Miért gyűlöli Isten azokat, akik semmit se ártottak neki?
Egy 25 éves fiú vagyok, kivételesen szigorú római katolikus nevelést kaptam a szüleimtől. Mindig hittem benne én magam is, de 1 éve mintha hirtelen minden megváltozott volna.
Az elmúlt egy év minden eddigi rémálmomat felülmúlta: Isten megfosztott mindentől amim volt. Külsőre mostanra csúnya lettem, a lány akit randizni hívtam lekoptatott, anyagilag leégtem, minden aminek látszólag a véletlenhez van köze, mindig a lehető legrosszabbul jön ki. Egy ideje már nem is hiszek a véletlenben, mert ez már egyszerűen nem lehet az. Még a számítógépes játékban is kitol velem,na ez az abszolút röhej.
Én úgy meggyűlöltem Istent, hogy minden nap elátkozom magamban, káromlom és minden nap megfogadom hogy ha egyszer meghalok úgy lehordom őt, hogy elbújhat a szemétláda a mindenhatóságával együtt. A lelkem alapján ugyanis sosem küldhet engem pokolra, mert az igazságért kiált!
Gyűlölöm őt úgy, hogy gyakorló katolikus voltam még fél évvel ezelőtt is, ha épp otthon voltam még ministráltam is a vasárnapi miséken. Nagyon is jól ismerem az evangéliumot, és hogy Jézus meg az ő alávaló féreg apja mivel hitegeti az embereket a Biblián meg a papokon keresztül.
Annyira megtört engem, annyi hosszú hónapon át megkeserített mindent amit csináltam, hogy állítom nektek: nálam jobban senki sem gyűlöli. Pont azért vagyok ebben biztos mert én szerettem őt azelőtt, és hittem benne.
Ami azt illeti, a létezésében most is biztos vagyok:
Isten a leggyávább legaljasabb legalattomosabb, legvisszataszítóbb valaki aki csak létezik, a baj csak az hogy mindenható is.
Azért írtam le ezeket ide, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre, higgyétek el nem vagyok én őrült (a hangok is megmondták :DD), de mélységesen kiábrándult, és bosszúvágytól fűtött. Én nem tudom mi esik a legrosszabbul Istennek, segítsetek kitalálni és garantálom hogy megteszem. A Miatyánkot már átköltöttem szitkozódássá, minden nap elmondom magamban az új verziót.
Igazából meg kéne ölnöm magam, de azt hiszem Isten pont erre hajt, az alávaló mindenható féreg. És a szüleimet, testvéreimet változatlanul szeretem, ezért csak azért se nyírom ki magam, kínozzon csak ez az anyaszomorító, én másnak akkor se fogok fájdalmat okozni, nem vagyok olyan mint ő.
Ti éreztétek már hasonlóan magatokat? Mit tehetnék? Úgy érzem ez valami átok, nem tudom miért kaptam. Van kiút innen?
Köszönöm mindenkinek, aki építő jellegű hozzászólással, vagy saját élménye megosztásával segíteni próbált! Igyekezni fogok, hogy minden ami rajtam múlik, jobb irányba változzon majd.
Viszont ez a biztató kijelentés, hogy megyek a pokolra, heh :D Röhögnöm kell ember. Ki kell hogy ábrándítsalak, sose fogok oda menni. Ha így jobban tetszik: sose fognak odaküldeni.
Aki meg elkülöníti az Újszövetséget Jézustól, az már ne haragudj de nagyon ostoba. Az Újszövetség Jézus (földi) életéről szól. Ha abba nem hisz valaki, oké, de mi alapján hinne akkor Jézusban?? v*zze :D
Vidiripi
"Viszont ez a biztató kijelentés, hogy megyek a pokolra..."
Valami egészen mással biztatnálak. Azzal hogy Isten megbocsájt az embernek. Mivel ismered az Újszövetséget nagyon is tudod hogy mit kell tenned.
Viszont egy valami az tényleg érdekelne.
Kérted Istentől imában, hogy mutassa meg neked, kit szán neked társadnak?
Vidiripi
Kérdező! Szerintem olvasd el újra amit írtam, mert úgy érzem hogy nem értetted meg a lényeget!
Van egy rossz hírem.
Isten mint olyan nem létezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!