Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az egyház elfogad egy mestersé...

Az egyház elfogad egy mesterségesen fogant vagy egy mesterségesen megváltoztatott génállományú magzatot Istentől valónak?

Figyelt kérdés
Arról beszélek, pl, hogy kicserélnek egy rossz gént az utódban egy másik nőből származó petesejt génállományával, hogy kijavítsa, így kvázi két anyja van a gyereknek. Olvastam erről és nagy volt a felháborodás a vallásosak részéről. Vagy miként ismernek el pl egy emberi klónt? Jó ez tiltott, de ha létezni ilyen? A titkos laboratóriumokban nem kizárt, hogy állítanak elő klónokat.

2016. jún. 16. 11:57
1 2 3 4 5 6
 31/53 A kérdező kommentje:

Muszáj itt leragadnod? Egyrészt nem hülyéztem le senkit, másrészt mennyi az esélye annak, hogy létrejöjjön a természetben? Ha több faj génjeit adják össze, egyenlő a 0-val annak az esélye, hogy létrejöjjön a természetben.


"A génsebészet meg alapjában mesterséges beavatkozás, mesterséges környezetet igényel, természetes körülmények között nem történhet meg. A két eljárás köszönőviszonyban nincs egymással."


Csak az a bibi, hogy ugye mindkét eljárás mesterséges, míg ha kereszteznek két fajt, egy új faj jön létre. Míg a génsebészeti példánál maradjunk az eredeti példánál. Kicserélnek egy gént, mert rossz. Attól még az utód 100% emberi lesz, nem igaz, hogy úgy bele nyúlnának a DNS-ébe, hogy az már hibrid vagy mit tudom én mi lenne. Tehát létrejöhet ilyen a természetben, ilyen minden ember. Igazából a DNS-e semmiben sem különbözik a többi emberétől, ugyan annyi kromoszómát tartalmaz, ugyan olyan ember. Az más kérdés, hogy ha állatival kombinálnák, akkor már más fajról beszélünk, de amíg emberivel, addig ugyan olyan ember, mint te meg én, semmiben sem különbözik.

2016. jún. 17. 13:29
 32/53 anonim ***** válasza:

"Tenyésztéskor az ember semmi mást nem tesz, mind hogy eldönti, hogy melyik egyedet melyikkel szaporítja."

Ez nem teszi semmissé azt a tényt, hogy igen sok esetben a tenyésztett élőlényeink már bőven túl vannak azon a ponton, ahol a természetben is életképesek lennének.


De ha amellett akarsz kardoskodni, hogy ez a folyamat a természetben is lejátszódik, nos, horizontális géntranszfer is lejátszódik a természetben is. Bár borzasztó kicsi az esélye, hogy például egy vírus épp egy olyan génszakaszt vigyen át egyik élőlényből a másikba, amely előnyös lesz ez utóbbi számára, de ugyanúgy annak sem túl reális az esélye, hogy a természetben egy mopsz valaha is pozitívan szelektálódna.

2016. jún. 17. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/53 Flogeir ***** válasza:

Én mint laikus kérdeznék egy pár dolgot!


Hány sejtes állapotában akarod végrehajtani ezt a génsebészetet?

Most laikusként, egy 5 napos embrió úgy 50-100 sejtből áll. Mi az esélye annak, hogy egy 5 napos embrió minden sejtjében végrehajtható-e a defektív génszakasz cseréje?

És mi történik akkor, ha akár csak a sejtek egy részében hiba csúszik a műveletbe?

Egyáltalán hány hetes korban lehet megállapítani, hogy szükség van a beavatkozásra? Normál esetben a kismamák a fogantatást követő 5. héten tudják megállapítani, hogy terhesek. Egy 5 hetes magzat már 500 sejtet tartalmaz, és már elkezd tápanyagokat és oxigént felvenni a placentán keresztül. Egy 5 hetes magzatot, hogy lehet alávetni ilyen eljárásnak anélkül, hogy veszélybe kerülne a magzat és a kismama élete?

2016. jún. 20. 14:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/53 A kérdező kommentje:
Egy osztódásnak indult megtermékenyített petesejtet sehogy sem tudsz már megváltoztatni. Ez lehetetlen lenne, nem lehet minden sejtjét megváltoztatni, csak egyetlen egyet. Így például egy betegség esetében, amikor az anya és az apa is hordozza a rossz gént, vagy az olyan eseteknél, amikor kizárólag anyai ágról öröklődik a betegség, ugyan az az eljárás. A petesejtben kicserélik a rossz gént (ilyenkor még egy sejtből áll) és utána termékenyítik meg a hímivarsejttel. Tehát nem tudom mennyire nevezhető ez Istenellenesnek, mert nem a magzat génjébe nyúlunk bele, csak a petesejtet változtatjuk meg és utána termékenyítik meg. Tehát a beavatkozáskor még szó sincsen magzatról.
2016. jún. 20. 15:09
 35/53 A kérdező kommentje:
És persze, mikor elkezd osztódni, már minden sejtjébe a jó gént adja tovább. Ezt laborban végzik és nem egy egyszerű eljárás, lehetetlen lenne az anyaméhben csinálni.:)
2016. jún. 20. 15:24
 36/53 Flogeir ***** válasza:

A petesejtek nyilvánvalóan nem egyformák genetikailag. Ha már levesznek a nőből petesejteket, miért nem lehet keresni egy egészségeset, és azt megtermékenyíteni mesterségesen?

Ha egy egészséges nincs, miért nem lehet egy egészséges női petesejtet megtermékenyíteni az apa hímivarsejtjeivel, és azt kihordani? Ez valami "genetikai önzőség"?

2016. jún. 20. 15:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 37/53 A kérdező kommentje:

"A petesejtek nyilvánvalóan nem egyformák genetikailag. Ha már levesznek a nőből petesejteket, miért nem lehet keresni egy egészségeset, és azt megtermékenyíteni mesterségesen? "


De igen, egyformák, ugyan abból a nőből származnak, ugyan abból állnak, így tehát, ha van a nőnek genetikai rendellenessége, a petesejtjében is kimutatható, mint egyébként minden sejtjében.


"Ha egy egészséges nincs, miért nem lehet egy egészséges női petesejtet megtermékenyíteni az apa hímivarsejtjeivel, és azt kihordani?"


Ezt a részét nem értem. Talán pont azért nem lehet, mivel egy sem egészséges?

2016. jún. 20. 15:39
 38/53 A kérdező kommentje:
Egyébként milyen önzőségről beszélsz, kifejtenéd??
2016. jún. 20. 16:34
 39/53 Flogeir ***** válasza:

Miért lenne minden petesejt azonos génállományú? Kromószoma páronként miért kellene mindkét kromoszómának hibást gént hordoznia, és miért törvényszerű, hogy minden petesejtbe a hibás gént hordozó női kromoszóma kerül? Miért kellene minden petesejtben a hibás gént tartalmazó kromoszómának lennie?


Ha minden petesejt teljesen azonos lenne, akkor azt jelentené, hogy az azonos apától és anyától születendő testvérek genetikailag csak a hímivarsejt eltérése miatt rendelkeznének eltérő génállománnyal.

2016. jún. 20. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 40/53 Flogeir ***** válasza:
Hogy segítsek: az embernek 23 kromoszóma párja van. AMikor létrejönnek a petesejtek, akkor a meiozis elnevezésű osztódással minden egyes petesejtbe a 23 kromoszóma kerül: minden párból egy. Két egyforma petesejt létrejöttének annyi az esélye, mint annak, hogy egy pénzérmét feldobsz 23-as sorozatokban, és a fej/írás minták kétszer megismétlődjenek ugyanazon sorrendben. Nem kell számológép után kapkodni: ennek az esélye 1:8.388.608-hoz, tehát több, mint 8 millió levett petesejtből lesz két azonos. Persze a hibás gént tartalmazó kromoszóma előfordulása már 50%-os, de a minták még mindig fele jó kromoszómát hordoz. Miért kellene belenyúlkálni a hibásakba, amikor elegendő lenne kiválasztani a jót?
2016. jún. 20. 16:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!