Miért kell egy gyerekre ráerőltetni a vallást?

"Nem vagyok ateista valamilyen szinten hiszek Istenben."

Nem hiszem el. Akkor nem ilyen ellenségesen állnál hozzá a témához.

"Most nem arról van szó, hogy megismerteted a gyermekedet a vallással és rákérdezel hogy kiváncsi e a bibliára vagy akar-e hittanra járni, hanem hogy látod rajta hogy hidegen hadja és ennek ellenére tömködöd belé. Így lehet megutáltatni valamit. "

Én nem így éltem meg. De nem emlékszem hogy valakinek olyan nagyon eröltették volna.

Voltak a falunkban a kommunizmus alatt a párttagok, még azok közt is volt aki hívő volt és titokban ment el éjféli miére.

A többiek, a katolikus ameg az evangélikusok járatták a gyerekeket hittanra, elsőáldozni konfirmálni, ez olyan természetes volt.

Játékosan elbeszélgattünk a történetekről. Igaz néha az volt hogy szivesebben mentem volna játszani, mint mondjuk németóráról is. De leginkább jó hangulató volt a dolog, és iskola vége felé már az ott levé lányok is érdekeltek minket, így persze hogy elmentünk.

A legtöbb vallás nem pusztán egy hitrendszer, amit vagy elfogadsz, vagy nem, hanem egy adott kultúrkörhöz való tartozás, és egy komplett életstílus is. Legalábbis így kéne szerintem lennie, az már rég rossz, ha a vallásosság kimerül a templomba járással, és néhány monoton imával. Márpedig az ember általában szeretné átadni a gyerekének azt a kultúrát, és életstílust, amiben maga is él, ez szerintem tök természetes.

Na meg érdekelne, hogy az én helyemben mégis mit csinálnál? Én vallásos zsidóként pl kóser háztartást vezetek, nem állítok karácsonyfát, és nyuszitojásokat sem keresek, ellenben gyertyát gyújtok szombaton, ilyenkor nem netezek, nem dolgozom, stb, peszachkor pedig nemhogy nem eszem kenyeret, de a lakásomba sem engedem behozni, egyéb ilyenkor tiltott élelmiszerek mellett. Ha a te logikádat követve nem erőltetem rá a gyerekre a vallásomat, abból egyenesen következne az is, h én magam sem tarthatnám be azt.

Nem hinném h önmagában az, h valaki bevezeti a gyerekét a saját kultúrális örökségébe, bármilyen szempontból is káros lenne, sőt, csak gazdagabb lesz tőle. Nem hiszem, h ördöngősséget várok el azzal, h szeretném, ha a gyerek legalább minimális szinten megtanulna héberül olvasni, ha más vallásos iratokat nem is, de legalább a legfontosabbat, a Tórát, amelyre az egész zsidóság alapszik ismerné, és 13 évesen a fentebb kifejtett ismereteiről tanúbizonyságot tenne. Utána, ha nem akarja, nem kell már vele foglalkoznia, hiszen a lényeget, a zsidó kultúrát megismerte, és remélhetőleg meg is értette. Rituális értelemben onnantól fogva felnőtt, ha később egyszer mégis a vallás mellett döntene, a fentiek fényében bármelyik közösségben otthonosan fog mozogni, és szeretettel is fogják fogadni.

Persze ha a gyerek egyértelműen kijelentené, hogy nem hajlandó megismerni az ősei hagyományát, valószínűleg nem erőltetném, hisz annak semmi értelme, csak még nagyobb ellenszegülést eredményezne. Viszont tény, h ezt egy 8-9 éves gyerekről nehezen tudnám elképzelne, ha a korosztályának megfelelő módon történne a téma ismertetése.

Mit válaszoljak a gyereknek, ha megkérdi, hogy van-e Isten?

Ha azt kérdi, hogy hol vannak a halottak?

Azt, hogy ezt még nem magyarázhatom meg neked, mert nem akarom rád erőltetni azt, amiben hiszek?

Mert nektek még ezzel is bajotok van.