Könnyebb az élet a valással?

Vallással nem feltétlenül lesz könnyebb. A vallás egy szokás az én szememben, ami lehet akár terhes is. De ha imádkozol, az azt jelenti, hogy keresed Istent, és az jó. Én amikor 16 voltam, ateista voltam. Mégis egy dal, ami Istennek szóló szemrehányás volt, felszólította, hogy szóljon, ha van. Ezt szívből danolásztam én is. Két évvel később megtaláltam Istent. Ha kéred, hogy mutassa meg magát, meg fogja tenni. Ajánlom minden ateista figyelmébe.

Szóval magamat nem vallásosnak tartom, hanem Istennel van élő, személyes kapcsolatom, amitől jobbat semmit nem tapasztaltam még életemnek lassan a felén.

Nem, eltakarja a valóságot, burokba zár.

Egy idő után minden baj magyarázható általa.

Látszatmegoldás, struccpolitika.

A hit segít és aki nem így gondolja, azt sajnálom! Az a kijelentés pedig, hogy beszélj magadhoz, meg másik emberhez... egyenesen értelmetlen, hiszen Isten felettébb való, az ember esendő, nem tud segíteni. De mindenkinek meg van a választása.

Sokan jól érzik magukat, biztonságban, ha tudnak kihez imádkozni és nem feltétlen kell mindent megmagyarázni azzal, tudd, hol a határ, nem kell fanatikussá válnod!

Nekem nagyon sokat segít, megvédnek a szabályok és utat mutatnak. Attól, hogy más ezért megszól, még nem leszek boldogtalan, a vallás egyfajta pajzsot emel elém. Én nagyon boldog vagyok és bizonyára a nem hívők is, habár nem úgy néznek ki.

Ahogy a Zsoltáros mondja:

"Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr."

Ez nem így megy, ahogy elképzeled, kérdező. A vallás nem annyiból áll, hogy üres szavakat mormolunk naponta. Akinek igen, azt nagyon sajnálom. Bajod persze nem lehet belőle, de azért szívleld meg Babits sorait:

"Néha rángatom, cibálom: -

tudja hogy csak őt kívánom.

Az is kedvesebb számára,

mint a közömbös imája." /Zsoltár gyermekhangra/

Az imádkozás semmit nem old meg, nem könnyíti meg az életed, és nem leszel jobb ember tőle. Elsősorban neked kell tenned azért, hogy jobb életed legyen. Hinni Istenben nem fenékig tejfel, sokkal inkább egy hullámvasút. Persze, aki csak a kőbe vésett dogmákat fújja, mert úgy nevelték, annak gőze nincs erről.

Nem a vallás, hanem az Istenben való hit és bizalom teszi könnyebbé a mindennapok nehézségeinek elviselését. Ez persze nem azonnal alakul ki. Szükséges hozzá, hogy felismerd mindazt a jót, amit az életedben Istennek köszönhetsz, hogy nem azon múlik, segít-e, hogy mennyit imádkozol, hanem, hogy bízol-e benne. Nem kell hozzá gyülekezetbe járni, vagy emberek által kitalált szabályokat betartani, szertartásokat elvégezni. Az egyetlen, ami számít, az, ami a szívedben van. És, ha ott valódi bizalom van Isten iránt, semmi nem árthat neked.