Temetni meg nem temet, mert mit? És egy temetésnek anyagi vonzatai is vannak, nem gondolom épelméjű dolognak kétszázezerért eltemetni egy pár millis embriót (már magát a felvetést sem), de nyilván vannak akik megteszik.