A vallás (ok) mit gondol (nak) melegségről? Elsősorban keresztény szempontból? (hosszabb kifejtésem lentebb)
A minap voltam egy református templomban munkaszerűségen, de inkább arra ment ki, hogy beszélgettünk és hallgattam a csoportokon elhangzottakat.
Előre leírom, hogy azért írok ekkora körítést, hogy más is próbáljon megérteni engem és én pedig ez által és a válaszok alapján másokat. Úgyhogy köszönöm, aki fárad végigolvasni és válaszolni rá!
Namost! Én nem vallom magam vallásosnak (régebben eléggé ellene is voltam), de ha arról van szó, hogy van egy saját látásmódom, ami sokban - vagy legalábbis szerintem egy részéhez - hasonlít a kereszténységhez, akkor végül is nekem is van egy egyfajta vallásom.
Szóval elmentem és két csoportfoglalkozáson is részt vettem, a másodikra ott kellett maradnom, de a végén kiderült, hogy ez egyfajta invitálás volt oda, hogy csatlakozzam én is, mert beszélgettek a boldogságról, a tapasztalatokról és még egy csomó egyéb témáról is. Először is, ami legjobban meglepett az az volt, hogy még maguk között is folynak egymást segítő viták, amit szóvá is tettem és az volt a válasz, hogy mivel mindenki különbözik, másképp értelmezi a Bibliát és mást ragad ki számára. Tehát nem dogmákhoz kötött dologról van szó.
Ebben a csoportban már én is kérdezgettem, mert mindig jobban szeretek megérteni valamit, nem egyből elítélni.
A sok kérdéseim kitértek a földön kívüli életre is, amit szintén nem vetettek el. Illetve a jelen kori öltözködésre is, merthogy a Biblia azt írja, hogy a nőknek szoknyában kell járnia, és azt is mondták, ha nem fejlődtünk volna akkor ma még táskát se hordhatnánk (most itt nem tudom, hogy csak a nők-e, vagy a férfiak is, nem emlékszem), szóval ezzel azt akarom mondani, hogy ezt az öltözködési stílust is végül is Isten tette lehetővé, mert ő mindenhol ott van, bennünk és körülöttünk mindenhol, mindent 'lát' és az útja kifürkészhetetlen.
Mindezek után kérdezem, hogy a melegségről ez után mik a vélemények? Mert ha ezt is egyfajta öltözködésnek fogjuk fel, amit Isten megengedett és fejlődött a korral, akkor mégis elítélésre való? Merthogy Isten ad az embereknek, de az embereknek mértékletességet kellene tanulniuk és nem önző módon viselkedniük. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaki már csak azért is meleg lesz, mert ő úgy akarja, mert ez nem így működik. Persze vannak divatmelegek, de aki tényleg az, az ezzel születik. Csakúgy, mint a bőrszínnel, vagy szemszínnel. Illetve ez az állatvilágban is előfordul (végül is mi emberek is állatok vagyunk, csak fejlettebbek). Valamint ami még eszembe jutott ezzel kapcsolatban, hogy felfogható-e a melegség Isten művének, hogy ne szaporodjon túl az emberi (vagy akár bármelyik állati) nép? Mert ha ő ott van mindenben és a melegek száma nem mutat csökkenő tendenciát, akkor csak lehet valami köze hozzá, nem? Mint mindenhez, hisz - ismétlem - mint oly sokan hangoztatják az Ő útjai kifürkészhetetlenek. Ezek után van jogunk bármit is elítélni, amit Ő teremtett?
Utólag bevallom én is a melegek közé tartozom és annyira szimpatikusak voltak ott az emberek, mindenki aranyos volt mindenkivel, hogy megrémített, hogy azok, akikkel ott én találkoztam, azok egy kimondott mondat után szó nélkül vagy elfordulnának, vagy megpróbálnának 'kigyógyítani' a - és itt jön a kedvencem - 'betegségemből'. Nem szeretem ezt a szót használni erre, de mi van ha Isten szánt szándékkal 'betegnek' teremtett? Esetleg a túlszaporodás miatt? Vagy hogy elkerüljek egy veszélyes helyzetet? Vagy épp mert abba akar belekeverni? Ki tudja?
Egyébként pedig nem szeretnék idealista világról beszélni, mert ha lehetséges lenne, nem léteznének nemek. Nem vagyunk robotok, így egyértelműen elvethetjük az idealista világot, de ebbe már nem folyok bele, mert erről is tudnék regélni.
Jelenleg hirtelen ennyi jutott eszembe a sok minden közül. Eléggé foglalkoztat a dolog és nem csak a melegségem miatt. Hisz nem fogok más ember fejéhez fegyvert én csupán szeretek. Ennyi.
Köszönöm az ÉRTELMES válaszokat előre is!
Isten férfit és nőt teremtett, és azt mondta, szaporordjatok, sokasodjatok. Ezt a parancsot melegek nem tudják teljesiteni. Isten elitéli a homoszexualitást, ezért nem teremt melegeket, mivel nem alkot bűnhődésre méltó lényeket. A homoszexualitás egy perverzio es nem betegség. Nem öröklődik és nem veleszületett, mert akkor egypetéjű ikreknél nem fordulhatna elő, hogy csak az egyik testvér homoszexuális a másik hetero.
A homoszexualitás bűn amit csak akkor lehet elhagyni, ha az illető elismeri, hogy bűn, megvallja, bocsánatot kér, és kegyelmet Istentől a normális vonzalomhoz...
Hát.. ez egy nagyon bonyolult dolog, s véget nem érő viták, párbeszédek tárgya. :)
A keresztény felekezetek döntő többsége elítélően beszél a témáról, s "kigyógyulást", "megszabadulást" vár el egy meleg embertől. Ez főleg a fundamentalista közösségekre igaz (pl. pünkösdiek), akik a Bibliát igyekeznek szó szerint értelmezni. Így a hatalmas Bibliában található kemény 5 vagy 6, melegséget érintő igehelyre hivatkozva ítélkeznek. (A gond csak az, hogy amennyiben a Bibliát ennyire szó szerint vennénk, akkor mindannyian tarthatnánk rabszolgákat is, hiszen a Bibliában ez mindenhol egy elfogadott dolog, s Jézus sem emelte fel szavát a rabszolgaság ellen.) A melegekkel szembeni ítélkezés a tudatlanságból is fakad, mivel legtöbbeknek fogalmuk sincs, hogy mi is az a melegség, illetve abból, hogy egyfajta fogalomként beszélnek a melegekről, nem pedig mint hús-vér emberekről.
A már említett "kigyógyulást" szorgalmazzák, ami szerintem a legembertelenebb dolog, amit egy melegtől kérni lehet, mert ezzel akár évekig tartó értelmetlen lelki vívódásba kergetik az embert, aki egy idő után vagy elhagyja a közösséget, vagy pedig, bemagyarázva saját magának, hogy ő bizony "kigyógyult", lelki nyomorékká válik.
A leginkább "megengedő" a melegek szempontjából a Katolikus Egyház, mivel nem tanít ilyen elképesztő dolgokat, hogy "kigyógyulás", hanem azt mondja, hogy ha valaki meleg, az nem gond, nem tehet róla, de ha "kiéli", az már bűn, de ennek ellenére nagy szeretettel kell bánni a melegekkel. Jó, nyilván ez sem az ideális álláspont, de egy fokkal mégis fejlettebb, mint a fentebb leírtak.
Férfi és férfi, nő és nő kapcsolatából születhet e gyermek? Ha a válasz igen, akkor az általad pozitív színben feltüntetni próbált jelenség rendben van, ha a válasz nem akkor egyértelmű, hogy helytelen. Tudományosan is bizonyított tény, hogy borzalmas csonkítások történhetnek a gyermek elméjében, ha a szülők azonos neműek, ez pontosan olyan, mint a vallási fanatizmusban felnevelt gyermekek, akiket arra tanítanak, hogy egyetlen igazság létezik, ami a szülőké, egy nő és egy férfi kapcsolatából születhet gyermek, ez a természet rendje, ez a normális.
A Bibliában teljesen egyértelmű parancs van az általad feszegetett jelenségről, amely egyértelműen és félreérthetetlenül elutasítja két azonos nemű ember kapcsolatát.
Én a szeretet és békesség híve vagyok, és minden embertársamban próbálom a legjobbat látni, de amikor meglátok két azonos nemű embert, a testem, ez esetben a gyomrom felakar fordulni, tudod ez miért van? Azért mert attól függetlenül, hogy én mit gondolok, a természetes reakcióim amit magától végez a testem, így reagál erre a jelenségre, ami egyáltalán nem természetes.
Szervusz.
Igyekszem tisztelettel fogalmazni, bár lehet, hogy ragaszkodva Isten szavához, egy kicsit "kegyetlennek" tűnhet, de ez az Isten szava iránti tisztelet miatt látható annak.
Az olvasottak alapján, ezért nincs a magukat keresztényeknek vallók között egység. De a mérvadó a szent írás, és nem egyéni értelmezés, mert Isten határozza meg milyen imádatot fogad el, és nem mindent lehet a kor haladtával elfogadni.
Isten nem változtat nem tesz engedményeket az erkölcsi alapelvekben.
Mert hát akkor mitől szent valaki, vagy mi alapján mondható valakire hogy tiszta imádatot mutat be Istennek?
Jézus, mint megváltó királyunk példát mutatott, s az Apostolok, a tanítványok, valamint a Biblia írók is ezt a szellemet írták le.
(1Korintusz 1:10) 10 Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk neve által, hogy mindnyájan egyetértésben beszéljetek, és ne legyenek köztetek meghasonlások, hanem legyetek teljesen egységesek ugyanabban a gondolkodásban és ugyanabban a felfogásban.
Hogyan vagyunk egységesek Krisztussal, ha mindenki egyénire szabja és modernizálja Jézus tanítását, vagy a keresztény életet?
Minden ami tilos, mindenkire érvényes, aki keresztény életet szeretne élni.
(Júdás 18–21) . . .„Az utolsó időben lesznek gúnyolódók, akik a saját, istentelen dolgokra irányuló kívánságaik szerint járnak majd.” 19 Ezek azok, akik szakadásokat okoznak; állatias emberek, akiknek nincsen szellemiségük. 20 De ti, szeretteim, szentséges hiteteken építve magatokat, és szent szellemmel imádkozva, 21 tartsátok meg magatokat Isten szeretetében, miközben várjátok Jézus Krisztus, a mi Urunk irgalmasságát az örök életre.
A szent szó, teljes erkölcsi tisztaságot jelent, s azokra alkalmazható, akik igyekeznek a tökéletlenségük ellenére is mindent megtenni ennek megélésében
Így az öltözködés terén is , a keresztények konzervatívak, persze nem tilos csinos vagy elegáns ruhát felvenni, csak mindig tükrözze kit képvisel az ember, még ha a szabad idejét tölti is.
A homoszexualitás, ahogy valaki írta, nem Isten jóváhagyásával jött létre, vagy ahogy Te írtad nem Ő teremtette ilyennek némelyeket.
Ez ellenkezne a természet törvényével, Isten pedig nem hozott létre természet ellenes dolgot, minden törvényt Ő alkotott, s minden úgy működik ahogy a rendeltetése,
hogy még is vannak helytelen törvénytelen dolgok amik bejöttek az emberek életébe, arról az emberek tehetnek, illetve Sátán aki ellene van az Isteni elrendezésnek.
S olyan szellemet szór az emberekbe, amik ellene mennek mindennek ami szent. S a tudatlanok, vagy az Isten és Jézus oktatása nélküliek, azt veszik természetesnek, amit maguk gondolnak ki, de ezzel csak a lelkiismeretüket nyugtatják meg.
Vagy is alvó állapotba kerülnek, és nem tesznek semmit a helytelenségük kiküszöbölésére. Mintha azt mondanák, hogy "Isten ilyennek fogadjon el punktum."
Ezzel azt is sugallják, hogy Isten képtelen rájuk hatással lenni, már pedig Isten szava élő és képes változtatásokban segíteni, de kell az egyéni erőfeszítés is.
Isten nem minden útját lehetetlen kifürkészni, ellenben akkor nem tudnánk mit vár el tőlünk, nem tudjuk mit akar, és akkor nem lenne jogos az ítélet sem..
A szavát azért íratta le, hogy elmélkedjünk rajta, és sajátítsuk el a gondolkodás módját azokban a dolgokban amelyről tájékoztatást nyújt.
"kigyógyítani"
A Bibliában viszont Isten leíratta, hogy segíteni kell a helytelen életet élőknek, elhagyni a rossz dolgaikat, legyen az a dohányzás, káromkodás, vagy a Te esetedben a saját neméhez vonzódó.
Aki úgy gondolkodik hogy nem feladata segíteni az ilyen embernek, az nem Isten szerint gondolkodik, és szemet huny a bűnös élet felett. S tulajdon képen maga is bűnös Isten előtt, mert hagyta bűnben élni, és jóváhagyásáról biztosítja azt amit Isten halálra méltónak tart.
(Róma 1:32) 32 Ezek — bár nagyon is jól ismerik az Isten igazságos rendeletét, hogy akik ilyeneket gyakorolnak, halált érdemelnek — nemcsak hogy továbbra is teszik ezeket, de jóváhagyásukat is adják azoknak, akik ezeket gyakorolják.
Nos ennek fényében, neked kell döntened, hogyan szeretnél élni.
Keresztényként, pontos ismeret birtokában,vagy Isten szavának ellent mondóan.
Legyen szép napod.
Jaj, el ne kezdjük már azt, hogy a meleg kapcsolatokból nem születhet gyermek. Akkor ilyen erővel azon heteró házaspárok kapcsolata is bűnös, akiknek megmondja az orvos, hogy nem lehet gyermekük nem? Vagy mi van azokkal a házaspárokkal, akik évekig "elvannak" egymás mellett, majd 30-35 évesen nagy nehezen rászánják magukat a házasságra, aztán még elkezdik "tervezni" a családot, építgetik a karriert (mivel hát az az első), aztán nagy nehezen összehoznak 1 gyermeket (vagy 1-et sem). Ha ennyire fontosnak tartjuk a szaporodás isteni parancsát, akkor az ilyen házaspárok bűne sokkal nagyobb, hiszen nekik minden lehetőségük megvan az utódnemzésre, s csak szexelniük kell érte (bocs az alpáriságért).
Nem a melegek fogják veszélyeztetni a hagyományos családmodellt.
De ha ennyire szó szerint vesszük a Teremtés könyvében szereplő Ádám és Éva párost, akkor a többnejűséget miért nem reklámozzuk? (hiszen a Bibliában ez is egy természetes dolog, a szentnek nevezett nagy ősatyák mind-mind "mellékfeleségeket" tartottak) Ha ennyire majmoljuk a Biblia minden egyes mondatát, akkor az 1 férfi+ 1 nő házasság ellen is felemelhetnénk szavunkat, merthát a Bibliában a többnejűség a természetes.
Aki egy kicsit tanultabb ember azt tudja, hogy a Bibliát (mint minden más régi szöveget) mindig az adott korba és társadalomba kell belehelyezni melyben íródott, s annak fényében kell értelmezni. Egy olyan kultúrában, ahol a családalapítás egyfajta vallási kötelességnek számított, s lenézték azokat az asszonyokat, akiknek nem lehetett gyermekük, értelemszerű, hogy a melegséget sem nézték jó szemmel.
De ha már ennyire bibliázunk: a Bibliában a nőket szinte nem is tekintették embernek. Jól mutatja ezt, hogy amikor felsorolják valakinek a gyermekeit, akkor minden esetben csak a fiúgyermekeket számolják (pl. Jákobnak 12 FIA volt), a lánygyermekeket meg sem említették, annyira nem számítottak. Az is érdekes, hogy házasságtörő asszonyról több helyütt ír a Biblia, de házasságtörő férfiról soha. A nők helyzetének megítélésében mégis bele tudják helyezni az adott korba az értelmezést, a melegek helyzetében pedig nem?
És még egy gondolat: ha két ember szereti egymást, és el akar köteleződni egymás mellett egy életre, abban mi lehet a bűn? Mi különbség van, ha ez a szeretet 2 azonos nemű ember között áll fenn? Semmi. Nem gondolnám, hogy az az Isten, aki képes volt a saját teremtményei közé leszállni, s kiszolgáltatva magát kínhalállal meghalni MINDEN emberért, ez a szerető Isten megteremt egy meleget s azt mondja neki: én megteremtelek téged, beléd oltom ugyanazokat az érzelmi és szexuális vágyakat mint mindenki másba, de mivel a te vágyaid a saját nemed felé irányulnak, ezért te a pokolba kerülsz és nem "élheted ki" a vágyaidat, s ezért légy egész életedben szerencsétlen. Ezt nem gondolhatjátok komolyan. :) Ha valaki őszintén keresi Istent, s az Ő országáért munkálkodik, gyakorolja az irgalmasság cselekedeteit, akkor nehogymár elkárhozzon csak azért, mert az ő élete párja egy azonos nemű. Aki ilyen gondol Istenről, annak nincs is igazi szeretete és ismerete Istennel szemben, mert úgy gondolom, hogy az Istennel való élő kapcsolat a legfontosabb, nem pedig az az ókorban megírt néhány mondat.
A kereszténység középpontja és lényege Jézus Krisztus. Ő az út, az igazság és az élet. És Jézus az égvilágon semmit nem mondott a homoszexualitásról. Így hiába hivatkoznak Mózesre vagy Szent Pálra, nehogymár az ő 1-1 mondatuk előbbvaló legyen Jézustól. :-)
A katolikus Egyház hivatalos tanítása szerint a homoszexuális irányultság önmagában még csak egy betegség, egy ferde hajlam, bűnre ösztönző vágy, de szoros értelembe vett bűnné csak a kiélés által válik. Tehát pontosan olyan, mint mondjuk a pedofil vagy a szadista hajlamok. A betegségek és a perverz vágyak nem attól válnak betegséggé és perverzzé, hogy az illető tehet róla vagy nem, veleszületett vagy nem, hanem attól, hogy Isten akaratával súlyosan ellenkezik.
Ha valaki ilyen irányultságokat fedez fel magában s Krisztust akarja követni, akkor nem élheti ki ezeket a vágyait. Én nem vagyok szakértő, de azt mondják, hogy különféle terápiákkal sokaknak sikerült meggyógyulniuk. Továbbá Isten akár csodás módon is gyógyíthat, tehát még ha tisztán genetikus eredetű is lenne (amit egyébként én nem tartok valószínűnek) Isten elveheti. Jézus többször biztatott bennünk, hogy ne legyünk kishitűek, legyünk kitartóak a kérésben, s lehetetlennek tűnő dolgokat is megkaphatunk.
S persze Isten segít nekünk az önmegtartóztatásban is. Számosan élnek házasság nélkül, noha szerettek volna családot, egyáltalán nem kevesen élnek sikeres önmegtartóztató életet, mert Isten erőt ad.
A pedofil vagy szadista hajlamok esetén a másik fél súlyosan károsodik, ez nem keverednő össze azzal, ha két ember kölcsönös, közös döntése alapján összeköti az életét.
A ÖNKÉNT, belső indíttatásból vállalt önmegtartóztatás vagy cölibátus sem keverendő össze azzal, ha valaki egy KÜLSŐ parancs hatására magányra kényszerül.
A melegségből történő kigyógyulásokra pedig semmilyen garancia nincs. Ha lenne, akkor biztosan minden meleg igénybevenné, hiszen ki akarna magának egy olyan életet, melyben a szerelmét titkolnia kell, a társadalom lenézi, megveti őt stb? Kényelmesebb lenne mindenkinek a heteró élet, feleséggel, családdal nem? Ha lenne lehetőség "kigyógyulni", már egész biztos megtette volna minden meleg.
Néha lehet hallani "kigyógyulásokról". Ezekben az esetekben arról van szó, hogy az illető elnyomja a vágyait önmegtartóztatásban él, s fennen hangoztatja, hogy ő ebből kigyógyult (holott az ellenkező nem felé továbbra sem érez szenvedélyes vonzalmat, tehát ugyanúgy meleg marad, csak a szőnyeg alá söpri a dolgot). Vagy az történik, hogy az illető megházasodik, s az egész életét egy hazugságban leéli, óriási szenvedést okozva ezzel a feleségének, hiszen a feleség nem tudja elképzelni, mi lehet az a láthatatlan fal kettejük között. Esetleg az lehet még, hogy az illető eleve biszexuális, vagyis az ellenkező nemhez is vonzódik, s a másik irányt elnyomja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!