Mit jelent számotokra a megbcsájtás és a feltétel nélküli szeretet?

Szervusz.

ha valamit egyszer megbocsájtottunk soha nem hozhatjuk fel a másik személynek sérelemért.

Ellenben akkor az nem megbocsájtás.A világban szokás a megbocsájtok de nem felejtek elv.

Egy keresztény Jézus tanítása szerint, úgy veszi hogy meg sem történt.

Például azzal emelte ki, hogy mennyire fontos megbocsátani, hogy elmondott egy szemléltetést egy gonosz rabszolgáról, akinek elengedték a 60 000 000 dénáros (kb. 40 000 000 dollár) tartozását, de ő mégis börtönbe vetette a rabszolgatársát egy 100 dénáros (kb. 70 dollár) tartozás miatt (Mt 18:23–33).

Az a szemléltetés, melyben egy adósnak 500 dénáros (kb. 350 dollár) egy másiknak pedig 50 dénáros (kb. 35 dollár) adósságot engednek el, a következő alapelvet emeli ki: „akinek. . . kevés bocsáttatik meg, kevéssé szeret”

(Márk 11:24, 25) . . .. 25 És amikor megálltok imádkozni, bocsássatok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy égi Atyátok is megbocsássa nektek vétségeiteket.”

Hogyan válhatsz megbocsátóbbá? Első lépésként tarts őszinte önvizsgálatot. Időnként biztosan te is megbántasz másokat. Ugye értékeled, ha megbocsátanak neked? Akkor hát miért lennél szűkmarkú az irgalmasság kimutatásában?

Az igazi megbocsátás a szívből fakad. Magában foglalja, hogy elnézzük a vétkes hibáját és lemondunk mindennemű bosszúvágyról.

Imateljesen tanulmányozd a tökéletes példát, amelyet Isten, valamint Fia mutatott a megbocsátásban. Így megtanulhatunk szívből megbocsátani.

Feltétel nélküli szeretet, amikor nem kötjük a szeretetünket semmihez. Vagy is nem szabunk feltételeket, ahogy röviden az első válaszoló írta.

Pl:

Szeretlek ha....ezt megveszed, vagy, szeretlek ha így vagy úgy teszel meg dolgokat....

az Agapé szeretet, a feltétel nélküli, és alapelveken nyugvó szeretet.

Szeretem, mert Isten is szereti.

Nem a rossz tetteit, hanem magát a felebarátomat, aki szintén Isten képmására teremtettek.

Vajon milyen lelkületű az az ember, aki még a szeretetet is kimásolja innen?

[link]

zoli: senkinek nem lenne joga a kiközösítéshez. Ha valakinek nem elég Isten, hanem mást akar, hatalmat, vagyont, akármit és azok után megy inkább, az úgyis elkopik magától. De amíg ott ül és hallgatja Isten szavát, senkinek nem szabadna őt kitenni, mert ha nem hallja egyáltalán az igét, akkor esély sincs, hogy az eljusson a fülén keresztül a szívig. Én ezt vallom.

Ha valaki önként lép le, akkor sincs jog ítélkezni. Lehet, hogy Isten szánja neki ezt az utat, mert így tud fejlődni.

Sőt, én még a bűnben élő embert sem szólnám le, mert jól tudom, hogy csöppet sem vagyok hibátlan. Ő ezt követi el, én azt, de Isten kegyelme mind a kettőnket megtart és képes javítani. Ennyi a véleményem.

Olyan ember, aki nem tartja magát ékesen szólónak, és a jobb fogalmazást részesíti előnyben a sajátjánál.

Milyen ember az, aki nem tud leszokni a lövöldözésről, s még csak meg sem próbálja, milyen érzés lehet ezt is megbocsátani....

Vaj ha nagyobb hibát vétettem volna, hogyan bocsájtana meg?.....

Szervusz.

Nem, nem vagyok bűntelen, olyan ember nem létezik.

Nem a vallásom tanítja, hanem a Biblia, Isten szava. Akár kezdeményezőnek is kell lennem, még akkor is Ha Ő nem ismerve fel, Ő volt a "vétkes", hogy helyre álljon a béke, és a szeretet.

Persze ha Bibliai alapelvek ellen sért, akkor bármilyen fájó is, a Teremtő szava áll az Én érzéseim felett, s bár a megbocsájtás, él, de a büntetést meg kell hogy kapja.

Csak Példaként Dávid király esete, de rajta kívül mások is, akinek Isten megbocsátott, de a megfelelő büntetést nem kerülhette el,

Ha emberi tökéletlenséget vét, és nem Bibliai alapelvek ellen, akkor a Jézus által tanított megbocsátást kell igyekezni megvalósítani, ami nem mindig egyszerű, még a legalázatosabb embernek sem, ahogy írtad, tökéletlenek vagyunk, de ez nem lehet kifogás.

Imában kérhetünk ehhez megfelelő segítséget.

Ha úgy tekinteném, mint ahogy szemléltetted, akkor nem vagyok méltó Isten megbocsátásra, hiszen az ima is úgy szól, hogy "bocsáss meg nekünk úgy, ahogy mi is megbocsátunk másoknak"

Hiszen a megbocsátásnak az a feltétele, hogy mi is megbocsátsunk.

Mindig gondolni kell arra, hogy ha mi rá vagyunk szorulva mások megbocsátására, akkor mi is így kezeljünk egy ügyet.

ez a véleményem.