A vallás (ok) mit gondol (nak) melegségről? Elsősorban keresztény szempontból? (hosszabb kifejtésem lentebb)

A minap voltam egy református templomban munkaszerűségen, de inkább arra ment ki, hogy beszélgettünk és hallgattam a csoportokon elhangzottakat.

Előre leírom, hogy azért írok ekkora körítést, hogy más is próbáljon megérteni engem és én pedig ez által és a válaszok alapján másokat. Úgyhogy köszönöm, aki fárad végigolvasni és válaszolni rá!

Namost! Én nem vallom magam vallásosnak (régebben eléggé ellene is voltam), de ha arról van szó, hogy van egy saját látásmódom, ami sokban - vagy legalábbis szerintem egy részéhez - hasonlít a kereszténységhez, akkor végül is nekem is van egy egyfajta vallásom.

Szóval elmentem és két csoportfoglalkozáson is részt vettem, a másodikra ott kellett maradnom, de a végén kiderült, hogy ez egyfajta invitálás volt oda, hogy csatlakozzam én is, mert beszélgettek a boldogságról, a tapasztalatokról és még egy csomó egyéb témáról is. Először is, ami legjobban meglepett az az volt, hogy még maguk között is folynak egymást segítő viták, amit szóvá is tettem és az volt a válasz, hogy mivel mindenki különbözik, másképp értelmezi a Bibliát és mást ragad ki számára. Tehát nem dogmákhoz kötött dologról van szó.

Ebben a csoportban már én is kérdezgettem, mert mindig jobban szeretek megérteni valamit, nem egyből elítélni.

A sok kérdéseim kitértek a földön kívüli életre is, amit szintén nem vetettek el. Illetve a jelen kori öltözködésre is, merthogy a Biblia azt írja, hogy a nőknek szoknyában kell járnia, és azt is mondták, ha nem fejlődtünk volna akkor ma még táskát se hordhatnánk (most itt nem tudom, hogy csak a nők-e, vagy a férfiak is, nem emlékszem), szóval ezzel azt akarom mondani, hogy ezt az öltözködési stílust is végül is Isten tette lehetővé, mert ő mindenhol ott van, bennünk és körülöttünk mindenhol, mindent 'lát' és az útja kifürkészhetetlen.

Mindezek után kérdezem, hogy a melegségről ez után mik a vélemények? Mert ha ezt is egyfajta öltözködésnek fogjuk fel, amit Isten megengedett és fejlődött a korral, akkor mégis elítélésre való? Merthogy Isten ad az embereknek, de az embereknek mértékletességet kellene tanulniuk és nem önző módon viselkedniük. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaki már csak azért is meleg lesz, mert ő úgy akarja, mert ez nem így működik. Persze vannak divatmelegek, de aki tényleg az, az ezzel születik. Csakúgy, mint a bőrszínnel, vagy szemszínnel. Illetve ez az állatvilágban is előfordul (végül is mi emberek is állatok vagyunk, csak fejlettebbek). Valamint ami még eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy felfogható-e a melegség Isten művének, hogy ne szaporodjon túl az emberi (vagy akár bármelyik állati) nép? Mert ha ő ott van mindenben és a melegek száma nem mutat csökkenő tendenciát, akkor csak lehet valami köze hozzá, nem? Mint mindenhez, hisz - ismétlem - mint oly sokan hangoztatják az Ő útjai kifürkészhetetlenek. Ezek után van jogunk bármit is elítélni, amit Ő teremtett?

Utólag bevallom én is a melegek közé tartozom és annyira szimpatikusak voltak ott az emberek, mindenki aranyos volt mindenkivel, hogy megrémített, hogy azok, akikkel ott én találkoztam, azok egy kimondott mondat után szó nélkül vagy elfordulnának, vagy megpróbálnának 'kigyógyítani' a - és itt jön a kedvencem - 'betegségemből'. Nem szeretem ezt a szót használni erre, de mi van ha Isten szánt szándékkal 'betegnek' teremtett? Esetleg a túlszaporodás miatt? Vagy hogy elkerüljek egy veszélyes helyzetet? Vagy épp mert abba akar belekeverni? Ki tudja?

Egyébként pedig nem szeretnék idealista világról beszélni, mert ha lehetséges lenne, nem léteznének nemek. Nem vagyunk robotok, így egyértelműen elvethetjük az idealista világot, de ebbe már nem folyok bele, mert erről is tudnék regélni.

Jelenleg hirtelen ennyi jutott eszembe a sok minden közül. Eléggé foglalkoztat a dolog és nem csak a melegségem miatt. Hisz nem fogok más ember fejéhez fegyvert én csupán szeretek. Ennyi.

Köszönöm az ÉRTELMES válaszokat előre is!