Miről írjak a hittan házi dolgozatomban?

A Katolikus egyház, Jeromos fordítását először ellenségesen fogadták, de fokozatosan egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Később általánosan elterjedtté vált Nyugat-Európában, ezért kapta a Vulgata nevet (a lat. vulgatus szó jel. ’elterjedt’, ’általánosan ismert’). Jeromos eredeti fordítását többször is átdolgozták, és a római katolikus egyház az 1592-es revideált kiadást tette a standard bibliafordításává. A Vulgatának több ezer kézirata létezik napjainkban.

1980 és 1996 között II. János Pál legalább 94 alkalommal „ismerte el az egyház történelmi bűneit vagy kért bocsánatot” — mondja a vatikáni szóvivő, Luigi Accattoli a Quando il papa chiede perdono (Amikor a pápa bocsánatot kér) című könyvében. Accattoli szerint „a katolikus egyházban csupán a pápának van joga mea culpát tenni”. És ő megtette ezt, utalva a katolikus történelem legvitathatóbb oldalaira — a keresztes hadjáratokra, háborúkra, az önkényuralmak támogatására, az egyházon belüli viszályokra, a zsidógyűlöletre, az inkvizícióra, a maffiára és a fajgyűlöletre. Egy 1994-ben a bíborosoknak küldött memorandumban (melyet néhányan a pápai méltóság legfontosabb dokumentumának tartanak) II. János Pál „a bűnök általános és milleniumi megvallását” ajánlotta.

Számos egyházi személy követte a pápa példáját. 1994 decemberében az olasz Il Giornale című újság erről számolt be: „Sok amerikai püspök jelent meg a televízióban, és nyilvánosan bocsánatot kért.” Miért? Amiért nem tulajdonítottak elég jelentőséget a pedofil papok okozta problémának, akik sok fiatalban kárt okoztak. A La Repubblica című újság 1995 januárjában beszámolt „a mai katolicizmus történelmében példa nélkül álló gesztusról” — ez XII. Pius pápa holocausttal kapcsolatos hallgatásával foglalkozott. Ugyanaz az újság 1995. januárban arról számolt be, hogy a német püspöki hivatal bocsánatot kért a római katolikusok „sok hibájáért”, akik támogatták a nácik bűncselekményeit. Több protestáns egyház szintén önkritikának vetette alá magát.

Ahogy a magukat keresztényeknek valló egyének tovább sodródtak az igaz keresztényiségtől, legtöbbjük elveszítette a misszionáriusi szellemet. Egyvalaki azonban, aki a negyedik század vége felé Nagy-Britanniában katolikus szülők gyermekeként született, rendelkezett misszionáriusi szellemmel. Patriknak hívták, és arról ismeretes, hogy Krisztus üzenetét Európa nyugati szélére — Írországba — vitte, ahol a legenda szerint több ezer embert térített meg, és több száz egyházat alapított.

A római katolikus egyház újabban hangsúlyt fektet az evangélizációra — tudósít a New York Newsday. Egyházi tisztviselők nyugtalankodnak amiatt, hogy rengeteg katolikust veszítenek el, mert azok más vallásos csoportokhoz társulnak. Ezért II. János Pál pápa „új evangélizációra” szólított fel, és ebből a célból felállítatott egy szervezetet „Evangélizáció 2000” elnevezéssel. „E stratégiák közé tartozik többek között az ajtóról ajtóra végzett evangéliumhirdetés is, vagyis az a módszer, amelyet normál körülmények között Jehova Tanúi és más keresztényi csoportok gyakorolnak” — közli a Newsday.

én a mainstream kereszténységen belül a katolicizmust tartom a legkevésbé ideálisnak ,de szerintem téved aki azt írja negatívumokról sokat lehet írni pozitívat meg egy sort sem...

én a helyedben a magyar katolikus megújulásról és annak társadalmi hatásairól írnék ,mert ahhoz elég 1-2 rubicon cikket átolvasni

de ha hajlandó vagy komolyabb utánanézésnek akkor írhatsz a szereztesség tudományos tevékenységéről, a római birodalom bukása utáni európa fokozatos recivilizálásáról, a latinamerikai szociális tevékenységről, az adott szerzetesrendek tevékenységeiről(piaristák ingyne közoktatás, ferencesek szociális munka, jezsuiták közoktatás és közösségszervezés, stb stb) esetleg ugyan így a szeretetszolgálatokról

és még nagyon hosszan lehetne sorolni, igazából a bőség zavarával küzdesz