Miért kell egy gyerekre ráerőltetni a vallást?

én úgy látom, hogy MINDEN ember igyekszik a szerinte helyes világlátást és erkölcsöket tanítani a gyerekeknek, akkor is ha ők ezt nem feltétlenül akarják, ilyen alapon simán feltehetjük a kérdést, mi alapon neveljük a gyerekbe, hogy ne vegye el a másiktól azt ami nem az övé eredetileg, milyen alapon nem engedjük neki ,hogy a működő evoluciós törvényt alapján működjön, miszerint az erősebbnek van igaza, és azért mert különben betöri az arcodat

én úgy gondolom, bár ateista vagyok, de ha pl lesz egy vallásos feleségem, akkor nem fogok rá haragudni, ha a gyerekeinket templomba viszi, meg ilyenek, mert sokféle ingert kikerülhetetlenül megkap a "piaci világ" oldaláról, ne kerüljön ki akkor olyan ingereket sem amik önmérsékletre, szolidaritásra, és más (szerintem) jó dolgokra nevelik, aztán majd ha kamaszodik akkor eldönti...

Én a kérdezővel értek egyet , a vallásos életre való nevelés szerintem is káros. Szüleim engem is járattak hittan órákra még bérmálkozni is voltam de amióta "megvilágosodtam" és máshogy nézek a világra a vallásokra sokkal több szólamú a gondolkodásom , szabadabbnak érzem magam , vallásos életről való megfeledkezés gondolkodásra serkent , ez a gondolkodás lehet majd megint elfog vezetni a valláshoz de lehet teljesen új utak fognak kitárulkozni előttem !

Én kissé haragszom így felnőtt fejjel szüleimre amiért hittanra járattak . Sokáig egy egyszerű világképben hittem és ez visszatartotta a gondolkodásomat . Valamilyen szinten hasznos volt de csak a művelődés szintjén , mert ezeket a történetek jó megismerni mert tanítanak de az viszont nem jó ha ezekről mint szent igazságokról hall a gyerek .

Meg kell ismertetni az érem két oldalával a gyermeket és ha már elég nagy lett akkor hagyni kell dönteni !

20-as: Ami a házifeladat témát illeti, amíg kicsi, igyekeznék úgy nevelni, hogy ne utolsó pillanatra hagyjon mindent, hanem legalább próbálja meg beosztani az idejét. Szerintem ha ezt megtanulja, vallás ide vagy oda, csak jól járhat. Azért az ilyen nagyobb projektekre általában nem néhány napot, hanem néhány hetet szoktak adni a tanárok (az én időmben és gimnáziumomban legalábbis így volt). Persze ha sehogy másképp nem működik, akkor nyilván a tanulás az első.

Ami a diákmunkát illeti, mint mondottam volt, 13 éves kora fölött rituális értelemben felnőtt, ő maga dönt, hogy mi a fontos neki. 13 éves kora alatt meg nyilván tárgytalan a diákmunka. :)

Diákmunka 15 éves kortól lehetséges, annál korábban nem engedik őket dolgozni. Az már egy másik életszakasz.

Beadandó ügyben pedig ne féltsd a zsidókat. Az iskolai projekteknél a határidő nem hétvégén van, ott hét közben, az órán kell beadni. Egyetemen sokszor a határidő vasárnap éjfél, de oda már nem gyerekek járnak.

Egy gyerek nem tudja még, mi a jó neki.

A szülő felelőssége, hogy milyen úton indítja el. Bár szerintem ha a szülők otthon nem élnek hithű életet, akkor felesleges a gyereket egyházi suliba küldeni, mert elsősorban úgysem azt tanulja meg, amit tanítani akarnak neki, hanem amilyen példát lát maga körül.

Úristen, ezek a válaszok...

Egyébként mindenki arra tanítja a gyerekét amit az apa/anya átélt, helyesnek tartott és átszeretne adni a fiának.

Ez még helyén is van, de nem mindegy milyen mértékben.

Engem is kereszténynek neveltek, egészen 12-13 éves koromig úgy is éltem, amíg el nem kezdtem tudományos dokumentumfilmeket nézni (Kozmosz, Utazás az univerzum peremére) stb.

Meg valahogy az evolúciós elmélet is jobban vonzott és mostanában sokat gondolkoztam azon a kérdésen is amit az egyik barátom küldött, ami így szólt: hogyha a biblia szerint Ádám és Évától származik az emberiség, akkor mégis hogyan lettek a fekete emberek?

De visszakanyarodva, ha lesz gyerekem a vallásával kapcsolatban hagyom, hogy maga találja meg azt ami közel áll hozzá, ahogy én is tettem azzal, hogy eldobtam magamtól a katolikus hitet és a saját életemet így jobban kitudom egyensúlyozni, felőlem lehet sátánista is, legalább dübörögtetné nekem a Slipknotot az ebéd mellé.